Előfizetés

Zeman kiverte a biztosítékot

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:35
Zeman nem bánt meg semmit, kitart véleménye mellett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Komoly diplomáciai vihar kerekedett a napokban Csehország és az Egyesült Államok között. Miután a Prágába akkreditált amerikai nagykövet óvatos bírálatokkal illette Milos Zeman cseh elnököt amiatt, hogy bejelentette, részt vesz a Győzelem napja alkalmából május 9-én megrendezendő moszkvai katonai parádén, a cseh államfő persona non gratának minősítette Andrew Schapirót a prágai Várban. A cseh ellenzék, de a kormánypártok is keményen nekimentek Zemannak, s bírálták kijelentéseiért. Elemzők szerint előbb-utóbb elül a vihar.

A cseh közvélemény Milos Zeman moszkvai útjától hangos. Naponta látnak napvilágot újabb és újabb hírek a vitatott útról. A vizit feszültséget keltett a cseh-amerikai viszonyban, miután Zeman vasárnap azt közölte, hogy az amerikai nagykövet, Andrew Schapiro előtt „bezárult a prágai vár kapuja”. Az amerikai diplomácia vezetője azzal vívta ki a cseh elnök haragját, hogy bírálni merészelte Zeman moszkvai útját. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy Csehország washingtoni nagykövete tanácsokat osztogasson Barack Obamának arról, hová utazzon. Egyetlen nagykövetnek sem engedem meg azt, hogy beleszóljon utazási terveimbe” – jelentette ki Zeman. Schapiro március végén a cseh tévében emlékeztetett arra, a cseh elnök lehet az EU tagországai közül az egyedüli vezető politikus, aki részt vesz az oroszországi ünnepségen.

Schapiro Zeman reakciójára a Twitteren megjegyezte, igencsak meglepte őt a cseh elnök reakciója. „Lefekszem aludni, felébredek, kinyitom a számítógépet, s szembesülök azzal, mi minden történt ennyi idő alatt” – írta a közösségi oldalon. Később kifejtette, az ő ajtaja mindig nyitva áll Milos Zeman előtt. Mint fogalmazott, sajnálja, ha szavaival megbántotta az államfőt.

Az ügyben megszólalt az elnök szóvivője, Jirí Ovcacek, aki azt közölte, Milos Zeman kijelentése azt jelenti, hogy nem tervez közös találkozót az amerikai nagykövettel. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagykövet úr ne vehetne részt a várban rendezendő külpolitikai eseményeken, fogadásokon” – fejtette ki.

Az eset óriási visszhangot keltett a cseh belpolitikában. A kormány képviselőinek láthatóan nagyon kellemetlen volt az elnök partizánakciója. Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök bírálta az államfőt. Úgy fogalmazott, nagyon üdvözölné, ha Zeman „professzionálisabban” viszonyulna a külpolitikához. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elnök reakciója „oda nem illő” volt. Sobotka reményét fejezte ki, hogy a nyilatkozatháború nem befolyásolja a két ország viszonyát.

Más cseh politikusoknál is kiverte a biztosítékot Milos Zeman magatartása. A három párti koalíció legkisebb tömörülése, a kereszténydemokrata párt elnöke, Pavel Belobrádek szerint nagy hiba, hogy az államfő elutazik a Győzelem napi megemlékezésekre. A szociáldemokraták másik koalíciós partnere, az Ano képviselőházi frakcióvezetője, Jaroslav Faltynek pedig azt közölte, hogy Zeman teljesen feleslegesen élezte ki a két állam viszonyát.

Az ellenzék is furcsállja az elnök viselkedését. Premysl Sobotka, a prágai szenátus alelnöke, az ellenzéki Polgári Demokrata Párt politikusa szerint Zeman ismételten bizonyságát adta annak, hogy „ismeretlen számára a diplomáciai gondolkodás fogalma”. Hozzátette, Sobotka kormányának mérlegelnie kell, támogatja-e Zeman oroszországi útját.

