Több mint leleplezés a Snowden-film

Publikálás dátuma
2015.04.11. 07:31
Edward Snowden (videóláncon) és Laura Poitras egy berlini díjátadón FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
A szólás- és sajtószabadságról, a magánélethez való jogról, a hatalom és az egyén viszonyáról rengeteg kérdést vet fel Laura Pointras amerikai filmrendező dokumentumfilmje, a CitizenFour. A Nyitott Társadalom Archívum (OSA) és a Közép-európai Egyetem (CEU) szervezésében e héten Magyarországon első alkalommal vetítették le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja, Edward Snowden történetét megörökítő, idén Oscar-díjjal jutalmazott alkotást.

A film rendezője maga is a megfigyeltek listáján szerepelt. A bostoni születésű Laura Poitras eredetileg szakácsnak tanult, s csak amúgy mellékesen kezdett filmművészetet tanulni a San Francisco-i Művészeti Intézetben, majd később New Yorkban. Ott volt, amikor a 2001. szeptember 11-én az ikertornyokat lerombolták, s attól kezdve le sem tette a kamerát. Ám a Ground Zero mellett nem a romokat, hanem az embereket fényképezte, ahogy szembenéztek a tragédiával. Aggodalommal töltötte el, hogy 9/11-re az amerikai kormányzat az emberi jogok erőteljes korlátozásával válaszolt. A Pentagon által kínált újságírói program lehetőségével élve dokumentálta az iraki háborúban történteket, járt a hírhedtté vált Abu Graib börtönnél is. Filmjei díjakat nyertek, ám ahányszor csak visszatért az Egyesült Államokba, már a repülőtéren rendre félreállították, átnézték a jegyzeteit, lefoglalták a kameráját, elkészült filmjeit. Laura – nem utolsósorban e zaklatások miatt – Berlinbe költözött, s már ott élt, amikor kapcsolatba lépett vele az NSA szerződéses alkalmazottja, Edward Snowden.

Oliver Stone is Snowden-filmet forgat

Snowden történetéről játékfilm is készül: a hét elején érkeztek hírek arról, hogy Washingtonban, a Capitolium és a Lincoln-emlékmű között elterülő parkban, a Mallon, illetve az informatikus kedvenc kávézójában, az Adams Morgan negyedben lévő Trystben már forgat Oliver Stone. A filmrendező a Guardian egyik újságírója, Luke Harding művét adaptálja, a könyv címe: „A Snowden-akták: Bennfenntes történet a világ legkeresettebb emberéről”. Stone filmje a tervek szerint decemberben kerül a mozikba.

Amikor Laura megkérdezte Snowdent, miért őt választotta, az informatikus azt felelte, nem ő választott, hanem a filmrendező választotta magát. Ismerte Poitras korábbi munkáit, s tudta, hogy szembekerült a hatóságokkal. Snowden rajta kívül a brit The Guardian újságíróját, Glenn Greenwaldot is megkereste, ám csak biztonságos csatornán lett volna hajlandó átadni az információkat. Greenwald nem ért rá ezzel bíbelődni, Poitras azonban kész volt megtanulni a kódolás szabályait, ezért ő kapta meg az első adatokat az informátortól, aki kezdetben még CitizenFour néven írta alá üzeneteit. A filmrendező sokáig azt hitte, hogy a háttérben maradva, név nélkül akarja közzétenni az NSA széleskörű adatgyűjtéséről szóló információkat, ám Snowden azt mondta, vállalni akarja az arcát, s nem akarja másra hárítani a felelősséget.

Poitras, Greenwald és a Guardian oknyomozó újságírója, Ewan MacAskill ezután utazott 2013 júniusában Hongkongba, ahol nyolc napon át filmezték Snowdent a hotelszobájában. Valamennyien rendkívüli kockázatot vállaltak, akkor talán nem is tudatosult bennük, mekkorát. Snowden sem a szüleinek, sem a barátnőjének, Lindsey Millsnek nem szólt egyetlen szót sem, nem akarta őket az ügybe belekeverni. Nem árulta el nekik, hogy odadobja régi, kényelmes életét, hawaii állását azzal, hogy a nyilvánosság elé tárja a jogsértéseket, melyeknek többé nem akart a részese lenni. Poitras filmje feltárja, ahogy Snowden a hongkongi hotelszobában lassan szembesült egyfelől azzal, hogy világhírűvé vált, leleplezéseiről írtak a lapok, róla szóltak a hírcsatornák tudósításai, másfelől azzal, hogy hirtelen azt sem tudta, mi fog történni vele a következő napon, órában.

