Pálinka másfél millióért

Semmibe ne bízzon húsvétkor az, aki ittasan balesetet okoz. A kárt ugyanis még a részeg bicikliseken is behajtja a biztosító, akár másfél milliós értékig. A kártérítési ügyek egy évig is elhúzódhatnak, és ha a sérült járműre csak kötelező biztosítás van, akkor megeshet, hogy ez idő alatt egyetlen fillért sem kap a tulajdonosa.

Sokba kerülhet ez a húsvét azoknak, akik ittasan okoztak balesetet, a törvény ugyanis egyetlen korty alkoholt sem tolerál – figyelmeztet Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója azt is elmondta, hogy nemcsak a hatóság, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot.

Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. És téved, aki azt gondolja, hogy gondosan jár el, ha húsvétkor, éppen az iszogatás miatt nem autóval, hanem inkább biciklivel jár locsolkodni, mondván, néhány kupica után nem tanácsos volán mögé ülni. Így viszont kerékpárra sem tanácsos ülni – szögezi le a szakértő -, hiszen ittasan ez legalább annyira veszélyes a közutakon, mint részegen autót vezetni.

És abban se bízzon senki, hogy azzal megúszhat egy balesetet, ha „csupán” miatta történt, de ő maga nem volt közvetlenül részese az eseménynek. A következményt mindenképpen viselnie kell. Vagyis, ha egy józan, vétlen sofőr azért rántja félre a kormány, balesetet okozva ezzel, mert hirtelen elé kacsázik egy részeg kerékpáros, egyértelműen az utóbbit terhel minden felelősség. Még az anyagi is. Ez utóbbi elérheti a másfél millió forintot is – figyelmeztet a szakértő.

A biztosítók az utóbbi időkben különösen megfontoltak, alaposan megnézik, miért, mennyit fizetnek, fizetnek-e egyáltalán, ezért előfordulhat, hogy a kötelező biztosítás terhére egy egyszerű javítási engedélyt is csak soká, akár egy-másfél év múlva adnak ki - állítja tapasztalatai, valamint a CLB-s ügyfelek panaszai alapján is Németh. Hatványozottan igaz ez olyan problémás esetekre, amelyek nem teljesen „tiszta” körülmények között történtek.

A vizsgálati idő végéig a kötelezőre egyetlen fillért sem fizet a biztosító. Ilyenkor két megoldás van: saját zsebből javíttat a tulajdonos, bízva abban, hogy utólag megkapja a pénzt, vagy a casco terhére teszi ezt – feltéve, ha van neki – s a biztosítók majd utólag rendezik egymás között. Az ittas károkozónak egyébként a cascóban sem érdemes bíznia, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért helytállna. Őket semmi nem védi.

Szerző

Közpénzből kap utat L. Simon

Publikálás dátuma
2015.04.07. 07:11
Illusztráció/Thinkstock
Uniós pénzből újítják fel azt a két utat a Velencei-tó környékén, amelyből az egyik L. Simon László panziójához és borászatához vezet. A 444.hu szúrta ki, hogy a Miniszterelnökség államtitkára a feol.hu megyei lapban megjelent cikkében éppen két olyan utat sorolt a javításra szorulók közé, amelyek közül az egyik a Simon Panzió és az L. Simon Borászat, vagyis a saját családi vállalkozásait érinti.

Az államtitkár cikkében nem győzte sorolni azokat a fejlesztéseket, amelyeket "a második Orbán-kormánynak és az Európai Unió forrásainak" köszönhet a tó környéke, de kiemelte, hogy folytatni kell az újításokat.

L.Simon László Fotó:Népszava

L.Simon László Fotó:Népszava

"Előre kell néznünk: mire van szükségünk, mit tudunk az Orbán Viktor vezette kormány segítségével megvalósítani az előttünk álló években" – fogalmazott, majd több beruházást is bejelentett, köztük az Agárd és Zichyújfalu közötti, 6212-es út felújítását is. Csakhogy a 6212-es az, amelyről meg lehet közelíteni az államtitkár borászatát és a 13 szobás, 27 ágyas panzióját.

Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

A feol.hu egy másik cikkéből kiderült, hogy az Agárd és Zichyújfalu közötti út egy hat méter széles és 7,3 kilométer hosszú szakasza nagyon rossz állapotban van, ezért van szükség az uniós forrásokból való felújítására.