Politológusok egyetértenek abban, hogy Zeman hibát követett el, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy az incidens nem befolyásolja a hagyományosan jó cseh-amerikai kapcsolatokat. Josef Mljenka politológus az Idnes portáljának elmondta, zavarbaejtő helyzet alakult Zeman újabb „sértegetései” után. Megfogalmazása szerint a cseh elnök diplomáciai háborút indított. Kérdéses, hogy ezek után elmegy-e a nagykövet Zeman esetleges fogadásaira.

Petr Just politológus, egyetemi tanár emlékeztet arra, hogy az amerikai nagykövet kijelentésének az elnöki hivatalban nem idézték azt a részét, amely szerint nincs abban a helyzetben, hogy megmondja az elnöknek, hová utazzon. Mint a politológus elmondta, ha az elnök a teljes, konkrét kijelentésre reagált volna, akkor nem mondhatta volna el mindazt, ami végül elhangzott. Hozzátette, a nagykövet azt is külön kiemelte, hogy mindazt, amit elmondott, nem hivatalosan tette. „Senki sem tagadhatja meg tőle a jogot, hogy kifejtse magánvéleményét” – jelentette ki Petr Just az Idnes közlése szerint.

Ugyanakkor úgy véli, hamar feledésbe merül majd Zeman azon kijelentése, amely szerint az amerikai nagykövet nem szívesen látott vendég többé az elnöki hivatalban. „Nem hinném azt, hogy az Egyesült Államok ebből az egészből valamiféle rendkívüli ügyet fabrikálna. Az elnök megnyilatkozására nemsokára már senki sem emlékszik majd, hiszen a feledés homályába merülnek más kijelentései által” – fejtette ki a politológus.

Josef Mljenka politológus Justtal szemben úgy véli, hogy a nagykövet esetében nem lehet magánvéleményről beszélni. A külképviselet vezető ugyanis mindene esetben saját kormányának véleményét tolmácsolja. A politológus úgy véli, ebben az esetben is arról lehet szó, hogy nemcsak a nagykövetnek, hanem az Egyesült Államok kormányzatának is komoly gondjai vannak Milos Zeman magatartásával. Szerinte Zeman moszkvai útja veszélybe sodorhatja Csehország nemzetközi érdekeit, mivel teljességgel hiteltelenné teszi a szövetségesek szemében. „Milos Zeman valóban egyedüli uniós, illetve NATO országbeli államfőként utazik el a május 9-i moszkvai katonai parádéra. S ez nagyin nagy baj. Csehországnak ugyanis kötelezettségei vannak bizonyos szervezetekkel és intézményekkel szemben” – hangoztatta a szakértő.

A botrányok ellenére a cseh kormány állja a moszkvai vizit számláját. Legalábbis ezt a javaslatot terjesztette a kabinet elé Lubomír Zaorálek külügyminiszter - értesült a Právo című baloldali napilap.

Ez azért is érdekes, mert aligha öregbíti Csehország hírnevét, hogy elnökük ott virít majd Vlagyimir Putyin, illetve Kim Dzsong Un észak-koreai vezető mellett. Nemzetközileg annak sem lehet kedvező visszhangja, hogy Zeman ezzel ismét elkötelezte magát Putyin elnök mellett, miközben a kelet-ukrajnai helyzet miatt az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen.

Milos Zemant mindig is öntörvényű politikusként ismerhettük. Nem első ízben döbbentette meg sajátos kijelentéseivel Prága nyugati szövetségeseit. Tavaly november közepén is az ukrán válságról ejtett szót, méghozzá az orosz televízió egyes műsorán. Akkor annak a véleményének adott hangot, hogy teljesen értelmetlen gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek „a polgárháború” közepette. "Szerintem a legfontosabb, hogy megértsük, Ukrajnában egyszerűen polgárháború van. Nem kell valamilyen vágyálmokat kergetnünk a (Kijevnek szánt) támogatásról, ide értendő Ukrajna gazdasági támogatását, mert polgárháború körülményei között a gazdasági segítség teljesen értelmetlen" - mondta Zeman, aki szerint ugyanolyan polgárháború ez, mint amilyen Spanyolországban volt a harmincas években.

