A foci vb orosz rulettje

Publikálás dátuma
2015.04.09. 07:53
Roman Abramovicsra, a Chelsea tulajdonosára még fontos szerep hárulhat a vb előkészületeinél FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/RICHAR
Az 2018-as labdarúgó világbajnokság előkészületeit is jelentősen befolyásolja a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók támogatása miatt a Kreml ellen elrendelt nemzetközi büntetőintézkedések. Moszkva kénytelen lesz meghúzni a nadrágszíjat, s a vb költségeit 27 milliárd rubellel (435,5 millió euró) csökkenteni. A stadionokat nem, a csapatok, újságírók, küldöttségek elhelyezését viszont érinti a költségcsökkentés.

A moszkvai sportminisztérium honlapján 25 olyan objektumot sorolt fel, amelyek a gyenge orosz gazdasági helyzet áldozataivá váltak. 23 további objektumnál változtatásokat hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint a labdarúgó világbajnokság összköltsége 637,6 milliárd rubel (10,6 milliárd euró) lesz. (A valós költségek ezt jóval meghaladhatják az infrastrukturális beruházások miatt.)

Különösen kényesen érinti a spórolás Nyizsnij Novgorodot. A városban tizennégy a szurkolóknak szánt szálloda felépítése marad el. Ugyanakkor Kalinyingrád, Volgográd, valamint az ukrán határszakaszhoz közel eső Rosztov na Don is megérzi a költségcsökkentéseket. Annyi bizonyos, hogy a moszkvai költségvetésből 336 milliárd dollárt (5,6 milliárd euró) fordítanak a 2018. június 14-től július 15-ig tartó világbajnokság megrendezésére.

Erőteljesen kérdéses, hogy ezek a végleges számok-e, s a Kreml nem kényszerül-e további megszorításokra. Az orosz gazdaság teljesítménye ugyanis idén sem lesz jobb, igaz, az olajár valamelyest magához tért az elmúlt két hónap alatt. Ettől függetlenül a Világbank 3,8 százalékos gazdasági visszaesést jósol az idei évre, ami újabb megszorításokat vetíthet előre a világbajnoki rendezés terveit illetően.

Azért sem zárhatóak ki teljesen a további költségcsökkentések, mert januárban Moszkva már jelezte, hogy nem tudja a korábban vállalt mértékben támogatni a rendezést. Vitalij Mutko sportminiszter, a vb szervező bizottságának vezetője akkor azt közölte, hogy a költségeket 10 százalékkal lesznek kénytelenek csökkenteni. A kormányzat a 12 vb-stadion közül kettő esetében úgy döntött: 45 ezres helyett 35 ezres pályát épít. Az edzőpályák számát pedig 48-ról 37-re redukálja. A rosztovi stadion esetében a tetőszerkezet költségeit csökkentik, egyszerűbb konstrukciót dolgoznak ki.

A tavalyi szocsi téli olimpián még más szelek fújtak. A 2014 januárjában kezdődött világverseny előtt még nem számított a pénz a Kreml számára. A fényűző olimpia összköltségei, az infrastrukturális beruházásokat is beleértve, elérték a 47 milliárd eurót. Márciusban aztán Oroszország bekebelezte a Krím-félszigetet, s életbe léptette a Nyugat az első büntetőintézkedéseket, amelyeket továbbiak követtek, miután Moszkva a kelet-ukrajnai lázadók segítségére sietett.

„Szocsi gazdasági szempontból teljes katasztrófa volt. Ha csak a racionális gazdasági okokat vennénk alapul, Oroszország nem rendezhetné meg a labdarúgó világbajnokságot” – vélekedett Andrew Zimbalist, a northamptoni (az Egyesült Államokbeli Massachusetts állam) egyetem gazdasági tanszékének professzora a Die Welt hasábjain.

A legnagyobb gondot a rubelválság jelenti. A nemzeti valuta értéke 46 százalékkal zuhant a 2014-es év folyamán. A stadionépítésekhez szükséges anyagokat azonban szinte kizárólag importból szerzik be, amelyek ennyivel drágultak. A gyeptéglákat például Hollandiából vásárolják. A kormányzat ezért alternatív megoldásokat keres, Mutko sportminiszter például a maga részéről teljesen betiltaná az importanyagokat, más kérdés, hogy ha ez megtörténne, egyetlen stadion sem készülne el határidőre.

