A március 31-i határidő lejárta után két nappal, csütörtökön este született meg a svájci Lausanne-ben a hatok – az ENSZ BT öt állandó tagja illetve Németország – és az Irán között megállapodás a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról. Ez azonban még csak a keretegyezmény, amelynek részleteit, a konkrét tartalmát a kitűzött menetrend szerint június végéig kellene kidolgozni. A nagyhatalmak vezetői sorra méltatták az áttörést. Barack Obama amerikai elnök jó megállapodásnak nevezte és kiemelte, hogy ha sikerül aláírni a végleges egyezményt is, akkor „biztonságosabb lesz a világ”. Angela Merkel német kancellár azt hangsúlyozta, a nemzetközi közösség minden eddiginél közelebb jutott ahhoz, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. Az orosz külügy értékelésében azt emelte ki, hogy a lausannei egyezmény a közel-kelet biztonsági helyzetére is pozitívan hat.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a megállapodást követően úgy nyilatkozott, hogy óriási lépést tettek a világbéke irányába, de túl korai még ünnepelni. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a teheráni vezetés tiszteletben fogja tartani vállalásait.
A megállapodást viszont hevesen bírálja Izrael, Szaúd-Arábia és az amerikai republikánusok. Jeruzsálem szerint egyenesen veszélyes ez az alku, létében fenyegeti a zsidó államot, nem megakadályozza, hanem kikövezi az utat az iráni atomfegyverhez. Benjamin Netanjahu miniszterelnök felszólította a nyugati nagyhatalmakat, hogy a végeleges megállapodás tartalmazzon egy kitételt, amelyben Irán egyértelműen elfogadja Izrael létét.
Nógrádi György biztonságpolitikai szekértő lapunknak nyilatkozva elmondta, véleménye szerint nem túlzás a német külügyminiszter értékelése, miszerint a sarkalatos pontokról létrejött megállapodás óriási lépés a világbéke felé. A szakértő szerint a nyugat elérte alapvető célját, hogy Iránnak ne lehessen atomfegyverprogramja, és a perzsa állam is nyer, hiszen békés célú nukleáris kutatásokat végezhet és atomenergiát is termelhet. Ha létrejön a végleges megállapodás és Irán megszabadul a gazdaságát nyomasztó nemzetközi szankcióktól, visszanyerheti súlyát a nemzetközi kereskedelemben és a közel-keleti politikában. Nógrádi állítja, hogy e megállapodásnak köszönhetően átalakulnak a közel-keleti erőviszonyok is, egymásra utalódik a komoly ellentétben álló Irán és Szaúd-Arábia, módosul a jemeni konfliktushoz való viszonyuk és ténylegesen közös érdekké válik az Iszlám Állam elleni fellépés is. Mindez kihatással lehet a szíriai háborúra. A szakértő hangsúlyozta: ha a szerződés sikeres lesz, akkor az Izrael biztonságát is növeli, jó lesz Európának – benne Magyarországnak – és a világ többi részének is nagyobb biztonságot, valamint olcsóbb olajat eredményez.