Orosz vendéglátóinak különösen elnyerte a tetszését az a kijelentése, amellyel bírálta Oroszország ellen az ukrajnai oroszbarát szeparatistáknak nyújtott támogatás miatt elrendelt szankciókat. Mint mondta, nem ő az egyedüli vezető uniós politikus, aki kétségekkel szemléli a Moszkvával szemben hozott intézkedéseket. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, vagyis mindkét fél csak veszít velük.

Zeman arra a kérdésre, Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről amiatt, mert eltér a véleménye az ukrán kérdést illetően más uniós tagországokétól, az említett interjúban válaszolta, „nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország és – úgy tűnik – Ausztria is”. Zeman azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. „Bizonyítékkal” is szolgált, mert mint mondta, Szergej Lavrov is meggyőzte erről.

A cseh elnök kiverte a biztosítékot a kijevi illetékeseknél, ezért az ukrán külügyminisztérium bekérette Csehország Kijevbe akkreditált nagykövét, Ivan Pocuchot. Felhívták a figyelmét arra, elfogadhatatlanok az Ukrajnával kapcsolatban tett kijelentéseit. A diplomata bekéretését a prágai külügyminisztérium is megerősítette, de nem kívánták kommentálni az esetet. Zeman egy másik megnyilatkozásában Kínát a stabilitás mintapéldájának nevezte.

A Washington Post ősszel egyenesen úgy értékelt, hogy Milos Zeman a Kreml szócsöve lett. Biztosak lehetünk abban, hogy az Európai Unióban, illetve Washingtonban a májusi moszkvai útja után sem javul a kép.

Kétszer is robbantottak Harkivban

Két robbantás is történt hétfő este és kedd hajnalban Harkivban. A keleti iparváros központjában egy emlékművet robbantottak fel, amelyre az ukrán nemzeti zászló volt kitűzve. Az incidens emberéletet nem követelt. A főügyészség terrorcselekménynek minősítette a történteket és elkezdte a nyomozást.

Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, a szeparatista Donyeck és Luhanszkkal szomszédos közigazgatási centrum, 1,4 millióan élnek itt. Mivel az utóbbi időben már több robbantás is történt a városban, mindannyiszor katonai vagy más stratégiai létesítményt célozva meg, az ukrán kormányzat úgy gondolja, a merényleteket Oroszországból irányítják az oroszbarát régió destabilizálása céljából. Harkiv stratégiai jelentőségét a területén található számos hadipari, aeronautikai és űrhajózási üzem adja, valamint az, hogy itt található a híres Malisev tankgyár is.

Az ukrán hadipar centrumának számító Harkiv nemzetiségi összetétele ugyan mintegy fele-fele arányban oszlik meg, az ukrán nemzetiségűek túlnyomó része is oroszul beszél, s bár nem csatlakoztak a donyecki és luhanszki szeparatista mozgalomhoz, nem kimondottan Kijev-barát a lakosság és a hangulat. Mint ahogy egy évvel korábban sem volt az, a Krím elcsatolása után Harkivban is sürgették a régió státusáról döntő referendumot, mint tették azt Kelet-Ukrajna legtöbb nagyvárosában.

2014. április 6-án Luhanszkban a tömeg körbe vette és lerohanta a biztonsági szolgálat épületét, a foglyok elengedését és a megye státusáról döntő népszavazás kiírását követelték. Harkivban és a nagyobb keleti városokban a tüntetők a kijevi Majdan mintájára elfoglalták a helyi kormányzati épületeket. Miután másnap, április 7-én kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, Alekszander Turcsinov ügyvivő ukrán elnök bejelentette a terrorellenes hadművelet kezdetét.

Csalfa görög remények

R.T.
Publikálás dátuma
2015.04.08. 07:32
Ciprasznak valószínűleg moszkvai látogatása után sem lesz sokkal jobb kedve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Oroszországtól remél segítséget Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök vendége lesz. Ettől függetlenül esélytelen az, hogy Oroszország segítse ki a bajból Athént, messze nincs ehhez elég tőkéje a Kremlnek.

