Elkeserítő látni, ahogyan negyed százada nem jutunk szinte semmire a közösségi rendészettel. Mint általában semmivel, ami közösségi, miközben a hatalom másról sem szónokol, mint a társadalmi érdekekről. Most megint a rendőrséggel támadt „baj”, amelyen megint egy világmegváltó ötlet segítene. Ezúttal a miskolci Fidesz-frakció szült egeret: az „angolszász hagyományokhoz” igazodva a városban bevezetné a seriff-rendszert. Már az is jellemző volna, ahogyan a helyi potentátok, igazodva Nyugat-gyalázó kormányzatunkhoz, mindig azt mazsolázzák ki a nyugati kultúrából (alkotmányból, jogrendből, szokásjogból), ami éppen megtetszik nekik, vagy ami őket igazolja. De legyen. Mazsolázhatnának akár, ha volna értelme.
Ámde: nincs. A Fidesz helyi szóvivője azt mondja, szükség lenne egy olyan közösségi rendészre, amely a nap 24 órájában elérhető minden polgár számára, mert ma baj esetén az emberek nem szívesen hívnak közvetlenül rendőrt, nem szeretnek tanúskodni és bürokratikusnak tartják a rendszert. Egy közösségi rendészhez viszont, aki egy körzetben él velük, ismeri ügyes-bajos dolgaikat szívesebben fordulnának. A seriffek nem rendőrök volnának, viszont közvetlen kapcsolatban állnának a rendőrséggel, az önkormányzati rendészettel és egyéb hatóságokkal. Magyarul: ők volnának a hivatalos rendészet csápjai. Már éppen kezdenénk papolni, hogy nagyon nem jó, ha az állam erőszakszervezetek feletti monopóliumát bármilyen párhuzamos intézmény megbontja, amikor a maga valóságában feldereng előttünk a derék fideszes álmainak fess seriffje, s borzongva ráismerünk saját álmaink rendőrére. Aki nem bürokratikus, aki köztünk él, ismeri ügyes-bajos dolgainkat, akihez a nap 24 órájában szívesen fordulhatunk, s aki előtt akár tanúskodunk is...
Négy éve, hogy az fn24 portál riportot közölt a hajdúsági Polgáron szolgáló seriffjével, aki fém- és fatolvajok, járókelőket terrorizáló kutyák, részeg zetorosok között próbált rendet tartani a magyar Vadnyugaton. Kelet-Magyarországon. Nagyjából sikerrel. Pedig épp csak annyira verekedhetett, mint a többi állampolgár, nem igazoltathatott, nem intézkedhetett, nem volt fegyvere.
Csak tekintélye. Akár álmaink rendőrének.
