Átalakulás előtt a bankszektor

Újabb jelzálogbankok alapítása várható – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki szerint míg a bankrendszerben konszolidáció folyik és a mérethatékonyság miatt várhatóan öt univerzális nagybank marad a jelenlegi hét helyett, addig az új szabályozás hatására minimum három új jelzálogbank alakulhat.

Erre azért lenne szükség, mert a jegybank előírná a bankoknak, hogy 2016 második felétől legalább 15 százalék jelzáloglevél-finanszírozás legyen a jelzáloghitelek mögött. Ezt saját jelzálogbankokkal fogják megoldani a bankok. Az ügyvezető igazgató utalt arra, hogy az öt bankból háromnak nincs jelzálogbankja, így azok fognak ilyet létrehozni. Emellett hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint szükségessé válhat, hogy a bankok elengedjék a hitelesek adósságának egy részét.

Az elszámolás után sem teljesítő adósoknak két út kínálkozik: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vagy a készülő adósságrendezési eljárás, közismertebb nevén magáncsőd, bár ez a két megoldás több tízezer ügyfélen segíthet, az adósok nagy részének a problémáját nem tudja megoldani, így további lépések is szükségessé válhatnak. Az MNB ügyvezető igazgatója példaként hozta, hogy Horvátországban elengedték a legnehezebb helyzetben lévő háztartások adósságát, és ebben a bankok mellett közüzemi szolgáltatók és telekommunikációs cégek is részt vettek, a cégek veszteségét pedig az állam nem téríti meg.

A teljes pénzügyi közvetítőrendszerben a háztartások esetében a nem teljesítő hitelek aránya 25 százalék, azaz minden negyedik hitel nem teljesítő. Ennek legnagyobb részét a lakással fedezett hitelek adják. A nem teljesítő jelzáloghitelek állománya mintegy 193 ezer szerződéshez kapcsolódik és 1500 milliárd forintot tesz ki..