A tárcavezető az M4-es leállítása kapcsán kifejtette: a kormány szerdai ülésén hozott határozata értelmében utasították Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vezényelje le a tételes elszámolást a kivitelezőkkel és szerezze vissza az előlegeket. Felkérték a minisztert arra is, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehet Szolnokot bekötni a hazai autópálya-hálózatba.
Kérdésre kifejtette, hogy az állam már több mint 60 milliárd forintot kifizetett, az elvégzett munka pedig 40 milliárd forint értékű, s számításaik szerint 22 milliárd forintnyi előleg visszajár. Hozzátette: minden alvállalkozót, kisvállalkozót, aki elvégezte az eddigi munkát, kifizették. Úgy fogalmazott: a 40 milliárd forintnyi munka is áttekintésre érdemes, tételesen meg kell nézni, milyen teljesítés történt.
Lázár János sajtótájékoztatón jelentette be a kormány javaslatát a reklámadóról. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az autópálya-építésről szólva arra is kitért: a beruházásnál vélelmezték az Európai Bizottság támogatását, mert a testület két és fél éven keresztül "hol lebegtetett, hol kizárt, hol reménnyel kecsegtetett". A kormányfő és Simicska Lajos nagyvállalkozó közötti ellentétet firtató kérdésre elképzelhetetlennek nevezte, hogy az Európai Bizottság "Simicska urat akarná büntetni és Orbán Viktornak akarna segíteni és ezért most hirtelen döntést hozott és megvonta a pénzt az M4-es autópálya építésétől". Úgy fogalmazott: furcsa lenne ezt az összefüggést látni, a helyzet pedig nem a kormány döntéséből következik. Miután a hazai költségvetésben sincs a projektre előirányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyetlen számlát sem fogadhat be - tette hozzá, megjegyezve, ez akkor is így van, "hogyha szeretjük Simicska urat éppen, és akkor is, hogyha nem szeretjük. A pénz hiánya az ő létezésétől egyelőre még független, objektív körülmény Magyarországon" - fogalmazott.
Az ügyet ismerő szakértők nem tartják kizártnak, hogy az Orbán-kormány ürügyként akarja fölhasználni az EB állítólagos kartell gyanúját a szerződések felbontására, hogy kigolyózzák a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Közgépet a projektből. Ehhez mindenképpen kell találni valamilyen jogi indokot, különben az érintett cégek kártérítési pert indíthatnak az állam ellen és a Népszavának nyilatkozó szakember szerint nagy valószínűséggel meg is nyernék azt. Találgatásra adhat okot, hogy az utóbbi időszakban Orbán Viktor szűk környezetbe tartozó felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc is "berobbant" az építőiparba, de feljövőben van a tisztán magyar tulajdonú Duna Aszfalt is. Egyes vélemények szerint a kormányfő az új gazdasági kör számára akarja megtisztítani az utat, talán éppen az M4-est.
Lázár János elmondta azt is, hogy jogszabálycsomagot terjesztenek a parlament elé, amely a közlekedési beruházások felgyorsítását célozza. Ennek lényege, hogy az átlagosan 6,5 évig tartó projektek 2,5 év alatt megvalósuljanak - ismertette. A kormány mintegy 350 kilométer út megépítéséről is döntött, ezek összértéke 580-600 milliárd forint. Ezeket hazai költségvetésből finanszírozzák, a Modern Városok program részeként - ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy a Sopronnal való együttműködési megállapodást a kormány jóváhagyta. Ez az M85-ös autópálya megépítését is tartalmazza, ugyanakkor a kormánydöntés értelmében 243 milliárd forintért megépülhet a négysávos M44-es autóút Békéscsaba és Kecskemét között, ami 120 kilométeres lesz. Az M1-es autópályát Esztergommal kötik össze, megteremtik a jó közlekedés feltételeit Debrecen és Mátészalka között, megépítik a győri elkerülőt és megvizsgálják a Bátonyterenye és Ózd közötti négysávos közúti összeköttetés lehetőségét - sorolta a tárcavezető.
5,3 százalék lehet a maximális reklámadó
Lázár János a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a kormány azt javasolja, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke. Ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés - mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell. Hozzátette: a jövő héten be kell nyújtani a javaslatot az Országgyűlésnek, és az új törvényt április-május folyamán el kell fogadni. Még ha lesznek is, akik mentesülnek a fizetés alól, lesz reklámadó, és Európában a legmagasabb lesz - rögzítette Lázár János.
Giró-Szász András és Lázár János. MTI Fotó: Kovács Tamás
A reklámadó ötletének kirobbanásakor írtuk: Tavaly június második napján L. Simon László benyújtotta a Háznak a reklámadó tervezetét, amely a magyar médiából eddig példátlan tiltakozást váltott ki. A sávos különadó ellen június 5-én mintegy 60 médium bojkottal tiltakozott, este főműsoridőben húsz tévécsatorna szüntette be adását negyed órára, elhallgatott a legtöbb rádió, elfeketedett a legtöbb internetes portál és a nyomtatott sajtó jelentős része is csatlakozott. Az azóta többször módosított reklámadó szabályozás elsősorban a kormánnyal kritikus hangot megütő RTL Klub ellen irányult. Az új sarc nyomán került napvilágra, hogy konfliktus támadt Orbán Viktor kormányfő és több évtizedes gazdasági szövetségese, a Fidesz-holdudvar meghatározó személyisége, Simicska Lajos között.
Buda-Cash: kétmilliárd a károsult önkormányzatoknak
Kétmilliárd forint segítséget kap a Buda-Cash-botrányban érintett 84 önkormányzat a kormány szerdai döntése alapján - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A tárcavezető jelezte: az érintettek a következő napokban megkaphatják a pénzt. Döntöttek arról is, hogy az a 115 önkormányzat, amely nem adósodott el - így kimaradt az önkormányzati adósságkonszolidációból - idén 10 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázhat. Emellett a kormány kifizeti a bírságokat azon 140 település helyett, amelyeket a fejlesztéseikkel összefüggő visszaélések miatt elmarasztalt az Európai Bizottság - mondta Lázár János. A miniszter arról is beszámolt, hogy támogatásra érdemesnek tartja a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatát, amely szerint a Befektető-védelmi Alap (Beva) által nyújtott biztosítás összeghatárát 20 ezerről 100 ezer euróra emelnék.
Ingyenes étkezés a bölcsődékben és az óvodákban
Szeptembertől napi háromszori ingyenes étkezést biztosítanak a bölcsődés és óvodás gyermekeknek - ismertette a kormány döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János elmondta: csak a leggazdagabb szülőknek kell térítési díjat fizetni, az ingyenes étkezés pedig 320 ezer gyermeket érint majd. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a 25 és 55 év közötti mezőgazdasági dolgozókra is kiterjesztik a munkahelyvédelmi akciótervet, s az érintettek foglalkoztatását 14,5 százalékos járulékkedvezménnyel segítik.