A török kormány illetékesei hetek óta azzal fenyegetik a hitelezőket, hogy ha nem fogadják el a görög hitelprogramot, s nem jutnak közös nevezőre az ország további finanszírozását illetően, akkor „alternatív” megoldáshoz folyamodnak. Panosz Kammenosz, a kisebbik koalíciós partner Független Görögök (Anel) elnöke, védelmi miniszter ki is fejtette mire gondol: az orosz tőkére. Több moszkvai illetékes is úgy nyilatkozott, szívesen segítséget nyújtanának az „ortodox testvéreknek”.

Ez azonban nem olyan egyszerű, amint azt a különféle illetékesek elképzelik. Ciprasznak, illetve pénzügyminiszterének, Janisz Varufakisznak, bármit gondolnak is, nincs zsarolási potenciálja. Oroszország messze nem rendelkezik olyan pénzügyi lehetőségekkel, mint az euróövezet, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Hogy a különbségeket érzékeltessük, Görögország (egy utolsó, valamivel több mint 7 milliárd eurós hitelrészlet kivételével) 2010 óta összesen 240 milliárd eurós hitelt kapott az intézményekké átnevezett trojkától, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), illetve az IMF hármasától.

Oroszországnak ugyanakkor a tavalyi év végén 352 milliárd euróra csökkent a jegybanki deviza- és aranytartaléka. 13 hónap alatt 153 milliárd eurós volta visszaesés. A helyzet csak rosszabbodik, hiszen a Világbank az idei évre 3,8 százalékos orosz GDP csökkenésből indul ki. A két ország között az éves külkereskedelmi mérleg 9,1 milliárd eurót tesz ki, töredéke annak, amekkora forgalmat Athén az euróövezet államaival bonyolít le.

Bár a Sziriza baloldali platformját vezető Panajotisz Lafazanisz energetikai miniszter márciusban moszkvai látogatása során Görögországba invitálta a Gazprom illetékeseit, hogy mérjék fel az esetleges ottani gázmezőket, ebből is csak hosszú évek múltán láthatna viszont bármennyi bevételt a görög állam. Ezzel pedig nem mennének sokra Cipraszék, hiszen ha az ígéretek ellenére csütörtökön mégsem fizetnék vissza az IMF-nek a 458 millió eurós hitelrészletet, londoni pénzügyi elemzők szerint egy hónapnyi türelmi idő után a hitelezők megállapítanák: Athén csődbe ment.

„Nem kérdés, hogy az oroszok kis összegeket adhatnak Görögországnak, de nincsenek abban a helyzetben, hogy akkora összegeket folyósítsanak Athénnak, amennyi elegendő lenne az euróövezetben való maradására” – közölte Simon Tilford, az Európai Reformközpont igazgatóhelyettese a brit Telegraph hasábjain.

Szóba jöhet természetesen a kínai segítség is, aminek több alapja is lenne, mint az orosznak, ám Peking sem a saját pénzének az ellensége, a kínai kormányzat nem akar eurómilliárdokat kidobni az ablakon. Tény, hogy 2009-ben Peking fektetett összegeket a görög infrastruktúra fejlesztésébe, s az állami Cosco vállalat megszerezte a pireuszi kikötő harmadát. A bizalmat azonban nem erősítette Ciprasz kormányának egyik első bejelentése, amelynek értelmében leállítanák a privatizációt, s így a Cosco sem szerezhet több tulajdonrészt a pireuszi kikötőben. Jóllehet később már a kabinet is hitet tett a magánosítás folytatása mellett, nem valószínű, hogy további euró tízmilliárdok folynának Pekingből Athénba.

Görögország egyszerűen megoldaná a bajokat. Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes bejelentette, kiszámolták, hogy Németország 278,7 milliárd eurós kártérítéssel tartozik az országnak a második világháborúban az ország területén végrehajtott rémtettek miatt. Berlin korábban már több ízben jelezte, hogy nem hajlandó kártérítést fizetni, a téma részéről le van zárva.