Előfizetés

Ismét Örömóda a Szabadság téren

F. Á.
Publikálás dátuma
2015.04.09. 07:08
A kibékíthetetlen kettős emlékmű a főváros központjában FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotókat gyűjtöttek, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós verseket olvastak fel tegnap délután a Szabadság téren a Tiszta emlékezettel a történelemhamisítás ellen csoport tagjai. Azok, akik Magyar Fruzsina, Zoltai Andrea és Mécs Imre kezdeményezésére tavaly április 8-tól július 31-ig naponta tiltakoztak az általuk csak "elátkozottnak" nevezett megszállási emlékmű és az Orbán-kormány emlékezetpolitikája ellen. 

A tiltakozás kezdete óta eltelt esztendő fotós krónikáját Mohácsi András szobrászművész készíti el, az ő kezdeményezésére vittek a demonstrálók az eseményeket megörökítő fényképeket a térre. Mohácsi három könyvbe gyűjtötte a fotókat, amelyeket a tiltakozás szervezői szeretnének majd kiállítani. Holnap délután fél 6-tól, immár harmadik alkalommal Fischer Ádámmal közösen éneklik el az Örömódát, az "A csitári hegyek alatt" és a "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok" kezdetű dalt a szabadságért és a demokráciáért küzdő csoport tagjai.

Mécs Imre, Magyar Fruzsina és Zoltai Andrea, tavaly január 2-án szervezte az első demonstrációt a történelemhamisító szobor ellen. Később még egyszer a Szabadság téren, majd hétszer a Nyugati téren szerveztek tiltakozást a német megszállási emlékmű felállítása miatt. Április 8-án délben egy fiatalember telefonon jelezte, hogy a kormány ígérete ellenére elkezdték az építkezést. Magyar Fruzsináék akkor a Facebookon délután 5-re demonstrációt hirdettek és mert akkor legalább négyszázan gyűltek össze, hogy lebontsák az építési terület köré vont kordont, azt követően naponta a téren tiltakoztak. Neves művészek, közéleti emberek szólaltak fel a téren, ahol eközben az Eleven emlékmű nevű csoport is tiltakozott.

A szobrot július 20-án az éj leple alatt - szombatról vasárnapra virradóra - váratlanul befejezték, felavatni azonban nem merte a kormány. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter helyesnek tartotta, hogy a kormány nem ünnepel, hanem "tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, az emlékművet sérelmezők fájdalmát, félreértéseit". Magyar Fruzsina akkor a Népszavának sunyinak nevezte, hogy éjjel állították fel a tiltakozást kiváltó szobrot, de azt is, hogy Orbánék még felavatni sem merték az alkotást. A "gonoszságnak is van logikája, ezeknek viszont logikájuk sincs" - mondta.

Tavaly szeptember elejétől október végéig vasárnaponként kinn voltak a téren az emlékmű ellenzői, aki közül többek ellen ma is folynak eljárások.

Kedden szavazhatnak az IÁ elleni fellépésről

Kedden szavazhat az Országgyűlés a kormány előterjesztéséről az Iszlám Állam (IS) elleni magyar beavatkozás ügyében - tájékoztatta lapunkat a külügyi tárca. Szijjártó Péter szerint a Háznak támogatnia kellene a javaslatot, mert Magyarországnak a nyugati értékközösséghez való tartozásából fakadó kötelezettsége, hogy részt vegyen a nemzetközi koalícióban.

A külgazdasági és külügyminiszter már egy keddi háttérbeszélgetésen is ismertette, hogy az előzetes menetrendnek megfelelően megtörtént a honvéd vezérkar katonai, szakmai szemrevételezése abban a térségben, ahol az IS ellen harcolnának a magyar katonák.

Hende Csaba honvédelmi miniszter még március 23-án benyújtotta az Országgyűlésnek az idevágó javaslatot, amely szerint a legfeljebb 150 - váltási időszakban 300 - katonából álló kontingens az erbíli kiképző központban állomásozna. A katonák 2017. december 31-ig látnák el feladatukat. Szijjártó szerint a misszió összesen 110 katonából állna, továbbá hat magyar tiszt lenne jelen a vezetési pontokon. A többi katona Magyarországon állna rendelkezésre, így összesen mintegy 300-an vennének részt a misszióban, mely a tervezett 20 milliárd forintos költségvetési keretet nem lépné túl. A katonák őrzés-védelmi, biztosítási feladatokat láthatnak el, vagyis az Erbílben zajló kiképzés helyszínéül szolgáló nemzetközi repülőtér védelmében kellene részt venniük. Ha kedden elfogadják a javaslatot, a katonák már májusban elindulnak Irakba.

Nem tűnik kérdésesnek, hogy meglesz a misszió támogatásához szükséges kétharmados többség a Házban. Noha az ellenzéki pártok aggályokat fogalmaztak meg a döntés nyomán esetleg megnövekvő terrorfenyegetettség miatt, az IS elleni fellépést a DK, az Együtt képviselői és a liberális Fodor Gábor is támogatja majd a kormánypártok mellett. Fenntartásokat fogalmazott meg ugyanakkor az MSZP, amely még nem döntött róla, miként fog szavazni. A külügyi bizottság szocialista tagja, Mesterházy Attila tegnap azt mondta: a kormány szándéka mögött valójában az állhat a katonák Irakba küldésével, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálja növelni külpolitikai mozgásterét ahelyett, hogy új külpolitikát hirdetne.

