csók;lakáspiac;lakásépítési hozzájárulás;Családi Otthonteremtési Kedvezmény;

2015-04-08 07:10:00

Szocpol helyett CSOK

Az eddigi lakásépítési hozzájárulás - közkeletű nevén a szocpol - 2011-es visszaállítása nem hozott érdemi fellendülést a lakáspiacon. A tervekben kalkulált évi négyezer család helyett az első két évben csak alig több mint ezer igénylő élt a lehetőséggel. Ezért a kormány július 1-től visszaállítja az új, a használt lakások vásárlásához és a meglévők bővítéséhez is felvehető állami támogatást, most éppen Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) néven.

Július 1-től visszaállítja a kormány az új, a használt lakások vásárlásához és a meglévők bővítéséhez is felvehető állami támogatást, most éppen Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) néven. A lépést egyrészt az új lakások építésének visszaesése indokolja, másrészt az, hogy az új lakások vásárlása vagy építése esetén felvehető lakásépítési hozzájárulás - eddigi közkeletű nevén a szocpol - 2011-es visszaállítása nem hozott érdemi fellendülést a lakáspiacon. A tervekben kalkulált évi négyezer család helyett az első két évben csak alig több mint ezer igénylő élt a lehetőséggel.

Idén nyártól a legfeljebb 350 ezer forintos négyzetméterárú, legalább komfortos használt lakás vásárlásához, továbbá a meglévő használt lakás bővítéséhez is jár a támogatás. Jó tudni, hogy az ingatlan minél nagyobb energetikai besorolással rendelkezik, annál több pénzt lehet igényelni.

A kormány honlapján már olvasható rendelet szerint minimum félmillió, maximum 3 millió 250 ezer forintot igényelhetnek a házastársak, élettársak, de akár az egyedül élők is. A még csak ,,tervezett" két gyereket csak 40 év alatti házaspároknál lehet figyelembe venni és négy, illetve nyolc éven belül meg is kell születniük, különben a támogatást vissza kell fizetni. Gyermeknek számít a magzat a terhesség 24. hetét követően, a 16. életévét be nem töltött eltartott, valamint a nappali tagozaton továbbtanuló fiatal is egészen 25 éves koráig.

A megvásárolni kívánt ingatlanok értékét településenként is szabályozza a rendelet: Budapesten 35 millió a felső határ, de az ország keleti felében lévő kistelepüléseken csak 16 milliós vételárig számíthatnak állami támogatásra az igénylők. Nem lehet köztartozásuk, egyiküknek legalább fél éve biztosítottnak kell lennie, a beköltözés után pedig be kell mutatni a családtagok lakcímkártyáit, a lakásra az állam tíz éves jelzálogjogot jegyez be.

A támogatás bevezetésével az ingatlanpiac fellendülését várja a kormány. Fürész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormanyhivatal.hu portálnak elmondta: idén 5-6 ezer család jelentkezésével számolva 4 milliárd forintot különített el a kabinet a programra, jövőre pedig tízmilliárdot terveznek. A kérelmet azokhoz a pénzintézetekhez lehet benyújtani, amelyek erre szerződést kötöttek az Államkincstárral, de lapinformációk szerint a bankok közül többen visszaléptek a lehetőségtől – vélhetően épp az érdeklődés utóbbi években tapasztalt hiánya miatt.

Nem valószínű, hogy a használt lakás vásárlására is igénybe vehető, vissza nem térítendő állami támogatás jelentős változást hozna a piacon – írja legfrissebb elemzésében az Otthon Centrum. A kedvezmény igénylésének feltételei szerintük elég lazák, de így is igazán csak a kistelepüléseken élénkítheti a keresletet. Mint kifejtik: a vidéki településeken, főleg a kistelepüléseken a relatíve alacsony négyzetméterárak miatt a támogatás a teljes vételár nagyobb részét teszi ki.

Mélyponton a lakásépítés

A két évvel ezelőtti mélyponthoz képest tavaly kicsit több, de a KSH adatai szerint még így is csak 8358 új lakás épült hazánkban, szemben a 2009-ben átadott 33 ezerrel. A Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási szegénységről készített 2014-es éves jelentése ugyanakkor 383 ezer üres lakással számolt az országban. Sok megoldatlan kérdésre kellene tehát választ találni a lakáspolitikusoknak, de az utóbbi években a devizahitelesek bajai elvitték a kormányzati és ellenzéki figyelmet is a lakástámogatás egyéb kérdéseitől.