Hasszan Rohani tűzszünetet követel

Hasszan Rohani iráni elnök élesen bírálta a Jemen elleni légicsapásokat, amelyek „ártatlan gyermekéleteket” követelnek. Elmondta, óriási hiba, hogy Szaúd-Arábia támadást intézett az országgal szemben, mert mint fogalmazott „Jemen jövőjéről az ott élőknek kell dönteniük”.

Rijád öbölbeli szövetségeseivel két hete támadja az Abed Manszúr Hadi elnökkel szemben álló síita huszi lázadókat. A nemzetközi koalíció azt állítja, hogy Irán fegyverekkel is támogatja a felkelőket, Teherán azonban tagadja ezt.

Rohani azt is kijelentette, hogy nem írja alá a múlt héten Svájcban az ország nukleáris programját rendezni hivatott megállapodást, ha nem oldják fel az Teherán ellen elrendelt összes szankciót. A dokumentum szerint Iránnak csökkentenie kell nukleáris kapacitását, cserébe enyhítenek a köztársaság ellen bevezetett büntetőintézkedéseken, melyek miatt Irán kőolajexportja 60 százalékkal csökkent.

Szerző
Frissítve: 2015.04.09. 23:25

Történelmi csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2015.04.10. 07:31
Obama tovább normalizálná a kubai–amerikai viszonyt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Több mint fél évszázados elszigeteltség után Kuba részt vesz az amerikai államok ma kezdődő csúcstalálkozóján. A panamai tanácskozáson ugyan nem vették tervbe Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök hivatalos kétoldalú tárgyalását, de a csúcs margóján több alkalmuk is lesz, hogy megbeszélést folytassanak. Obama várhatóan a csúcson jelenti be, hogy Kubát leveszik a terrorizmust támogató államok listájáról.

Az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) égisze alatt rendezik meg a kontinentális csúcstalálkozót, amelyen Észak- és Dél-Amerika, illetve a karibi térség államai vesznek részt, ezúttal mind a 35-en. A három évvel ezelőtti, kolumbiai csúcson már több latin-amerikai vezető jelezte, ha Kubát ismételten nem hívják meg, akkor bojkottálhatják a tanácskozást. A mostani így történelmi találkozónak ígérkezik, amelyen 1958 óta először ülhet le tárgyalni egymással amerikai és kubai elnök.

Kitérő Kingstonba

Obama elnök már tegnap megkezdte tárgyalásait, Jamaicába érkezett, ahol a karibi térség vezetőivel védelmi és gazdasági kérdésekről, egyebek mellett a térség energiaellátásának diverzifikálásáról tárgyalt. Amerikai elnök 1982 óta nem járt Jamaicában. Obama villámlátogatása során diákokkal is találkozott, s arra is szakított időt, hogy a Bob Marley múzeumot felkeresse Kingstonban.

Barack Obama tavaly december 17-én jelentette be a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásának szándékát, miután 45 perces telefonbeszélgetést folytatott Raúl Castro kubai elnökkel, aki bátyja, Fidel betegsége miatt 2006-ban ügyvezetőként, 2008-tól formálisan is átvette a karibi szigetország vezetését.

Obama és Raúl Castro egy alkalommal már személyesen is találkoztak, Nelson Mandela temetésén már kezet ráztak.

Korábban Bill Clinton is „összefutott” egyszer Fidel Castróval az ENSZ-ben, szintén csak egy kézfogás erejéig.

Washington és Havanna között tavaly december óta egy sor egyeztetés zajlott le. Eredetileg azt tervezték, hogy még a panamai csúcs előtt újra megnyitják a nagykövetségeket egymás fővárosában. A tárgyalásokon felmerült akadályok miatt ez még halasztódik. A panamai csúcs előtt már jelezték, hogy az Egyesült Államok kész levenni Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 35 évvel ezelőtt került fel Havanna. A State Department az erre vonatkozó ajánlást már elküldte a Fehér Házak.

A washingtoni kubai követség újranyitása szempontjából ennek fontos gyakorlati következményei vannak, mivel jelenleg a kubai képviseleti irodát úgy kell működtetni, hogy a kubaiak nem nyithatnak bankszámlát az Egyesült Államokban. Havanna számára kulcsfontosságú lehet az is, hogy – amennyiben lekerülnek a feketelistáról – Kuba a Nemzetközi Valutaalaptól és más pénzügyi szervezetektől is kaphat támogatást. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy Kuba átminősítését 45 napon belül a republikánus többségű kongresszusnak is jóvá kell hagynia.

Kuba és az Egyesült Államok között egyébként a háttérben több téren is zajlott együttműködés, így például a kábítószercsempészet elleni közös fellépésben partner az amerikai és a kubai parti őrség. Kuba közvetítő szerepet játszott a kolumbiai kormány és a szélsőbalos gerillaszervezet, a FARC közötti béketárgyalásokban, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök ugyanakkor segített a kubai-amerikai párbeszéd előmozdításában.

Az amerikai államok csúcstalálkozójára a Washington és Caracas közötti feszültség vethet árnyékot. Az Egyesült Államok a tavalyi ellenzéki tüntetések elleni erőszakos fellépés, az emberi jogok megsértése miatt szankciókat, utazási korlátozásokat léptetett életbe venezuelai kormánytisztviselők ellen. Hugo Chávez halálát követően amerikai részről próbálkoztak a közeledéssel, de ezek a kísérletek nem jártak sikerrel.

Nicolás Maduro venezuelai elnök pedig zokon vette, hogy Washington az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető állammá minősítette Venezuelát. Ben Rhodes, Obama nemzetbiztonsági tanácsadója az elnök panamai útja előtt tartott háttértájékoztatóján úgy nyilatkozott, ez csupán „formális” szóhasználat.

Szerző

Újabb Airbus-kényszerleszállás: egy ember kórházba került

Dubaiból indult New Yorkban, de kényszerleszállást hajtott végre Manchesterben az Emirates Airlines Airbusa. Skócia fölött haladt a repülő, amikor egészségügyi vészjelzéseket adott le, végül Manchester repterén hajtott végre kényszerleszállást.

A manchesteri Anglia harmadik legforgalmasabb repülőtere a Heathrow és a Gatwick után, leszállás után egy embert kórházba szállítottak majd a repülő folytatta útját az Egyesült Államokba - írja a Hír24.

Szerző