Zeman kiverte a biztosítékot

Komoly diplomáciai vihar kerekedett a napokban Csehország és az Egyesült Államok között. Miután a Prágába akkreditált amerikai nagykövet óvatos bírálatokkal illette Milos Zeman cseh elnököt amiatt, hogy bejelentette, részt vesz a Győzelem napja alkalmából május 9-én megrendezendő moszkvai katonai parádén, a cseh államfő persona non gratának minősítette Andrew Schapirót a prágai Várban. A cseh ellenzék, de a kormánypártok is keményen nekimentek Zemannak, s bírálták kijelentéseiért. Elemzők szerint előbb-utóbb elül a vihar.

A cseh közvélemény Milos Zeman moszkvai útjától hangos. Naponta látnak napvilágot újabb és újabb hírek a vitatott útról. A vizit feszültséget keltett a cseh-amerikai viszonyban, miután Zeman vasárnap azt közölte, hogy az amerikai nagykövet, Andrew Schapiro előtt „bezárult a prágai vár kapuja”. Az amerikai diplomácia vezetője azzal vívta ki a cseh elnök haragját, hogy bírálni merészelte Zeman moszkvai útját. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy Csehország washingtoni nagykövete tanácsokat osztogasson Barack Obamának arról, hová utazzon. Egyetlen nagykövetnek sem engedem meg azt, hogy beleszóljon utazási terveimbe” – jelentette ki Zeman. Schapiro március végén a cseh tévében emlékeztetett arra, a cseh elnök lehet az EU tagországai közül az egyedüli vezető politikus, aki részt vesz az oroszországi ünnepségen.

Schapiro Zeman reakciójára a Twitteren megjegyezte, igencsak meglepte őt a cseh elnök reakciója. „Lefekszem aludni, felébredek, kinyitom a számítógépet, s szembesülök azzal, mi minden történt ennyi idő alatt” – írta a közösségi oldalon. Később kifejtette, az ő ajtaja mindig nyitva áll Milos Zeman előtt. Mint fogalmazott, sajnálja, ha szavaival megbántotta az államfőt.

Az ügyben megszólalt az elnök szóvivője, Jirí Ovcacek, aki azt közölte, Milos Zeman kijelentése azt jelenti, hogy nem tervez közös találkozót az amerikai nagykövettel. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagykövet úr ne vehetne részt a várban rendezendő külpolitikai eseményeken, fogadásokon” – fejtette ki.

Az eset óriási visszhangot keltett a cseh belpolitikában. A kormány képviselőinek láthatóan nagyon kellemetlen volt az elnök partizánakciója. Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök bírálta az államfőt. Úgy fogalmazott, nagyon üdvözölné, ha Zeman „professzionálisabban” viszonyulna a külpolitikához. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elnök reakciója „oda nem illő” volt. Sobotka reményét fejezte ki, hogy a nyilatkozatháború nem befolyásolja a két ország viszonyát.

Más cseh politikusoknál is kiverte a biztosítékot Milos Zeman magatartása. A három párti koalíció legkisebb tömörülése, a kereszténydemokrata párt elnöke, Pavel Belobrádek szerint nagy hiba, hogy az államfő elutazik a Győzelem napi megemlékezésekre. A szociáldemokraták másik koalíciós partnere, az Ano képviselőházi frakcióvezetője, Jaroslav Faltynek pedig azt közölte, hogy Zeman teljesen feleslegesen élezte ki a két állam viszonyát.

Az ellenzék is furcsállja az elnök viselkedését. Premysl Sobotka, a prágai szenátus alelnöke, az ellenzéki Polgári Demokrata Párt politikusa szerint Zeman ismételten bizonyságát adta annak, hogy „ismeretlen számára a diplomáciai gondolkodás fogalma”. Hozzátette, Sobotka kormányának mérlegelnie kell, támogatja-e Zeman oroszországi útját.

Politológusok egyetértenek abban, hogy Zeman hibát követett el, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy az incidens nem befolyásolja a hagyományosan jó cseh-amerikai kapcsolatokat. Josef Mljenka politológus az Idnes portáljának elmondta, zavarbaejtő helyzet alakult Zeman újabb „sértegetései” után. Megfogalmazása szerint a cseh elnök diplomáciai háborút indított. Kérdéses, hogy ezek után elmegy-e a nagykövet Zeman esetleges fogadásaira.

Petr Just politológus, egyetemi tanár emlékeztet arra, hogy az amerikai nagykövet kijelentésének az elnöki hivatalban nem idézték azt a részét, amely szerint nincs abban a helyzetben, hogy megmondja az elnöknek, hová utazzon. Mint a politológus elmondta, ha az elnök a teljes, konkrét kijelentésre reagált volna, akkor nem mondhatta volna el mindazt, ami végül elhangzott. Hozzátette, a nagykövet azt is külön kiemelte, hogy mindazt, amit elmondott, nem hivatalosan tette. „Senki sem tagadhatja meg tőle a jogot, hogy kifejtse magánvéleményét” – jelentette ki Petr Just az Idnes közlése szerint.

