Kire bízhatom a pénzem?

Az elmúlt hetek brókerbotrányai, úgy tűnik, eléggé megrendítették az emberek bizalmát a pénzügyi intézményekben. Sokan kérdezik manapság: hol tartsam a pénzem? A kérdés azért is izgalmas, mert eddig sem kockáztattunk túlságosan sokat  - írja a vilagszam.hu.

Egy tavalyi kutatás szerint a legalább 500 ezer forint megtakarítással rendelkezők kétharmadának (65%) sokkal fontosabb a tőkegarancia, mint a hozam. További egyharmaduk (33%) hajlandó ugyan kockáztatni, de csak a tőkéjük kisebb részét (jellemzően 10% körül, vagy az alatt). Csak a maradék 1-2% kockáztatná csak tőkéje jelentős százalékát a magasabb hozam reményében.

Ebből a szempontból is különös jelentősége van, annak, hogy a történtek után hogyan vélekednek az emberek arról, mi a biztonságos pénzkezelés módja. A lehetőségek közül mind többen választják a párnacihát, és otthon tartják megtakarításaikat. Viszont az a tendencia is egyre jobban megfigyelhető, hogy a biztonság keresése közben mind többen választják a szinte rendíthetetlen látszó régi, nagyobb pénzintézetek számláit. Erre utalt nemrég a legnagyobb hazai lakossági bank elnöke akkor is, amikor azt ajánlotta a kételkedőknek, hogy komoly bankban és nem banknak látszó intézményekben lehet biztonságban a megtakarítás.

Egy televíziós interjúban minap Csányi Sándor azt is megjegyezte, akinek nincs titkolni valója, nyugodtan néz a Bankfelügyeleti ellenőrzések elé. Az olyan nagy piaci súllyal rendelkező bankok, mint például az OTP Bank, kiemelten szigorú felügyelet alatt állnak. Ez pedig sokkal nagyobb biztonságot garantál az ügyfelek számára. Az bank elnöke szerint a megbízható pénzintézetekben nem rendült meg a bizalom, amit az egyre nagyobb számú új ügyfél is jelez, akik éppen a brókerbotrány tapasztalatai miatt választották Európa harmadik legstabilabb bankját.

Az utcai közvélemény-kutatásk szerint is sokkal nagyobb a bizalom a jól ismert, sok évtizedes pénzintézetekkel szemben, mint az – esetleg nagyobb haszonnal kecsegtető – befektetési formák iránt.

Z. Mária ( 37 éves, ügyintéző): „Számomra csak az a biztonságos, amit otthon állandóan meg tudok számolni. Az ember már nem igazán bízhat senkiben. A tv tele volt a brókerházak hirdetéseivel és sokan be is dőltek. Engem nem érdekelnek a hozamok. Csak biztonságban szeretném tudni, amit megkeresek. Nem bízom sem brókerekben sem a bankokban.”

K. János, autószerelő: „Sokat gondolkodtunk a feleségemmel, főképpen amióta a brókerügyek zajlanak. Azt hiszem, Magyarországon az OTP biztosnak, stabilnak tűnik,  mi már évtizedek óta ott vezetjük a számláinkat. Nem hiszem, hogy ott túl nagy lenne a kockázat, és hasonló problémák lehetnének.”

K. Krisztina, 29 éves, óvónő:Nagy csalódás számomra az, ami most történt. Édesapám teljes megtakarítását fektette kötvényekbe, a jó hozam reményében. Most lehet, elúszott az egész, bizonytalan minden, azt sem tudjuk, visszakapunk-e valamit. Nem hiszem, hogy valaha is bankok közelébe megyek.

„Nekünk a biztonság mindig sokkal fontosabb volt, mint a különféle ígéretek. Sok ismerősünk bukott a brókerbotrány miatt, nem is kis összegeket. Nekem sajnos nincs megtakarításom, de ha lenne, egyszerűen lekötném kamatra az OTP-ben, vagy valami állami helyen. A kockáztatás amúgy is távol áll tőlünk, bár lottót azért veszünk minden héten. Persze más a játék és más a hazardírozás.” P. Árpád ( 39 éves pedagógus)

„Mindig lesznek olyanok, akiknek nem elég az a kamat, amit a bankok adnak. Ráadásul most az is alacsony. Nem biztos, hogy megéri kockáztatni, ahogyan ez ki is derült most. Nekem is van bankszámlám, sőt devizaszámlám is, de kétszer is meggondolnám, hogy mibe fektessek. Az emberek néha annyi mindent elhisznek és csodálkoznak, ha nem úgy van. Szerintem a pénznek továbbra is a bankban van a helye.” Z. Róbert (26 éves egyetemista)

A válaszadók nagyobb része ma is inkább profikra bízná a pénzét, de sokkal jobban megnézné a pénzintézetek hátterét. Egyre kevesebben vágnának bele kockázatosnak látszó pénzügyi műveletekbe, még akkor sem, ha azzal nagyobb lehetne a haszon ígérete.

