Pápai húsvét a szeretet jegyében

Nagyhéten, húsvét, a kereszthalál és a feltámadás időszakában újra a Vatikán felé fordul a világ figyelme. Különösen azóta, hogy 2013 márciusában a bíborosok Ferenc pápát választották meg a katolikus egyház élére, aki mindig képes valami olyat mondani, olyan gesztusokat tenni, amire senki sem számít. A böjti időszakban is odafigyelt a szegényekre, s imádkozott a közel-keleti békéért.

Mit is jelent a pápának Krisztus feltámadásának ünnepe? Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek elsősorban erkölcsi megtérést sürgetett húsvéti beszédeiben. 2010-ben úgy vélte, az emberiségnek szellemi és erkölcsi megtérésre van szüksége ahhoz, hogy maga mögött tudhassa a válságot. Ferenc pápa eddigi húsvéti prédikációiban azonban ez a gondolat nem szerepelt. Nem az ember hibáira, helyezte a hangsúlyt, s nem is arra, hogy életmód-és gondolkodásbeli váltásra lenne szükségünk. Ferenc pápa részben spirituális üzeneteket fogalmazott meg. Amint első húsvéti beszédében elhangzott, „kérjük a feltámadt Jézustól, alakítsa át a halált életté, változtassa a gyűlöletet szeretetté, a bosszúállást megbocsátássá, a háborút békévé.” A feltámadással véget érő böjti időszakot a pápa a megújulás és kegyelem idejének nevezte. Kifejtette, Istent mindannyiunk sorsa érdekli, szeretete megakadályozza abban, hogy közömbös legyen sorsunk iránt.

Közismert, hogy a pápa mennyire nem kedveli a képmutatást. Ennek motívuma akkori üzenetében is felbukkant. „Ha alamizsnálkodtok, ha böjtöltök, ha imádkoztok, ne úgy tegyétek, mint a képmutatók…! Tudjátok testvérek – hangsúlyozta – a képmutatók nem tudnak sírni, elfelejtettek sírni és nem is kérik a könnyek adományát” – hangoztatta a Vatikáni Rádió közlése szerint. Így folytatta: „Amikor valami jót cselekszünk, ösztönösen születik bennünk a vágy, hogy megbecsülést és elismerést kapjunk érte. Jézus mégis azt kéri, hogy magamutogatás nélkül tegyük a jót, egyedül az Atya jutalmazásában bízva, aki a rejtekben is lát.”

A pápának a Szent Márta házban elmondott prédikációi mély lelkiségéről tesznek tanúbizonyságot. Hitelességéhez nem férhet kétség, átéli, megéli azt, amit mond. Közben azonban minden mondatát áthatja az emberség. 2013. április elsején, rövid húsvéthétfői üzenetében így búcsúzott a tömegtől: „Békés húsvétot és jó ebédet!”

A húsvét előtti időszak azonban nemcsak a lelkiségről szól. Az Úrangyala imádságai alkalmával elhangzott rövid üzenetei alapján is megszokhattuk, hogy nagyon is odafigyel a világ történéseire, a nemzetközi politikára, hamar reagál a különféle történésekre. Bár XVI. Benedek is beszélt húsvéti üzeneteiben a nemzetközi konfliktusokról, ő inkább általánosságban érintette ezeket a témákat. Öt évvel ezelőtt például így fogalmazott: „A terrorizmus és a társadalmi, vallási megkülönböztetés által sújtott országokban legyen erő a párbeszéd és a higgadt együttélés útjának elindítására.”

Ferenc pápa azonban közvetlenül megszólítja a válságok által érintett szereplőket. Ez már első pápaként elhangzott, 2013-as üzenetéből is kitűnt. Az izraeliek és a palesztinok megbékéléséért imádkozott, „hogy bátran és készségesen kezdjék meg újra a tárgyalásokat, hogy véget vessenek egy olyan konfliktusnak, amely már túl régóta tart”. Könyörgött a szíriai békéért. „Mennyi vért ontottak ki! Mennyi szenvedést kell még elviselni, mielőtt sikerül politikai megoldást találni a válságra?” – hangoztatta.

A szíriai konfliktus kezelése pápaságának egyik legfontosabb külpolitikai törekvése. Megválasztásának évében mindent elkövetett azért, hogy az Egyesült Államok ne hajtson végre légicsapásokat Szíria, Bassár el-Aszad rezsimje ellen. Ez el is maradt, amiben talán neki is volt szerepe, azóta azonban olyan változásokon ment keresztül az ország, annyira új helyzet állt elő, hogy időközben a Vatikán is úgy foglalt állást: a Szíria és az Irak körülbelül harmadát, továbbá Líbia egy részét uralma alatt tartó szélsőséges dzsihadista Iszlám Állam (IS) elleni katonai beavatkozás igenis megalapozott.

A Szentszék többször is figyelmeztetett a közel-keleti keresztények helyzetére, s nem zárhatjuk ki, hogy a pápa húsvéti üzenetében is felhívja a figyelmet sorsukra. Múlt héten az egyházfő bejelentette, pénzügyi támogatást és húsvéti süteményeket küld azoknak a családoknak, akiket az IS üldözött el lakóhelyükről. Ezzel is jelezni kívánja, mennyire közel érzi magához őket. A hivatalos vatikáni közlemény szerint a pápa számára állandó aggodalmat jelent az ottaniak, különösen a Moszulból és Ninivéből elüldözöttek helyzete. A pápa Fernando Filoni bíborost, a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusát küldte Irakba: ő vitte el a pápa áldását és adományait.

Az, hogy Ferenc pápa mennyire szívén viseli az itt élők sorsát, az is jelzi, hogy tavaly karácsonykor telefonon beszélt az iraki keresztényekkel.

Bár karácsonyt nevezzük a szeretet ünnepének, húsvét előtt is odafigyelt a pápa a társadalom kirekesztettjeire. Így csakúgy, mint karácsonykor, húsvét ünnepén, illetve az azt megelőző napokban is fontos szerep hárult Konrad Krajewskire, a pápa alamizsnására. Az 1963-ban született Krajewski érsek először 1990-ben került Rómába, majd 1998-ban került vissza a Pápai Liturgikus Hivatalhoz. 1999. májusában nevezte ki II. János Pál a pápa ceremóniamesterének. 2013-ban már Ferenc pápa nevezte ki alamizsnásnak, s ezzel együtt Beneventum címzetes érsekének.

A pápa alamizsnásának, illetve az Apostoli Alamizsnahivatalnak a legfontosabb feladata a szegények megsegítése, illetve a pénzgyűjtés. A katolikus egyház első századaiban a diakónusok feladata volt a szegények megsegítése, később a pápák családtagjait bízták meg ezzel a feladattal – írta a Vatikán honlapja. Először III. Ince pápa (1198-1216) bullája tett említést az alamizsnási tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271-1276) szervezte meg első ízben az Apostoli Alamizsnahivatalt. Manapság az alamizsnást érseki rangra emelik, amint ez Krajewski esetében is megtörtént. A hivatal minden bevételét, így azokat az adományokat, amelyeket a pápai áldásokért adnak, teljes egészében karitatív célra kell fordítani.

Krajewski érsek múlt héten 150 hajléktalan számára szervezett összejövetelt a Sixtus-kápolnában, s a jelenlévők nagy meglepetésére váratlanul a pápa is megjelent közöttük. Arra kérte őket, imádkozzanak érte. A vendégeket később végigvezették a Vatikáni Múzeumokban.

A pápa konkrét intézkedéseket tett a hajléktalanokért. Krajewski érsek közvetítésével februárban hívta életre a „Ferenc pápa borbélya” nevű szolgáltatást. A hajléktalanok számára zuhanyzási, fürdési lehetőséget biztosítanak. Hajvágás és borotválkozás is tartozik a vatikáni „csomagba”, illetve hordozható vécéket felállítottak a közelben. Mindez Krajewski érsek kiváló szervezési készségének köszönhető. Két önkéntes fogadja a hajléktalanokat a zuhanyzóknál, s másik kettő segít nekik a hajvágásnál és a borotválkozásnál, egy önkéntes pedig összegyűjti a sampont. Három zuhanyzó vasárnap kivételével minden nap nyitva van. „Mindannyian tudjuk, hogy egy hajléktalan nem léphet be egy bárba vagy egy étterembe, hogy igénybe vegye a szolgáltatásaikat, mert kiutasítják. Ugyanakkor a fürdési és a mosási lehetőség nem elegendő. Szükséges, hogy rendben legyen a hajuk, a szakálluk a betegségek megelőzése érdekében is. Ez is egy olyan szolgáltatás, amelyet egy hajléktalan nehezen kérhetne egy fodrászüzletben, mert a vendégekben felmerülne a félelem, hogy elkapnak valamiféle betegséget” – mondta a kezdeményezéssel kapcsolatban Krajewski érsek a Vatikáni Rádió közlése szerint.

Ezenfelül természetesen más karitatív akciókat is útjára indított a pápa: 500 kilogramm tartós élelmiszert, befőtteket, lekvárt és lisztet adományozott a Tor Bella Monaca-i plébániának, ahová március 8-án látogatott el. A segélyeket múlt szombaton osztották ki a rászorulók között.

A húsvét tehát karácsonyhoz hasonlóan a szeretetről, a társadalom kirekesztettjeiről, a hitük miatt üldözöttek megsegítéséről szól Ferenc pápa számára.