Kétharmadot hozott a rendszer
Az állami propaganda a kormánynak kampányolt, a választási rendszer átalakítása is a Fidesznek segített, a határon túli szavazatoknál sérült az egyenlőséghez való jog - csak néhány kritika az EBESZ jelentéséből a tavalyi áprilisi magyar választásról. Az elemzők és a megfigyelők egyetértettek abban: a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna a voksolást, de a kétharmadot a kizárólag magára szabott választási rendszernek köszönhette.
Tavaly április 6-án a Fidesz-KDNP pártszövetség a szavazatok 44,87 százalékával szerzett meg 133 mandátumot a 199 fős parlamentben, így megmaradt a kétharmados többsége. A parlamentbe rajtuk kívül az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM jutott be, utóbbi kettő azonban nem tudott frakciót alakítani. Négy évvel korábban még a szavazatok 52,7 százaléka és a 176-ból 173 egyéni győzelem kellett a kétharmadhoz, 2014-ben azonban a 44,9 százalékos listás teljesítmény és a 106-ból 96 egyéni mandátum is elégnek bizonyult. Úgy sikerült tehát megőrizni a kétharmadot, hogy a Fidesz határon innen 564 150 szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont 122 588 szavazóval tudta ezt pótolni. A külhoni szavazatokkal kibővült 2 264 730-as érték alulmúlta persze a Fidesz 2002-es 2,31 millió és 2006-os 2,27 milliós szavazatszámát is, amelyek akkor nemhogy a kétharmadhoz, de a választási győzelemhez is kevésnek bizonyultak.
Mindebben a választást követő elemzések mindegyike szerint a legnagyobb szerepe az egyéni kerületek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a "győzteskompenzációnak" volt. A külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma ugyan minden várakozást alulmúlt, mert mindössze egyetlen mandátumot vitt át az LMP-től a Fideszhez, de a kétharmad éppen egy mandátumon múlott, így ez a bő százezres szavazattömeg is nélkülözhetetlennek bizonyult. A győzteskompenzáció hatása ennél jóval jelentősebb volt. Az elemzők számításai szerint ugyanis a Fidesznek 6 extra mandátumot hozott; hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet az LMP kárára.
Magyarán: a Fidesz-KDNP által bevezetett új töredékszabályok súlyosan eltorzították a választási rendszer listás ágát és a kormánypártok többek között ennek köszönhették a kétharmados eredményt. Az ellenőrizhetetlenül elkölthető kampánypénzekre utazó kamupártok nélkül nagy valószínűséggel szintén nem lett volna meg a kétharmad, igaz nem tudni, hogy a szavazóik hogyan szavaztak volna (ha egyáltalán). Az átrajzolt választókerületi térkép eközben a 2014-es választáson meglepetésre nem volt kulcsszereplő, mivel az csak szorosabb választási eredménynél képes jobbra billenteni a végeredményt. Ennél is nehezebb a kampány szabályozásának - vagy szabályozatlanságának - a választási végeredményre gyakorolt hatását számszerűsíteni, annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy az a kormánypárti stratégia, amely minél inkább az elkötelezett választók mobilizálását és a stabil pártpreferenciával nem rendelkezők elidegenítését célozta, sikeresnek látszott.
Fontos emlékeztetni arra is, hogy miközben Orbán Viktor 2012 júliusában még azt mondta: "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", az új választási eljárási törvényt csak 2013 tavaszán, a kampányfinanszírozási javaslatot pedig csak azév júniusában fogadta el a Ház, ezután pedig a választási szabályok még szeptemberben, novemberben és decemberben is módosultak. Néhány rendelet ráadásul csak az utolsó pillanatokban, a választás előtt néhány héttel született meg. Minderre tavaly nyáron az EBESZ választási megfigyelői is felhívták a figyelmet, mondván: a Fidesz-KDNP kétharmados többségét kihasználva, társadalmi vita és az ellenzék bevonása nélkül, a jogalkotási törvény megkerülésével, egyéni képviselői indítványok formájában fogadott el alapvető törvényeket, köztük az új alaptörvényt, és az új választások jogi hátterét, majd számtalanszor módosította ezeket.
A tavalyi választás tapasztalatait összegző EBESZ-jelentés pedig nemcsak az ellenzéki kritikát erősítette meg, de nyomatékosan fölhívta a figyelmet arra is: az április voksoláson gondok voltak a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező választókra vonatkozó eltérő szabályozással, és a levélszavazás biztonságával is. Felidézték a kampány elejétől sorozatosan jelentkező ajánlási botrányokat, valamint azt is, hogy jelentős összegekkel szálltak be a kampányba a kormánypártok oldalán álcivilek, akiknek tevékenységét az ÁSZ nem ellenőrizhette. A jelentés különösen negatív képet festett a média helyzetéről, illetve a választási kampányban betöltött szerepéről, összességében pedig igen súlyos következtetéseket vont le a Fidesz által megalkotott választási rendszerről. A jelentésben szerepel: a 2011-ben elfogadott, majd többször módosított választójog törvény, illetve a hozzá tartozó, 2013-ben elfogadott - később szintén szétmódosított - választási eljárási törvény az európai normáknak nem felelnek meg, de a 2014-es választásokkal Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződésének, a demokratikus választások feltételeiről szóló rendelkezéseit.