L. Simon ebben az írásban is megszólalt: "a Velencei-tó környékének és a 62-es főútnak, valamint az M6-osnak a jó minőségű úton történő összekötése a tókörnyék gazdaságainak is különösen fontos" – mondta anélkül, hogy említette volna azt, hogy annak a bizonyos tókörnyéknek a gazdaságai között akad néhány, ami az övé.

Szerző

Ha internet van - minden van

Publikálás dátuma
2015.04.07. 07:06
Deutsch Tamás netbiztosnak üzenik: el a kezekkel az internettől! FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Tizenöt év alatt gyakorlatilag megötvenszereződött az internetes reklámköltések száma: 2000-ben még alig érte el az egymilliárd forintot, tavaly már 49 milliárdot költöttek a cégek digitális reklámjaikra. Ha a cégeknek plusz pénzük van, ma már biztosan az internet áll fontossági listájuk első helyén, éppen ezért is szeretne annyira beavatkozni a kormány ezekbe a folyamatokba.

Még a 2000-es évek végén is csak „kísérletezésnek” számított az internetes reklám a nagyobb cégeknél, ma viszont már, ha plusz pénzük van, egészen biztosan a világháló áll a fontossági listájuk első helyén – hamarosan a hazai hirdetési piac legnagyobb szeletét is az online tudhatja magáénak, már a tavalyi reklámköltések alapján is. Míg 2013-ban 39,1 milliárd forintot fordítottak a cégek internetes reklámra, tavaly már 49,4 milliárdot. Ez a tavalyi 189 milliárdnyi reklámbevételnek csaknem a negyede; a netes piac masszív 20 százalékos növekedése majdnem elérte a tévés hirdetésekre fordított összegeket is, amely tavaly 50 milliárd volt – a szektor a 2013-as 45,6 milliárdnyi bevételével csak fele annyit nőtt, tehát a cégek szinte rohamosan elkezdték a neten költeni a pénzüket.

Úgy, hogy a piacon komoly hirdetőnek számító vállalatok büdzséjében csak mintegy öt éve kötelező tétel az internet. Ha a trend nem változik, a szektor az egyik nagy nemzetközi hirdetési szervezet, az Interactive Advertising Bureau hazai tagszervezetének vezetője, Novák Péter szerint is hamarosan átveszi a vezetést a tévé felett. Érdekesség, hogy 2000-ben még az egymilliárdot sem érte el a digitális reklámra költött forintok mennyisége, így 15 év alatt, az internet elterjedtségével gyakorlatilag megötvenszereződött a költések száma.

Elsődleges napi hírforrás a rádió
A februári rádióhallgatottsági mérés szerint az elsődleges napi hírforrás a rádió, a hallgatottság stabil - derül ki a TNS-Hoffmann-Mediameter konzorcium 2014. december és 2015. februári időszakra vonatkozó kutatási eredményeiből. A megkérdezettek 46 százaléka számolt be róla, hogy egy átlagos napon a rádióból hallja először a legfrissebb híreket. A rádiót a televízió követi, 36 százalékkal, az internetet illetve a nyomtatott sajtót kevesebb, mint a megkérdezettek hatoda említette. A februári mérésben megkérdezettek 52 százaléka még otthon, felkelés után értesül a legfrissebb hírekről, 11 százalék úton a munkahelyre, iskolába stb. Összességében a válaszadók háromnegyede még a délelőtt folyamán tudomást szerez a legfontosabb aktuális eseményekről. A kutatás adatai szerint egy átlagos napon csaknem 5,9 millióan hallgattak rádiót; ez jóval meghaladja az egy évvel korábbi értéket (5,1 millió fő). A rádiók élmezőnye: a fővárosban Class FM, Kossuth Rádió, Music FM, majd fej-fej mellett Info, Petőfi, Juventus.

Jellemzően a bankok, autógyárak és távközlési cégek igyekeznek jelen lenni online, és bajban is lenne a magyar piac, ha nem tennék: ők állják a hazai netes hirdetések 48 százalékát. A tavalyi adatok szerint, míg a globális vállalatoknál 25 százalékkal többet költöttek, a hazai cégek csak 15-tel. (A legkedveltebb reklámok a bannerek, az összes költés 38 százalékát a társaságok erre fordítják – igaz, egyre kevésbé, 2011-ben még az internetes reklámbevételeknek a fele származott a reklámcsíkokból.)