 

Szerző

Korlátozzák a készpénzkifizetést Romániában

Májustól a magánszemélyek készpénzkifizetéseinél is korlátozást vezetnek be Romániában - közölte pénteken a román sajtó.

A hivatalos közlönyben most megjelent törvény szerint a magánszemélyeknek is tilos lesz 10 ezer lejnél (677 ezer forint) nagyobb összeget készpénzben kifizetni egy áruházi vásárláskor, vagy 5 ezer lejnél nagyobb összeget bármely más típusú jogi személynek. A magánszemélyek közötti adásvételeknél a készpénz-tranzakciók felső határa 50 ezer lej.
Eddig csak a jogi személyek számára léteztek Romániában korlátozások a készpénzkifizetésre: a jogi személyek napi 10 ezer lejes összeghatárig fizethetnek készpénzzel oly módon, hogy ötezer lejnél többet nem fizethetnek ugyanannak a beszállítónak. Az inkasszálásra ugyanezek az összeghatárok érvényesek.

Aki túllépi a törvényben megszabott korlátokat, az kihágást követ el, amit az adóhatóság az előírt összeghatár felett kifizetett készpénz tíz százalékának megfelelő bírsággal büntet. A rendelkezés kijátszását célzó részletfizetést is büntetik.
Romániában még mindig bevett gyakorlat az, hogy a több ezer eurós ingatlanok és gépkocsik adásvételénél is a vásárló készpénzben fizeti ki a vételárat. Hasonlóképpen a bankszámlára átutalt fizetéseket is az alkalmazottak jelentős része felveszi az bankjegy-automatáknál és vásárláskor készpénzzel fizet.

A készpénzforgalmat szabályozó törvény május 9-én lép hatályba Romániában. A jogszabály megszabja annak a - kereskedőkre áthárított - bankközi jutaléknak (interchange díj) a felső határát is, amelyet a bankkártyák használata után számítanak fel a pénzintézetek. Az uniós direktíváknak megfelelően a betéti kártyás vásárlásnál legfeljebb 0,2 százalékra, a hitelkártyásnál pedig legfeljebb 0,3 százalékra korlátozták a legmagasabb bankközi jutalékot, de a törvénynek ez a része csak egy év múlva, 2016 áprilisában lép hatályba.

Az interchange díj 1-1,2 százalék körül van Romániában - közölte néhány hónapja a bancherul.ro szakportál, hozzátéve, hogy a jutalékot a bankok a kereskedőkkel, végső soron pedig a vásárlóval fizettetik meg. A kártyatársaságnak fizetendő jutalékkal együtt minden bankkártyás vásárlás 1,78-2,4 százalékát a jutalékok teszik ki.

Szerző

Az Alstomot nem érdekli a 3-as metró

Publikálás dátuma
2015.04.10. 10:38
Egy régi metrókocsi. FOTÓ: Vajda József
Nem ad be ajánlatot az Alstom az M3-as metróvonal szerelvényeinek felújítására kiírt tenderen, így már csak négy cég marad versenyben - írja a Népszabadság.

Az első alkalmassági rostán túljutott pályázókat külön egyeztetésre hívja a BKV. A gyártók testközelből szemrevételezhetik a metrókocsik állapotát. Kívánságra egy próbakört is tehetnek a cégek képviselői, hogy – a szerelvények mellett – a felújítandó vonatirányító rendszert is próbára tegyék. Mint ismeretes, a gazdasági, műszaki alkalmasságot vizsgáló első körből öten jutottak tovább: a Budapestre most villamosokat szállító spanyol CAF, a Prágában hasonló orosz kocsikat felújító Skoda, az orosz utódállamokban jelentős számú szerelvényt felújító észt Skinest Rail, az eredeti orosz gyártó Metrowagonmash, illetve a 2-es és 4-es metróvonal új járműveit szállító Alstom.

A most visszalépő francia gyártó azzal indokolta döntését, hogy a felújítás mindössze 20 évre garantálná a régi járművek további működését. Az Alstom ezért inkább új szerelvények beszerzését javasolja, amelyek biztonságosabb, kényelmesebb és költséghatékonyabb módon szállítanák az utasokat legalább 30 évig. 

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző