Mégis számít a papír

Gyakran hallani, hogy mit sem számít a papír, diplomával elhelyezkedni szinte lehetetlen. Nos, ez az elmélet megdőlni látszik, amit a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése is bizonyít. Eszerint a begyűjtött és feldolgozott adatok alapján a diplomások helyzete a legjobb a magyar munkaerőpiacon, foglalkoztatási rátájuk a többi csoporthoz viszonyítva magas, jövedelmi viszonyaik pedig kiemelkedően jók.

Hogy a diplomások helyzete messze a legjobb - nem csak presztízse szempontjából - nem jelent túl sok újdonságot. Foglalkoztatási rátájuk az elmúlt tíz évben igen magas volt, ami azt jelenti, hogy 20 százalékponttal megelőzte az átlagot - írja a GVI. A fenti adat így megnyugtató és további elégedettséggel töltheti el a diplomásokat, hogy kisebb valószínűséggel válnak munkanélkülivé, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők.

A felmérések legalábbis erről árulkodnak: amíg 2010-ben a diplomás munkanélküliek aránya 10 százalék alatt volt (5 százalék), addig a csak nyolc általánost elvégzőké, illetve az annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők eredménye bőven meghaladta a 20 százalékot. Ebben a versenyben a főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezőkkel csak az érettségizettek tudták felvenni a versenyt, igaz jelentősen megközelíteni ők sem tudták a tábort. Olyannyira nem, hogy ez a versengés 2013-ra alább is hagyott, a diplomások munkanélküliségi aránya ugyanis stabil 4 százalékra állt be.

Nem csak a munkanélküliség alacsony aránya jelenti azt, hogy megéri diplomázni. Ha valaki ugyanis felsőfokú papírral kíván elhelyezkedni, azt zömmel vezető beosztásban teheti meg. Növekvő tendenciát mutat ezzel párhuzamosan az ügyviteli munkakörben dolgozó diplomások száma. A GVI szerint ez viszont csak annak köszönhető, hogy az „ügyviteli munkakörök” által igényelt készségek nagymértékben átalakultak az utóbbi 15-20 évben. A létszámnövekedés nem csoda, az újonnan megjelenő igényeknek ugyanis a számítógéppel jól bánó, több nyelven beszélő diplomások felelnek meg leginkább. A statisztika ezen részéből egyébként az is kiderül, a fizikai munkások között elenyésző számmal található felsőfokú végzettségű.

A pletykák nem csak a diploma feleslegességéről, de a műszaki és bölcsész végzettségűek versengéséről is szólnak. Eszerint a műszaki végzettségűek hamarabb kapnak munkát, révén választott szakmai területük többet ér az inkább humán beállítottságú emberekénél. Nos, a felmérés ezt is megcáfolta. Kiderült ugyanis, hogy amíg egy műszaki diplomával rendelkező átlagosan 3,5 hónapot tölt álláskereséssel, addig ez az arány a bölcsészek tekintetben alig marad el: ők átlagban 4,3 hónap alatt tudnak elhelyezkedni.

Ebben a "versenyben" egyébként a nyertesek az orvos- és egészségtudományt választók: 2,2 hónap alatt ők tudnak elhelyezkedni leggyorsabban a szakmájukban. A csoport sereghajtója a sporttudomány területén végzett szakemberek, akiknek csaknem fél évet kell várniuk az elhelyezkedésre. Összességében tehát az álláskeresési helyzet nem mondható rossznak, összesített átlagban a magyar diplomások 3,9 hónap alatt találnak maguknak munkát szakmájukban.

Hiába viszont az alapvető jó eredmény, érdemes azt is látni, hogy Magyarország messze elmarad a világ átlagától. Hazánk ugyanis a felsőoktatás és a munkaerőpiac jellemzői tekintetében - a GVI szerint - jóval az OECD-átlag alatt teljesít. Ez azt jelenti, hogy a diplomások aránya itthon ugyan 22 százalék körül van - ami a visegrádi országok között nem kifejezetten rossz, közülük csak Lengyelország előzi meg e Magyarországot 25 százalékkal -, de a 33 százalékos OECD átlagtól messze elmarad.