Egyetlen forduló
Még a sokat kritizált korábbi szisztémánál is aránytalanabb választási rendszert hozott létre a Fidesz-KDNP. 199 fősre csökkentették a parlament létszámát - 106 egyéni és 93 listás mandátum elnyerhető -, ráadásul az eleve aránytalanabb eloszlás mellett egyfordulóssá is tették a választást.
Győzteskompenzáció
Mintegy 740 ezer pluszszavazatra tett szert a Fidesz az úgynevezett "győzteskompenzációval" tavaly áprilisban, mely nélkül a kétharmados többségtől is igen távol állt volna a párt. Még a választójogi törvényben átalakították ugyanis a töredékszavazatok elosztását is: az új rendszer az egyéni választókerületi győzteseket is "kompenzálja", azaz a győztes és a vesztes jelölt közti szavazatkülönbség a győztes pártjának országos listáját erősíti. Ha tehát egy választókerületben a Fidesz jelöltje 10 ezer, a másodikként befutó jelölt pedig 8 ezer szavazatot kapott, a Fidesz országos listájára felkerült 1999 töredékszavazat is. Így bizonyos voksok lényegében "kétszer hasznosultak" a rendszeren belül, amit szakértők szerint súlyos alkotmányossági problémákat jelent, hiszen a jogintézmény komolyan felveti a választójog egyenlőségének a sérelmét. Ennek ellenére a fideszes tagokkal feltöltött Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-sértőnek a jogintézményt.
Választókörzetek
Az egyik legantidemokratikusabb eleme az új rendszernek a választókerületi beosztás. A Fidesz-KDNP máig nem tisztázott módon, zárt ajtók mögött alkotta meg a választási térképet, a 106 új egyéni választókerület magukra szabásával pedig - a modellszámítások szerint - akár 5-6 százalékkal is befolyásolni tudják a mindenkori voksolás kimenetelét. Ráadásul 2011 óta többször módosították körzeteket, ami az EBESZ jelentése szerint is egyértelműen a Fidesznek kedvezett.
Egyenlőtlen választójog
A nemzetiségi és a határon túli szavazóknak regisztrálniuk kell, ám voksaik "nem érnek" annyit, mint a többi szavazóé. A külhoniak és a nemzetiségiek ugyanis csak az országos listára, illetve a nemzetiségiek saját egyéni jelöltjeikre voksolhattak, vagyis szavazatuk a mandátumarányok eloszlásakor kevesebbet ér. Ezzel sérül a szavazatok egyenlőségének elve.
Külhoni voksok
A határon túli magyarországi lakcímmel rendelkező, illetve nem rendelkező választókat megkülönbözteti a törvény. Míg az előbbiek csak a külképviseleteken (vagy itthon) voksolhatnak személyesen, addig a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben is leadhatják szavazatukat. E szavazatok ellenőrzése ráadásul a választási eljárás egyik legproblematikusabb eleme. Noha a 2014-es voksolás tapasztalatai bizonyították: a határon túlról súlyos választási csalások gyanúi merültek föl, például bizonyítékok kerültek nyilvánosságra a választás titkosságának sérelméről, végül összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek. E szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP kapta, összesen 122 588 voksot szereztek így.
Ajánlási rendszer
Megszüntették a korábban sokat kritizált ajánlószelvényes rendszert, s létrehoztak egy, a korrupciónak még inkább kedvező ajánlási formát: az egyéni jelölteknek 500 aláírást kell összegyűjteniük a parlamenti választásokon való induláshoz. Az új rendszer problémái már a kampány első napjaiban megmutatkoztak, mivel egy választó több jelöltet is ajánlhat, amivel jelentősen könnyebbé vált az indulás, s megnőtt a komolyan nem vehető jelöltek száma. Így több olyan kamupárt is országos listát tudott állítani, amelyről nehezen feltételezhető, hogy megszerezte a szükséges aláírásokat. Ez ügyben több feljelentés is született, mert a választási szervek - Péterfalvi Attila állásfoglalására hivatkozva - elutasították az aláírások ellenőrzését, ám érdemi felelősségre vonás a teljesen nyilvános jogsértések ellenére sem törtánt - ahogy az e kamupártok által fölvett közpénz milliárdok sem kerültek vissza az államkasszába.
Választási szervek
Megszüntették az Országos Választási Bizottságot, helyette pedig az úgynevezett Nemzeti Választási Bizottságot hozták létre. Az új intézmény 7 állandó és 3 póttagját az Országgyűlés kétharmados többséggel, 9 évre választotta meg. Az Országos Választási Irodát is átkeresztelik, így a választások lebonyolításáért az úgynevezett Nemzeti Választási Központ felelős, melynek elnökét a kormányfő javaslatára az államfő szintén 9 évre nevezte ki.
Erőteljes jobboldali túlsúly - A cikk a következő oldalon folytatódik
