A metróban vasárnap is árusíthatnak

Publikálás dátuma
2015.04.10. 07:25
Illusztráció/Thinkstock
A metrómegállókban vasárnap is árusíthatnak majd a boltok, hétköznap pedig minden boltos már fél ötkor kinyithat - javasolja a parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény kiegészítéseként. Ezekkel kiegészítve fogadhatják majd el a közeljövőben a képviselők azt a törvénymódosítást, amelyben a világörökségi területekre is kiterjesztené az országgyűlés a vasárnapi boltzárat.

Szatmári Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos a jelenleg érvényes 6 órai nyitásáról azt mondta az a nemzetközi példák alapján került be a törvénybe. Igaz egy hatástanulmány kimutathatta volna, nálunk a hatórás műszakkezdésre korábban indulnak el a dolgozók. De ilyen nem készült, így marad a törvény toldozása, a következő beavatkozást a biztos mintegy fél év múlva látja esedékesnek, amikorra vélhetően már átrendeződnek a vásárlási szokások.

A parlament honlapján olvasható bizottsági módosítás szerint az üzletek kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és este 22 óra között tarthatnak nyitva. A kizárólag pékárut, tejterméket, cukrászati készítményt és alkoholmentes italt értékesítő üzlet azonban vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között is nyitva lehet. A javaslat szerint a törvény hatálya alól kikerülnének a metrómegállók területén kialakított üzletek is, hasonlóan a vasúti és autóbusz pályaudvarokon, repülőtereken működő üzletekhez, amelyek vasárnap is nyitva tarthatnak. A módosítás rögzíti azt is, hogy az automatából történő értékesítésre szintén nem vonatkozik a jogszabály.

Míg Szatmári fél évet ad a piac átrendeződésének a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) hamar megvonta a vasárnapi zárva tartás mérlegét és a Napi Gazdaság kérdésére válaszolva az első negyedévi online pénztárgépi adatokra hivatkozva közölte: a legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény 2015. március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. A március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8 közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma. A számok azt (is) mutatják, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára: a korábbi átlagosan 9-10 százalék körüli szintről 4-5 százalékra csökkent a vasárnapi forgalom, és átlagosan 15-16 százalék körüli lett a hét közbeni egy napra eső forgalom aránya.

A kereskedelmi szakembereket meglepte a sommás következtetés. Vámos György az Országos kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának elmondta, azt sohasem állították, hogy csökkennie kellene a forgalomnak a vasárnapi zárva tartás miatt, ők veszteségről beszélnek. Márpedig a NAV közléséből az derül ki, hogy a kismértékű növekedés a kereskedőknek veszteség, mert az összehasonlított időszakok az elmúlt években a Húsvétnak köszönhetően rendre 15-20 százalékos forgalomnövekedést mértek. (A Blokkkcom blog adatai szerint 2011-ben 17, 2012-ben is 17, 2013-ban 19, 2014-ben pedig 18 százalékkal nőtt a forgalom márciusban februárhoz képest.) Ha pedig a kereskedelem szempontjából az év két leggyengébb hónapjához képest alig nőtt a márciusi forgalom, az szomorú képet vetít előre és nem csak az online kasszás boltoknak.

Szerző

Bennmarad az állam a Gránit Bankban

A hetedik évtől vártak a tulajdonosai nyereséget a Gránit Banktól, de már tavaly, alapításának negyedik évében profitot hozott a pénzintézet. Talán ennek is betudható, hogy Varga Mihály, gazdasági miniszter, bejelentette, bár az EBRD-vel kötött megállapodás alapján 3 éven belül privatizálják az állami tulajdonba került pénzintézeteket, ez nem érvényes a Gránit Bankban meglévő 49 százalékos állami tulajdonrészre.

A Gránit Bank 2014-ben 183 millió forint adózás előtti és 156 millió forint adózás utáni eredményt ért el. A bank tavaly év végére 142 milliárd forintra, majd hússzorosára növelte induló, 7 milliárd forintos mérlegfőösszegét. Demján Sándor, a Gránit Bank legnagyobb magánrészvényese a konzervatív üzletpolitikának a sikerekben játszott szerepét hangsúlyozva rámutatott, hogy “a banknak nem az az elsődleges dolga, hogy hitelezzen, hanem hogy megőrizze a betétesek pénzét”. Bejelentette, hogy a Gránit Bank a biztató növekedési kilátások tükrében részvénye tőzsdei bevezetésével tervezi előteremteni a terjeszkedés finanszírozásához szükséges tőkét. Erre a tervek szerint 2017-ben kerülhet sor.

A bank ügyfelekkel szembeni kitettsége (hitel és garancia állomány) a múlt év végén 46,5 milliárd forint volt, amiből a vállalati hitelek közel 43 milliárd forintot tettek ki, ebből 20 milliárd forint volt az növekedési hitelprogram (nhp) keretében folyósított hitelösszeg. A betétállomány az év végén meghaladta a 110 milliárd forintot.

Hegedűs Éva vezérigazgató a konzervatív kockázatkezelésre, a biztonságra törekvő, ugyanakkor újításokra összpontosító üzleti politikának tulajdonította a nehéz globális és hazai piaci körülmények között “tiszta lappal” indult bank elmúlt években elért sikereit. A vezérigazgató közölte, a banknak nincs nem teljesítő hitele, a hitel-betét állomány aránya 50 százalék alatti, és költség-bevétel mutatója is jobb a bankrendszer átlagánál. Hegedűs hangsúlyozta, a digitális csatornák térnyerésével hamarosan a tranzakcióknak már legalább kétharmadát digitális úton hajtják végre.