Az informatikust látnivalóan megrázta, amikor az NSA nyomozói megjelentek hawaii otthonában, s barátnője megírja Hongkongba, mi mindenről faggatták. Biztos volt benne, hogy leleplezése csupán napok kérdése, noha nagyon széles körből merített adatokat, s eltüntette a nyomait. „Szívinfarktust kapnak, ha meglátják, mi mindenhez fértem hozzá” – mondta. Snowdent az NSA kölcsön adta a Booz Allen Hamilton védelmi cégnek, s rendszergazdaként jóval szélesebb felhatalmazása volt, mint egy átlagos NSA-alkalmazottnak. „Még a drónok működését is figyelhettük, valós időben” – árulta el.

A történet folytatása jól ismert. Snowden az interjúsorozat után illegalitásba vonult, az amerikai kormány bevonta az útlevelét, s ezzel egy ideig lehetetlenné tette elutazását Hongkongból. Végül Oroszországban kötött ki, több mint 40 napot töltött a seremetyevói repülőtér tranzitvárójában, mire egy évre ideiglenes menedékjogot kapott. (Azóta ezt további három évre meghosszabbították.) Időközben csatlakozott hozzá barátnője, s ma is feltehetőleg Moszkvában élnek. Poitras filmje azzal zárul, hogy a pár egy – ki tudja, hol található – kivilágított ablaksor mögött vacsorát készít. A volt NSA-alkalmazott számos konferencián beszélt videóláncon keresztül, s az újságírók, akik segítették, rendszeresen hoznak nyilvánosságra új információkat. Orosz ügyvédje szerint Snowden megfelelő garanciák esetén hazatérne az Egyesült Államokba. Egyelőre azonban nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem közérdekű bejelentőként kezelnék, hanem az 1917-es kémkedési törvény értelmében bíróság elé állítanák, s elítélnék, akárcsak a Wikileaks portálnak szivárogtató kiskatonát, Chelsea (Bradley) Manninget.

Az OSA vetítése előtt Gill Phillips, a The Guardian jogtanácsosa, valamint az Amerikai Polgári Szabadságjogok Egyesületét képviselő Anthony Romero, Snowden amerikai ügyvédje videóláncon válaszolt kérdésekre. Gill éppen Ausztráliában volt, amikor a Guardian akkori főszerkesztője, Alan Rusbridger felhívta telefonon, „ugorjon be” Hongkongba pár órára, mert kollégái tanácsot kérnének tőle. Csak ott szembesült vele, milyen titkos művelet közepébe csöppent. A jogi kockázatokról kérdezték, de addigra a kocka már el volt vetve, a sajtóprojekt elindult. Phillips szerint Poitras dokumentumfilmjének fő erénye, hogy hitelesen megörökítette Snowden vívódásának pillanatait. Az egész ügy arra is rávilágított, hogy itt nem egyik vagy másik országot érintő, hanem globális problémákról van szó, így több ország újságírói is együttműködtek. Amikor a brit törvények már akadályt jelentettek, az amerikai média – az amerikai alkotmány első számú kiegészítése védelmében – nagyobb szabadsággal tehetett közzé információkat.

Anthony Romero korábban más ügyekben már dolgozott együtt Greenwalddal, így került a képbe. Mindössze kétszer volt alkalma személyesen találkozni ügyfelével, Snowdennel Moszkvában. Konzultációikhoz ugyanakkor be kellett szereznie egy rendkívül drága berendezést, amely katonai szintű biztonsági kódolásra alkalmas. A legérzékenyebb kérdésekről nem tárgyalnak videóláncon. Snowden ügyvédje szerint ügyfele leleplezései emberi jogi kérdéseket érintenek. „Az emberek alapvető személyes szabadságjogait sérti, ha a kormányzat nyomon tudja követni legbizalmasabb kommunikációjukat is mindenféle átláthatóság, ellenőrzés nélkül” – mondta. Szerinte a Snowden által nyilvánosságra hozott programokkal az a fő baj, hogy nem a „rosszfiúkat” veszik célba, hanem mindenkit, válogatás nélkül. „Ha mindig csak arra figyelünk, hogy épp ki hallgat le minket, ki olvassa a levelezésünket, akkor alapjaiban sérül a szólásszabadság” – szögezte le. Romero úgy véli, Snowden az első, de biztosan nem az utolsó közérdekű bejelentő, aki a kormányzatok túlkapásairól hajlandó információkat közzétenni. Szerinte a Wikileaks-alapító, Julian Assange, a 35 évre ítélt Manning, illetve Snowden tevékenységét egy-két évtized elteltével egyértelműen pozitívan fogják majd megítélni.