Folytatódik a maszatolás Quaestor-ügyben

Két tüntetés is lesz szombaton a brókerbotrány miatt: a Quaestor-károsultak mellett ellenzéki pártok is demonstrációt szerveznek Budapesten, mindkét eseményen kifogásolják majd, hogy miközben a miniszterelnök utasította kormánya tagjait: vegyék ki a közpénzeket a brókercégekből, a befektető "keményen dolgozó kisembereket" Orbán Viktor elfelejtette figyelmeztetni.

Sőt, miközben a kormányfő és környezte máig nem tisztázta megnyugtatóan, hogy nem áll fenn a bennfentes kereskedelem vádja velük szemben, a kabinet lépései és kommunikációja a Quaestor-ügyben kifejezetten maszatolásnak tűnik. Orbán és például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állítja, a február 25-i kormányülésen "az összes brókercégben lévő esetleges közpénzek és állampapírok kivonására adott utasítást" a miniszterelnök, ezzel szemben a 410 millió adóforintot elbukó Fazekas Sándor által vezetett Földművelésügyi Minisztérium szerint csak a Buda-Cash-ben lévő pénzekről szólt. Eközben a külügy szerint ők március 5-én már meg is hozták a határozatot a Quaestorban parkoltatott 3,8 milliárd kimentéséről.

Noha ez utóbbival kapcsolatban Szijjártó a minap egy háttérbeszélgetésen mégis március 6-át említett, a külügyminiszter a Népszava kérdésére azt is elismerte: ezután - s március 9 előtt - még beszélt telefonon Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel, aki időpontot akart kérni tőle. Állítása szerint ugyanakkor a két-három perces hívás során nem esett szó másról, azt pedig újabb kérdésünkre a tárcavezető határozottan cáfolta, hogy elmondta volna Tarsolynak, mire utasította a kabinetet a kormányfő, illetve hogy ő maga elindította a pénzkivonást a Quaestorból.

Ugyanakkor arra nincs válasz, hogy Tarsoly megkeresésére miért úgy reagált Orbán még március 9-én este - egy nappal a levél hivatalos érkeztetése előtt -, hogy a kormány örömmel tárgyal a Quaestor-vezérrel, holott aznap már nyilvánosságra került a cég (később hamisnak bizonyult) öncsőd-kérelme. Azt sem tudni, kizárólag március 10-én tárgyalt-e a nemzetgazdasági tárca Orbán utasítására Tarsollyal, vagy további egyeztetések is zajlottak a Quaestor-ügyben indult nyomozás március 11-i elindítása, illetve az elnök-vezérigazgató két héttel későbbi letartóztatása előtt.

Szijjártó mindenesetre a Tarsoly elleni kénszerintézkedésekkel magyarázta, miért csak a múlt hét végén vonta meg az üzletember diplomata-útlevelét. A külügyminiszter azt is ismertette, régóta ismeri Tarsolyt, akiben nem volt oka nem megbízni. Ugyanakkor Szijjártó szerint nem ő "hozta" a Quaestor-külügy üzleteket, mert a moszkvai vízumközpont ügyében még 2014 februárjában döntött a kormány, amikor ő még nem volt külügyminiszter (csak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos - a szerk.), a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. pedig még Navracsics Tibor minisztersége idején, ám tárcavezető jóváhagyása nélkül eljárva döntött a pénze befektetéséről. Szijjártó szerint azt, hogy a külügy a Quaestornál helyeztette letétbe az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító együttesen 72 milliárd forintos részvényeit, szintén nem a régi ismeretség indokolta, hanem az, hogy a Magyar Államkincstárnál nem lehet ilyen számlát vezetni, a KELER Zrt.-nél 60 millió forintos költséggel járt volna (a jövőben várhatóan itt fogják vezetni az értékszámlát), míg a Quaestor ingyen vállalta ezt.

Ám, hogy Szijjártónak semmiféle felelőssége nincs, némiképp gyengíti, hogy - mint azt a ma megjelenő HVG írja - "miniszterként sem feledkezett meg régi, győri barátjáról, Tarsolyról, akit tárcája több üzletébe is bevont". A hetilap értesülései szerint ugyanis az Eximbank 500 millió dolláros tavaly szeptemberi nemzetközi kötvénykibocsátásának lebonyolítását is a Quaestorra bízta volna, de a külügy likvid pénzeszközeit is a Quaestornál akarta elhelyeztetni, "ám a svájci frank elszállása miatti brókerbotrányok keresztülhúzták Szijjártó számításait" - írják. A HVG szerint egyébként azt már az MNB is vizsgálja, hogy a külügy értékpapírjainak fedezetére kötött-e a Quaestor rendkívül kockázatos devizaügyleteket. Ám a kormányoldal másként is igyekszik elterelni esetleges felelősségét: a Fidesz-KDNP ugyanis az előző kabinetek felelősségét vizsgálná, a kabinet utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig már feljelentést is tett az MFB által az ETO Park beruházáshoz nyújtott hitel miatt.