M4: a leállításhoz elég az informális kartellgyanú?

Megtörte a hallgatási fogadalmát Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára és elmondta a napok óta várt információt: az Európai Bizottság (EB) regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar tárgyalóknak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.

Az Európai Bizottság azonban - mint korábban jelezte - hivatalosan nem vizsgálta az ügyet ilyen részletességgel, a finanszírozás elutasításának okai egészen mások voltak. Most Csepreghy államtitkár cáfolta a Bizottság cáfolatát, és azt állítja, hogy a bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a kormányt képviselő szakértőknek, hogy az M4-es fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú.

Semmibe vezető utak

Az atlatszo.hu becslése szerint Legkevesebb 7 milliárd forint uniós támogatást költöttek el a olyan utak megépítésére a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében, amelyek a semmibe vezetnek - írja az Átlátszó.hu. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. kapta a legtöbb pénzt a programból. Az Index tavaly gyűjtötte össze a magyar közbeszerzések sztárjait, a 20-as lista négy szereplője, a Duna Aszfalt Kft., a Swietelsky Kft., a Colas Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft. a HURO-ban is nagyot kaszált, ők kapták meg a magyar partnerek által kivitelezésre kiosztott pénz harmadát, 5,9 milliárd forintot. Eleken például a Duna Aszfalt és a Swietelsky közösen épített utakat, melyek közül az egyik zsákutca, de van pusztába vivő és betontömbökben véget érő út is.

Az, hogy a háttértárgyalásokon hallottak elegendőek lehettek a másfél éve zajló beruházás hirtelen leállításához, több mint gyanús, különösen, hogy korábban a beruházás magas, kilométerenkénti 4 milliárd forintos költségét szóvá tevő képviselőket maguk a kormánytagok nyugtatták: számukra teljesen elfogadható az árazás. Csepreghy szerint az M4-es autópálya építését a kormány európai uniós források terhére tervezte megépíteni, s ez most kútba esett.

A 110 milliárdos beruházás leállításának időzítésében közrejátszhatott a költségvetés pénznélküliségén kívül az is, hogy a mélyépítőcégek többsége külföldi tulajdonú. Amelyik pedig nem, mint a Közgép, annak tulajdonosával Simicska Lajossal éppen nincs jóban a kormány és érdekeltségei ellen a miniszterelnökkel való összetűzése miatt most "hadjárat" folyik. A bő egy hete álló beruházásnál a kartellgyanú miatt már vizsgálatot kezdett a kormány, ennek befejezését április végére ígérik.