Szerző

Orbán berlini fala

Publikálás dátuma
2015.04.11. 07:01
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A 2010-es választási siker, a kétharmados győzelem lehetőséget teremtett a Fidesznek arra, hogy kiépüljön a centrális erőtér, betonbunkerré váljon a kormányzat. Orbán Viktor felépítette a maga berlini falát, megszüntetve az átjárást a demokratikus világ képviselői számára. A 2014-es újabb győzelem után pedig már semmilyen kényszert nem érzett arra, hogy ténylegesen kormányozzon. Régóta abban a hitben él, hogy azt tehet, amit csak akar. Csakhogy a falon kívül rekedtek egy ideje már nem egymással foglalkoznak, hanem figyelmüket a falra, a falon belüli történésekre vetik. És sokaknak, akik eddig Orbánt tekintették vezérlő csillaguknak, kiderült: manipulációk áldozatai.

Botrányok, egy év alatt

1. Megszállási emlékmű

2. Kishantosi gazdaság kisajátítása

3. Felcsúti stadion

4. Welsz Tamás rejtélyes halála átadása

5. Hadjárat az Ökotárs ellen

6. Seszták Miklós kinevezése

7. Mészáros Lőrinc folyamatos gazdagodása

8. Reklámadó

9. Orbán Viktor Várba költözésének terve

10. Önkormányzati választási rendszer átalakítása

11. Takarékszövetkezetek lenyúlása

12. Hiszékeny Dezső gyanúsítása

13. Orbán fellépése Juncker ellen

14. Az Alkotmánybíróság szinte teljes fideszesítése

15. Illiberális demokráciáról szóló beszéd

16. Sorsok Háza ügyei

17. Az MNB vásárlásai

18. A Városliget elfoglalása

19. Vajna kezébe kerül a magyar film

20. A Magyar Televízió megszállása

21. Kósa Lajos ingatlan-ügye

22. Rogán ingatlan-ügye

23. Amerikai kitiltási botrány

24. Internetadó

25. Útadó

26. Vasárnapi boltbezárás

27. Egyetemi kancellár-kinevezések

28. Azeri kapcsolat

29. Kazah kapcsolat

30. RTL Klub különalku

31. Simicska-Orbán háború fejezetei, oda-vissza

32. Lázár János ingatlanügye

33. A drogteszt ötlete

34. Merkel-látogatás

35. Putyin-látogatás

36. Orbán kijelentései a bevándorlásról

37. Belváros szíve program (Olaf jelentés)

38. Paks2

39. Letelepedési kötvény

40. Tiborcz István gyarapodása

41. A parlamenti nyilvánosság csökkentése

42. A parlamenti ülésezés korlátozása

43. Az ügyészség részrehajló működése

44. BudaCash-ügy

45. Hungária Értékpapír-ügy

46. Quaestor-ügy

47. Habony Árpád

48. Kiss Szilárd-ügy

49. Hende Csaba utazása

50. Hortobágy – nemzeti parkok

Gyöngyszemek a miniszterelnöktől

2014 július 26:

"... az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam".

"... világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni".

"... mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely - mint az előbb említettem - vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, karakterét tekintve nem liberális természetű".

2015. január 11:

"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont."

2015 március 9:

A "magyar hajlamos arra, hogy nagyon dörzsöltnek gondolja magát, miközben ő a legutolsó balek, ez fajtajellemző."

"Egy diplomata nem lehet világpolgár."

2015 március 15:

"Kossuth népe mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából."