Szerző

Végleg leáll az M4 építése

Publikálás dátuma
2015.04.10. 07:20
Soha el nem készülő híd Törökszentmiklós határában, az M4-es nyomvonalán FOTÓ: MTI/MÉSZÁROS JÁNOS
Az M4-es autópálya szakasz építésének leállításáról döntött szerdai ülésén a kormány. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter miközben ismét igyekezett Brüsszelre hárítani a felelősséget, elismerte, nincs pénz a beruházás folytatására. Szakemberek szerint újra lehetne pályázni a projektre, s ha sikerrel járna a kormány, már az új "kedvencek" fölözhetnék le az uniós forrásokat.

Leállította a kormány az M4-es autópálya szakasz építését - közölte tegnap Lázár János a kabinet szerdai ülésének döntését ismertetve. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki 2013-ban még támogatta és védelmébe vette a rendkívül magas kilométeráron jóváhagyott beruházást, most ismét Brüsszelre mutogatott, mondván, hogy az Európai Bizottság (EB) kifogásolta a magas árakat, nem tartotta szakmailag indokoltnak a projektet és kartell gyanút is megfogalmazott. A kartell gyanú felvetését azonban az unió kormánya több ízben is határozottan cáfolta. Ezért sok szakember úgy véli, a kartell gyanú emlegetése csak ürügy, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépet, az M4 egyik szakaszát építő konzorcium tagját eltakarítsák az útból. A politikus azt is hozzátette, hogy muszáj volt a projektet leállítani, mert nincs költségvetési forrás a folytatáshoz.

Lázár arról is beszélt, hogy a számlákat tételesen átvizsgálják, és csak a kormány által indokoltnak tartott költségeket fizetik ki a kivitelezőknek. A munkálatok folytatására átutalt 22 milliárd forintot visszakérik a cégektől. Eddig, a miniszter állítása szerint 60 milliárd forintot fizettek ki, s ebből 40 milliárd volt e teljesítés, így 20 milliárd "visszajár". Lázár nem tart attól, hogy az M4 három szakaszán dolgozó konzorciumok, az öt fővállalkozó kártérítési pert indít. Bejelentette azt is, hogy a költségvetés finanszírozásával gyorsított ütemben 650 milliárd forintból 350 kilométernyi utat építenek.

Jávor Benedek, az PM Európai Parlamenti (ep) képviselője a Népszavának elmondta, kíváncsi, hogy a kormány a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), vagy bírósághoz fordul-e. Mert ha nem, akkor egyértelművé válik, hogy nem tudja bizonyítani a kartell vádat, vagy éppenséggel tart a vizsgálattól, hiszen miközben most a magas beruházási árakról beszél Lázár, tavaly decemberben a kormány határozatban bruttó 53 milliárd forinttal emelte a 110 milliárd forintos projektre szánt összeget. Így, ha mégis bebizonyosodna a kartell gyanú, akkor abban a kormány felelősségét is meg kellene vizsgálni.

Jávor nem tud arról, hogy az EB hitegette volna a magyar kormányt, viszont felelőtlenség volt úgy belevágni egy ilyen nagyságrendű beruházásba, hogy nem tudták, miből fogják kifizetni - jegyezte meg az PM-es ep-képviselő. Jávor eleve elhibázottnak tartotta az M4-es építésének ötletét. Helyette a 4-es utat kellett volna teljes hosszában autóúttá fejleszteni. Az eddig elkészült bővítést az unió támogatta is.

"Úgy vélem ez a beruházás arról szólt, hogy a szolnoki fideszes klánt, meg Fazekas Sándort, Karcag ex-polgármesterét kellett megajándékozni egy autópálya építéssel, hogy felmutathassák, lám mi hoztunk a térségbe autópályát" - említette Jávor Benedek. A történet az Orbán-Simicska háború kitörésének fényében arról szól, hogy a régi oligarchák helyébe az új gazdasági érdekköröket akarja Orbán feltőkésíteni - tette hozzá az ellenzéki politikus.

A nagyberuházást ismerő egyik szakértő a Népszavának elmondta, a kormány lépését az a megfontolás is vezethette, hogy új pályázatot nyújtanak majd be Brüsszelnek, s ha sikerül elfogadtatni, akkor már az új kedvezményezett üzleti körök juthatnak hozzá az uniós forrásokhoz.

Ezt a vélekedést alátámasztja Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértő is, aki lapunkkal közölte, ha olyan pályázattal jelentkezik a kormány akár ugyanerre a beruházásra is, amely megfelel a rendeletekben megfogalmazott céloknak és a beruházás megalapozott, akkor elvileg akár az M4-es projekt is újraindítható. Ha Brüsszel szakmailag nem tartotta indokoltnak az M4-es építését, akkor ennek meg kell lennie a részletes indoklásnak amiből leszűrhetők a tanulságok. Az Európai Központi Banknak pedig van egy olyan szolgáltatása, amely a tagállamok nagyberuházásainak szakmai megalapozottságát elősegítse. Van tehát esély a projekt újraindítására, de már új szereplőkkel.

Szerző
Témák
Brüsszel Lázár M4