Csúszás azonban így is lesz. Mutko február elején jelentette be, hogy a rosztovi aréna bő féléves késésben van, s 2017 májusa helyett csak decemberben tudják majd átadni. Gondok merültek fel a volgográdi és a nyizsnij novgorodi stadionok építése esetében is. Igaz, ez utóbbi tekintetében nem olyan nagy gond a késés, mert egyik pályán sem rendeznek találkozót a vb előtt egy évvel esedékes Konföderációs Kupa keretében.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) egyelőre nem aggódik. Legalábbis a hivatalos közlések rendre az illetékesek derűlátásáról tesznek tanúbizonyságot. Jérome Valcke, a FIFA főtitkára februári közleményében kifejtette, „kiválóan tudnak együttműködni” az orosz szervezőkkel és meggyőződését fejezte ki, hogy „időben elkészülnek a stadionok”. Nem tudhatjuk, hogy csak kincstári optimizmusról van-e szó.

A FIFA ugyanakkor egy másik megkeresésre is azt közölte, nem aggódnak amiatt, hogy „bármi negatívan befolyásolná” a világbajnokság sikeres megrendezését. A FIFA mindenesetre januárban 350 ezer dollárt utalt át az Orosz Labdarúgó Szövetség számlájára arra hivatkozva, hogy az ország válogatottja részt vett a brazíliai világbajnokságon.

Az orosz labdarúgás számára komoly nehézséget jelent, hogy a rubelválság miatt sokkal többe kerülnek a külföldi sztárok, köztük a Dinamo Moszkvában szereplő Dzsudzsák Balázs is, vagy csapattársa, a fővárosiaktól nyáron biztosan távozó egykori német válogatott, Kevin Kuranyi. Jelenleg az úgynevezett 7+4-es szabály van érvényben az orosz bajnokságban, azaz egyszerre egy csapatban csak hét külföldi lehet a pályán bajnoki találkozón. A költségcsökkentések miatt ezt várhatóan 6+5-re módosítják, így a csapatoknak kevesebb külföldi játékosra lenne szükségük.

Az orosz szövetség nehéz helyzetét mutatja, hogy Fabio Capello szövetségi kapitánnyal, illetve a válogatott teljes edzői stábjával szemben nyolcmillió eurós fizetési hátralékot halmozott fel. Aliser Uszmanov, a londoni Arsenal résztulajdonosa sietett a szövetség segítségére: hatmillió eurós hitellel segítette munkáját, így Capello bérét is ki tudták egyenlíteni. Uszmanov egyébként már nem először segítette ki a bajból a szövetséget. Mindenesetre ez is azt mutatja, hogy az oligarchák továbbra is fontos szerepet játszanak az orosz labdarúgásban. Hírek szerint a szövetség a Chelsea tulajdonosától, Roman Abramovicstól kaphat hitelt a vb sikeres lebonyolításához.

Végleg bedőlt a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Sem a közmunkások, sem a rendőrök, sem pedig a lelkes diákmunkások nem tudtak fölülkerekedni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) működési zavarain, ezért a szervezet végül úgy döntött, idén inkább az iskolákra bízza a tankönyvcsomagok összeállítását - derült ki egy, a Kello által az iskoláknak kiküldött levélből, amelyre a 444.hu hívta fel a figyelmet.

Pedig a Kello létrehozásával és a tankönyvpiac államosításával a kormánynak éppen az volt a célja, hogy a könyvek terjesztése gördülékenyebben, a személyre szóló tankönyvcsomagok összeállítása egyszerűbben történjen. A gyakorlatban mindez totális káoszba fulladt; emlékezetes, hogy tavaly volt olyan iskola, ahova még bizonyítványosztásra sem érkeztek meg a rendelt tankönyvek. Ennek ellenére a kormány a Kello működését hatalmas sikerként könyvelte el.

A tanárok persze nem kapták vissza a szabad tankönyvválasztás jogát, s most a kormány által jóváhagyott listán a tavalyinál is kevesebb, összesen 2700 (köztük több, szakemberek által korábban botrányosnak bélyegzett) kiadvány szerepel. A tankönyvrendelés a 2015-2016-os tanévre tegnap kezdődött meg, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár sajtótájékoztatón számolt be a további változtatásokról: idén több idő - 30 nap - van a rendelésre, a könyvek pedig 20 százalékkal olcsóbbak, általános iskola első három évfolyamai számára pedig ingyenesek lesznek. Horvát Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke elmondta: a rendszerbe az NPK javaslatait is beépítették, ilyenek voltak például a pótrendelés és a visszáruzás módosításai.

Cél, hogy a rendszer hatékonyabbá és egyszerűbbé váljon, és hogy a tankönyvek megfelelő mennyiségben, minőségben és határidőre az iskolákba kerüljenek - erről már Tőczik Zsolt, a Kello ügyvezető igazgatója beszélt, hangsúlyozva: a rendelés továbbra is diákonként történik, ám az "esetleges hibák" kiküszöbölése végett a könyveket összesítve szállítják ki az iskoláknak - majd ott kiválogatják őket, ezzel is újabb terheket róva a pedagógusokra. Igaz, a kormányzat szerint nem dolgoznak eleget - nyilvántartásuk szerint a tanárok heti munkaideje 24 óra alatt van -, és a bérek emelésével számolni kell a munkaterhek növekedésével is. Erről azonban még a kormányközeli NPK sem akar hallani, Horváth Péter elnök nyílt levélben közölte: határozottan visszautasítanak minden olyan feltételezést, amely arra utal, hogy a pedagógusok heti 40 óránál kevesebbet dolgoznak, és hogy a bérrendezés magasabb munkaterhelést indokol.

Szerző
Témák
tankönyvek Kello

Végleg bedőlt a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Sem a közmunkások, sem a rendőrök, sem pedig a lelkes diákmunkások nem tudtak fölülkerekedni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) működési zavarain, ezért a szervezet végül úgy döntött, idén inkább az iskolákra bízza a tankönyvcsomagok összeállítását - derült ki egy, a Kello által az iskoláknak kiküldött levélből, amelyre a 444.hu hívta fel a figyelmet.

Pedig a Kello létrehozásával és a tankönyvpiac államosításával a kormánynak éppen az volt a célja, hogy a könyvek terjesztése gördülékenyebben, a személyre szóló tankönyvcsomagok összeállítása egyszerűbben történjen. A gyakorlatban mindez totális káoszba fulladt; emlékezetes, hogy tavaly volt olyan iskola, ahova még bizonyítványosztásra sem érkeztek meg a rendelt tankönyvek. Ennek ellenére a kormány a Kello működését hatalmas sikerként könyvelte el.

A tanárok persze nem kapták vissza a szabad tankönyvválasztás jogát, s most a kormány által jóváhagyott listán a tavalyinál is kevesebb, összesen 2700 (köztük több, szakemberek által korábban botrányosnak bélyegzett) kiadvány szerepel. A tankönyvrendelés a 2015-2016-os tanévre tegnap kezdődött meg, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár sajtótájékoztatón számolt be a további változtatásokról: idén több idő - 30 nap - van a rendelésre, a könyvek pedig 20 százalékkal olcsóbbak, általános iskola első három évfolyamai számára pedig ingyenesek lesznek. Horvát Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke elmondta: a rendszerbe az NPK javaslatait is beépítették, ilyenek voltak például a pótrendelés és a visszáruzás módosításai.

Cél, hogy a rendszer hatékonyabbá és egyszerűbbé váljon, és hogy a tankönyvek megfelelő mennyiségben, minőségben és határidőre az iskolákba kerüljenek - erről már Tőczik Zsolt, a Kello ügyvezető igazgatója beszélt, hangsúlyozva: a rendelés továbbra is diákonként történik, ám az "esetleges hibák" kiküszöbölése végett a könyveket összesítve szállítják ki az iskoláknak - majd ott kiválogatják őket, ezzel is újabb terheket róva a pedagógusokra. Igaz, a kormányzat szerint nem dolgoznak eleget - nyilvántartásuk szerint a tanárok heti munkaideje 24 óra alatt van -, és a bérek emelésével számolni kell a munkaterhek növekedésével is. Erről azonban még a kormányközeli NPK sem akar hallani, Horváth Péter elnök nyílt levélben közölte: határozottan visszautasítanak minden olyan feltételezést, amely arra utal, hogy a pedagógusok heti 40 óránál kevesebbet dolgoznak, és hogy a bérrendezés magasabb munkaterhelést indokol.

Szerző
Témák
tankönyvek Kello