2015 április 1:

"Mindig szívesen jövünk Kazahsztánba. Az Európai Unióban politikai értelemben egyenlőek vagyunk, de a családfánk különbözik. Ha Brüsszelbe megyünk, ott nincsenek rokonaink. De a kazahok közel állnak hozzánk. Különös érzés, de ez az igazság."

Emlékeztetőül

2006. szeptember 23:

"Én sem hazudtam soha az embereknek."

Szerző

Orbán berlini fala

Publikálás dátuma
2015.04.11. 07:01
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A 2010-es választási siker, a kétharmados győzelem lehetőséget teremtett a Fidesznek arra, hogy kiépüljön a centrális erőtér, betonbunkerré váljon a kormányzat. Orbán Viktor felépítette a maga berlini falát, megszüntetve az átjárást a demokratikus világ képviselői számára. A 2014-es újabb győzelem után pedig már semmilyen kényszert nem érzett arra, hogy ténylegesen kormányozzon. Régóta abban a hitben él, hogy azt tehet, amit csak akar. Csakhogy a falon kívül rekedtek egy ideje már nem egymással foglalkoznak, hanem figyelmüket a falra, a falon belüli történésekre vetik. És sokaknak, akik eddig Orbánt tekintették vezérlő csillaguknak, kiderült: manipulációk áldozatai.

Botrányok, egy év alatt

1. Megszállási emlékmű

2. Kishantosi gazdaság kisajátítása

3. Felcsúti stadion

4. Welsz Tamás rejtélyes halála átadása

5. Hadjárat az Ökotárs ellen

6. Seszták Miklós kinevezése

7. Mészáros Lőrinc folyamatos gazdagodása

8. Reklámadó

9. Orbán Viktor Várba költözésének terve

10. Önkormányzati választási rendszer átalakítása

11. Takarékszövetkezetek lenyúlása

12. Hiszékeny Dezső gyanúsítása

13. Orbán fellépése Juncker ellen

14. Az Alkotmánybíróság szinte teljes fideszesítése

15. Illiberális demokráciáról szóló beszéd

16. Sorsok Háza ügyei

17. Az MNB vásárlásai

18. A Városliget elfoglalása

19. Vajna kezébe kerül a magyar film

20. A Magyar Televízió megszállása

21. Kósa Lajos ingatlan-ügye

22. Rogán ingatlan-ügye

23. Amerikai kitiltási botrány

24. Internetadó

25. Útadó

26. Vasárnapi boltbezárás

27. Egyetemi kancellár-kinevezések

28. Azeri kapcsolat

29. Kazah kapcsolat

30. RTL Klub különalku

31. Simicska-Orbán háború fejezetei, oda-vissza

32. Lázár János ingatlanügye

33. A drogteszt ötlete

34. Merkel-látogatás

35. Putyin-látogatás

36. Orbán kijelentései a bevándorlásról

37. Belváros szíve program (Olaf jelentés)

38. Paks2

39. Letelepedési kötvény

40. Tiborcz István gyarapodása

41. A parlamenti nyilvánosság csökkentése

42. A parlamenti ülésezés korlátozása

43. Az ügyészség részrehajló működése

44. BudaCash-ügy

45. Hungária Értékpapír-ügy

46. Quaestor-ügy

47. Habony Árpád

48. Kiss Szilárd-ügy

49. Hende Csaba utazása

50. Hortobágy – nemzeti parkok

Gyöngyszemek a miniszterelnöktől

2014 július 26:

"... az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam".

"... világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni".

"... mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely - mint az előbb említettem - vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, karakterét tekintve nem liberális természetű".

2015. január 11:

"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont."

2015 március 9:

A "magyar hajlamos arra, hogy nagyon dörzsöltnek gondolja magát, miközben ő a legutolsó balek, ez fajtajellemző."

"Egy diplomata nem lehet világpolgár."

2015 március 15:

"Kossuth népe mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából."

2015 április 1:

"Mindig szívesen jövünk Kazahsztánba. Az Európai Unióban politikai értelemben egyenlőek vagyunk, de a családfánk különbözik. Ha Brüsszelbe megyünk, ott nincsenek rokonaink. De a kazahok közel állnak hozzánk. Különös érzés, de ez az igazság."

Emlékeztetőül

2006. szeptember 23:

"Én sem hazudtam soha az embereknek."

Szerző