Ugyanakkor úgy véli, hamar feledésbe merül majd Zeman azon kijelentése, amely szerint az amerikai nagykövet nem szívesen látott vendég többé az elnöki hivatalban. „Nem hinném azt, hogy az Egyesült Államok ebből az egészből valamiféle rendkívüli ügyet fabrikálna. Az elnök megnyilatkozására nemsokára már senki sem emlékszik majd, hiszen a feledés homályába merülnek más kijelentései által” – fejtette ki a politológus.

Josef Mljenka politológus Justtal szemben úgy véli, hogy a nagykövet esetében nem lehet magánvéleményről beszélni. A külképviselet vezető ugyanis mindene esetben saját kormányának véleményét tolmácsolja. A politológus úgy véli, ebben az esetben is arról lehet szó, hogy nemcsak a nagykövetnek, hanem az Egyesült Államok kormányzatának is komoly gondjai vannak Milos Zeman magatartásával. Szerinte Zeman moszkvai útja veszélybe sodorhatja Csehország nemzetközi érdekeit, mivel teljességgel hiteltelenné teszi a szövetségesek szemében. „Milos Zeman valóban egyedüli uniós, illetve NATO országbeli államfőként utazik el a május 9-i moszkvai katonai parádéra. S ez nagyin nagy baj. Csehországnak ugyanis kötelezettségei vannak bizonyos szervezetekkel és intézményekkel szemben” – hangoztatta a szakértő.

A botrányok ellenére a cseh kormány állja a moszkvai vizit számláját. Legalábbis ezt a javaslatot terjesztette a kabinet elé Lubomír Zaorálek külügyminiszter - értesült a Právo című baloldali napilap.

Ez azért is érdekes, mert aligha öregbíti Csehország hírnevét, hogy elnökük ott virít majd Vlagyimir Putyin, illetve Kim Dzsong Un észak-koreai vezető mellett. Nemzetközileg annak sem lehet kedvező visszhangja, hogy Zeman ezzel ismét elkötelezte magát Putyin elnök mellett, miközben a kelet-ukrajnai helyzet miatt az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen.

Milos Zemant mindig is öntörvényű politikusként ismerhettük. Nem első ízben döbbentette meg sajátos kijelentéseivel Prága nyugati szövetségeseit. Tavaly november közepén is az ukrán válságról ejtett szót, méghozzá az orosz televízió egyes műsorán. Akkor annak a véleményének adott hangot, hogy teljesen értelmetlen gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek „a polgárháború” közepette. "Szerintem a legfontosabb, hogy megértsük, Ukrajnában egyszerűen polgárháború van. Nem kell valamilyen vágyálmokat kergetnünk a (Kijevnek szánt) támogatásról, ide értendő Ukrajna gazdasági támogatását, mert polgárháború körülményei között a gazdasági segítség teljesen értelmetlen" - mondta Zeman, aki szerint ugyanolyan polgárháború ez, mint amilyen Spanyolországban volt a harmincas években.

Orosz vendéglátóinak különösen elnyerte a tetszését az a kijelentése, amellyel bírálta Oroszország ellen az ukrajnai oroszbarát szeparatistáknak nyújtott támogatás miatt elrendelt szankciókat. Mint mondta, nem ő az egyedüli vezető uniós politikus, aki kétségekkel szemléli a Moszkvával szemben hozott intézkedéseket. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, vagyis mindkét fél csak veszít velük.

Zeman arra a kérdésre, Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről amiatt, mert eltér a véleménye az ukrán kérdést illetően más uniós tagországokétól, az említett interjúban válaszolta, „nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország és – úgy tűnik – Ausztria is”. Zeman azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. „Bizonyítékkal” is szolgált, mert mint mondta, Szergej Lavrov is meggyőzte erről.

A cseh elnök kiverte a biztosítékot a kijevi illetékeseknél, ezért az ukrán külügyminisztérium bekérette Csehország Kijevbe akkreditált nagykövét, Ivan Pocuchot. Felhívták a figyelmét arra, elfogadhatatlanok az Ukrajnával kapcsolatban tett kijelentéseit. A diplomata bekéretését a prágai külügyminisztérium is megerősítette, de nem kívánták kommentálni az esetet. Zeman egy másik megnyilatkozásában Kínát a stabilitás mintapéldájának nevezte.

A Washington Post ősszel egyenesen úgy értékelt, hogy Milos Zeman a Kreml szócsöve lett. Biztosak lehetünk abban, hogy az Európai Unióban, illetve Washingtonban a májusi moszkvai útja után sem javul a kép.