Nem csoda hát, hogy a kormány is aktívan érdeklődik a szektor iránt, és valamiképpen szerepet vállalna a netes piacon – a Deutsch Tamás vezényelte internetes konzultáció is leginkább erről árulkodik, és hogy az állam valahogy mindenképpen beleavatkozna a piaci folyamatokba. Hiszen Orbán Viktor miniszterelnök tavaly, az internetadó botrányos ötletének elvetése után azzal visszakozott, hogy még mindig tudni szeretné, hová lesz az interneten keletkező „hatalmas extraprofit”. Bár azóta a fideszes EP-képviselő Deutsch többször kijelentette, hogy nem lesz internetadó, a konzultációra javasolt felhasználói kérdések alapján a többség ebben még mindig kételkedik.

Ugyanakkor Deutsch utalt arra, a konzultációs kérdések között biztosan lesz olyan, amely rákérdez, mennyire elégedett a felhasználó a saját szolgáltatójával, mennyit fizetne adott szolgáltatásért, vagyis elképzelhető, hogy szolgáltatóként maga az állam is megjelenhet a konzultáció tanulságainak levonása után. Pedig a magyar állam jellemzően nem szívesen költi pénzét az interneten: 2012-ben – a Katar Média legfrissebb adatai szerint – az összes állami költésnek csak 5 százalékát tette ki a szektor – ami összesen egymilliárd forintot jelentett – , és négy évvel korábban is csak 4-et. A kormánypárt a nagyoknak kedvez: ezen a bevételen az Index-tulajdonos CEMP, az Origo és a Sanoma „osztozhatott”. (Igaz, az elmúlt két évben a Fidesz elkezdte „felfedezni” a reklám erejét, és 2013-hoz képest 35 százalékkal többet költött hirdetésekre.)

Bár a vasárnapi zárva tartás igazán nem érinti a hazai reklámpiacot – hisz Novák Péter szerint „kommunikálni vasárnap is érdemes” –, a szakma egy része mégis változásokat vár. Hiszen a reklám legnagyobb felhajtó ereje a belső fogyasztás, és ha az emelkedik, annál nagyobb mértékben bővül a hirdetési piac, de ha csökken, akkor is erősebb a negatív hatás.

A reklámadó például így is negatívan hatott több társaságra,még ha a piac 7 százalékos növekedést produkált is, ezért a Magyar Reklámszövetség szerint „óvatos” az öröm: a reklámadó valódi hatása csak az idei költésekben fog lecsapódni.

Hamarosan megtudjuk, miket kérdeztünk
Már péntekre összeállthat az internetes konzultáció kérdéssorának első, 20 pontból álló változata Deutsch Tamás szerint. A végleges kérdésekről április végén dönthet a kormány, majd válaszokat májustól júliusig lehet rá adnia minden 14. évét betöltött állampolgárnak. A netkonzultációs miniszterelnöki biztos szerint "sikeres" a dolog, mert összesen 68 ezren látogattak el a konzultáció honlapjára, bár a felhasználók többsége alig szólt hozzá: 2770 témajavaslatot küldtek be, illetve kérdést tettek fel. A kérdéssort ezekből állítják majd össze. Azt, hogy az internethasználók egyáltalán mit várnak a kormánytól internetügyben - vagy, hogy várnak-e egyáltalán bármit -, sokáig nem volt tudható, hiszen a netkonzultáció honlapján nem lehetett megnézni a javasolt kérdéseket. Ma már ez lehetséges, és ezekből az derül ki: a kérdezők többsége továbbra is azt hiszi, a kormány újabb adót akar, és jellemzőek az ilyen hozzászólások: "el a kezekkel az internettől!". Sokan vetik fel, hogy alanyi jogon kellene járnia a széles sávú internetnek - van, aki szerint csak a határon túli magyaroknak -, és sokan szeretnék, ha a hivatali ügyek intézése egyszerűbbé válna a világháló jóvoltából, és ha a közigazgatási honlapok ingyen elérhetőek lennének a szolgáltatóktól függetlenül. Többen nem értik, "miért van látványosan felosztva a piac", miért nem lehet az internetes adóbevallást a netes felületre optimalizálva megtenni, és hogy a fájlcserélő hálózatokon letöltött digitális tartalmakat miért nem lehet magáncélra felhasználni. Volt, aki csak annyit kérdezett: "Egyetért-e ön azzal, hogy az állam eltakarodjon az internet közeléből, és inkább a megoldatlan alapfeladataival foglalkozzon?"

Témák
kormány internet