Történelmi csúcstalálkozó

Több mint fél évszázados elszigeteltség után Kuba részt vesz az amerikai államok ma kezdődő csúcstalálkozóján. A panamai tanácskozáson ugyan nem vették tervbe Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök hivatalos kétoldalú tárgyalását, de a csúcs margóján több alkalmuk is lesz, hogy megbeszélést folytassanak. Obama várhatóan a csúcson jelenti be, hogy Kubát leveszik a terrorizmust támogató államok listájáról.

Az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) égisze alatt rendezik meg a kontinentális csúcstalálkozót, amelyen Észak- és Dél-Amerika, illetve a karibi térség államai vesznek részt, ezúttal mind a 35-en. A három évvel ezelőtti, kolumbiai csúcson már több latin-amerikai vezető jelezte, ha Kubát ismételten nem hívják meg, akkor bojkottálhatják a tanácskozást. A mostani így történelmi találkozónak ígérkezik, amelyen 1958 óta először ülhet le tárgyalni egymással amerikai és kubai elnök.

Kitérő Kingstonba

Obama elnök már tegnap megkezdte tárgyalásait, Jamaicába érkezett, ahol a karibi térség vezetőivel védelmi és gazdasági kérdésekről, egyebek mellett a térség energiaellátásának diverzifikálásáról tárgyalt. Amerikai elnök 1982 óta nem járt Jamaicában. Obama villámlátogatása során diákokkal is találkozott, s arra is szakított időt, hogy a Bob Marley múzeumot felkeresse Kingstonban.

Barack Obama tavaly december 17-én jelentette be a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálásának szándékát, miután 45 perces telefonbeszélgetést folytatott Raúl Castro kubai elnökkel, aki bátyja, Fidel betegsége miatt 2006-ban ügyvezetőként, 2008-tól formálisan is átvette a karibi szigetország vezetését.

Obama és Raúl Castro egy alkalommal már személyesen is találkoztak, Nelson Mandela temetésén már kezet ráztak.

Korábban Bill Clinton is „összefutott” egyszer Fidel Castróval az ENSZ-ben, szintén csak egy kézfogás erejéig.

Washington és Havanna között tavaly december óta egy sor egyeztetés zajlott le. Eredetileg azt tervezték, hogy még a panamai csúcs előtt újra megnyitják a nagykövetségeket egymás fővárosában. A tárgyalásokon felmerült akadályok miatt ez még halasztódik. A panamai csúcs előtt már jelezték, hogy az Egyesült Államok kész levenni Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, ahová 35 évvel ezelőtt került fel Havanna. A State Department az erre vonatkozó ajánlást már elküldte a Fehér Házak.

A washingtoni kubai követség újranyitása szempontjából ennek fontos gyakorlati következményei vannak, mivel jelenleg a kubai képviseleti irodát úgy kell működtetni, hogy a kubaiak nem nyithatnak bankszámlát az Egyesült Államokban. Havanna számára kulcsfontosságú lehet az is, hogy – amennyiben lekerülnek a feketelistáról – Kuba a Nemzetközi Valutaalaptól és más pénzügyi szervezetektől is kaphat támogatást. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy Kuba átminősítését 45 napon belül a republikánus többségű kongresszusnak is jóvá kell hagynia.

Kuba és az Egyesült Államok között egyébként a háttérben több téren is zajlott együttműködés, így például a kábítószercsempészet elleni közös fellépésben partner az amerikai és a kubai parti őrség. Kuba közvetítő szerepet játszott a kolumbiai kormány és a szélsőbalos gerillaszervezet, a FARC közötti béketárgyalásokban, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök ugyanakkor segített a kubai-amerikai párbeszéd előmozdításában.

Az amerikai államok csúcstalálkozójára a Washington és Caracas közötti feszültség vethet árnyékot. Az Egyesült Államok a tavalyi ellenzéki tüntetések elleni erőszakos fellépés, az emberi jogok megsértése miatt szankciókat, utazási korlátozásokat léptetett életbe venezuelai kormánytisztviselők ellen. Hugo Chávez halálát követően amerikai részről próbálkoztak a közeledéssel, de ezek a kísérletek nem jártak sikerrel.

Nicolás Maduro venezuelai elnök pedig zokon vette, hogy Washington az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető állammá minősítette Venezuelát. Ben Rhodes, Obama nemzetbiztonsági tanácsadója az elnök panamai útja előtt tartott háttértájékoztatóján úgy nyilatkozott, ez csupán „formális” szóhasználat.