Nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető

Publikálás dátuma
2015.04.10. 19:12
Illusztráció/Thinkstock
A betegség az új felmérések szerint legalább minden századik embert érinti. Azaz annyira gyakori, hogy mindnyájunk közvetlen környezetében több lisztérzékeny embernek is kell lennie, de gyakran az érintettek maguk sem tudják, hogy panaszaikat a búzafélék fogyasztása okozza.

A coeliakia, amelyet félrevezető módon lisztérzékenységnek is hívnak, egy autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A lisztérzékenység név azért félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nemcsak gabonafélékben fordul elő. 

A vékonybél leggyakoribb krónikus betegsége, melyet a glutén tartalmú Búza, rozs és árpa fogyasztása vált ki. Ez a fehérje károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, ezáltal a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki. Gyermekkorban ez a fejlődés és növekedés elmaradásához vezet, 10%-ban akár rosszindulatú daganatok kifejlődésére is lehet számítani.

A lisztérzékenységet autoimmun betegségnek tartjuk, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel ellenanyagot, amely elpusztítja saját szöveteit. A gyermekkori forma egyéves kor körül kezdődik a liszt tartalmú élelmiszerek bevezetésével. A gyermekek hasi fájdalomról panaszkodnak, szomorú arckifejezésűek, a fejlődésben visszamaradnak. A vas felszívódási zavara miatt vérszegénység alakul ki. Az alapvető vitaminok hiánya súlyos tünetekhez vezethet: Az A-vitamin hiánya miatt megnő a fertőzésekre való hajlam, a D-vitamin hiánya csontfájdalmakat, csont növekedési zavarokat, csont deformálódást okoz, a K-vitamin hiánya pedig vérzékenységgel jár. Jellemző tünetei a súlyos hasmenés, az előredomborodó pókhas, fehér bőr.

Lisztérzékenyek számára tiltott ételek, italok
búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin.
Nyomokban glutént tartalmazhatnak:
stabilizátorok, karamell, citromsav, dextrin, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok.
Gluténmentes, fogyasztható ételek: burgonya, rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, bab, borsó, gyümölcsök, zöldségek, halak, húsok, tejtermékek. Gyári termékek közül a gluténmentes jelzéssel ellátott élelmiszerek fogyaszthatók.

A felnőttkori esetek sokáig felfedezetlenek maradnak, hiszen nem járnak ilyen tipikus tünetekkel, és hirtelen rendkívüli elváltozásokkal. Kialakulhatnak bőrtünetek, herpeszes hólyagokhoz hasonló kiütések jelennek meg a végtagokon, törzsön, nyakon. A nemi érés késik. Jelentkezhetnek ízületi fájdalmak, fiatal korban csontritkulás. Előfordulhat súlyos szívizom elfajulás is. Nőknél a betegség meddőség, menstruációs zavarok, gyakori vetélés, halva szülés, magzati fejlődés rendellenességek formájában jelentkezhet. A vérvizsgálat bevezetése óta a betegség már azoknál is felismerhető, akiknek a családjában már több lisztérzékeny is volt, de csak kevés vagy nem jellemző tünetet mutattak

A betegség előfordulási gyakorisága drámaian megváltozott az elmúlt 30-40 évben. Korábban többnyire gyermekkori betegségnek tartották, a diagnosztizált gyermekek többsége 2 évnél fiatalabb volt. Jelenlegi ismereteink szerint a lisztérzékenység bármely életkorban jelentkezhet. Az életre szóló kórisme felállításához jól használhatók az immunreakciót kimutató vérvizsgálatok, köztük az a gyorsteszt is, mely otthon is elvégezhető, csupán egy csepp vér kell hozzá. A mintavétel gyakorlatilag fájdalmatlan, az eredmény 10 perc eltelte után leolvasható. Az eljárás, az immunreakció során keletkező ellenanyagot mutatja ki 97 %-os pontossággal. A teszt pozitivitása esetén is szükség van orvosi diagnózisra.

Szerző

Madagaszkári makik a Szegedi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2015.04.10. 17:47
Illusztráció/Matt Cardy/Getty Images Hírek
Két Madagaszkárról származó félmajomfaj, a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) és a vörös makik (Eulemur rufus) egyedeit figyelhetik meg a látogatók áprilistól a Szegedi Vadasparkban – tájékoztatott Veprik Róbert igazgató.

A gyűrűsfarkú maki Madagaszkár galériaerdeiben, száraz lombhullató erdeiben és bozótosaiban él, egyre fogyatkozó létszámban. Azon fajok közé tartozik, amelyeknek az állatkerti helyzete jóval kedvezőbb, mint a vadonbéli. Az állatkerti törzskönyvi programok keretében a fogságban jól szaporítható faj mintegy két és félezer egyedét gondozzák.

Elképzelhető, hogy a 40 centiméter körüli testhosszúságú, 2-3,5 kilogrammos félmajmokból vadon már ennél kevesebb példány él. A fajt elsősorban a vadászat és az élőhelyének pusztulása veszélyezteti. A kattának is nevezett makik népszerűségéhez – megnyerő külsejükön kívül – hozzájárul az is, hogy nappali életmódot folytatnak, így a legtöbb félmajomtól eltérően a látogatási időben aktívak. A levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, esetenként rovarokkal táplálkozó katták nagyobb csapatokba állnak össze, amelyek a nőstények rokoni szövetségére épülnek, míg a hímek elvándorolnak a szülőcsapatuktól. A hosszú, 60-60 centiméteres, gyűrűs, mozgás közben többnyire felegyenesedett farkuk fontos szerepet kap a kommunikációjukban, melyet más félmajmokhoz hasonlóan az illatmirigyek is segítenek.

A vörös makiról csak a közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy nem a barna makik (Eulemur fulvus) alfaja, hanem különálló fajnak tekinthető. Bár ezek a gyűrűsfarkú makiknál kisebb termetű félmajmok is lehetnek nappal aktívak, a sűrűbben lakott területeken inkább éjszaka mozognak. Élőhelyük a kattákhoz hasonló, a rájuk leselkedő veszélyek - élőhely-pusztulás és vadászat – is azonosak. A becslések szerint a Madagaszkár nyugati részén vadon élő állomány létszáma három nemzedék alatt harminc százalékkal csökkent.

A vadaspark új lakóiról készült fotókat itt megnézheti. 

Szerző

Madagaszkári makik a Szegedi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2015.04.10. 17:47
Illusztráció/Matt Cardy/Getty Images Hírek
Két Madagaszkárról származó félmajomfaj, a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) és a vörös makik (Eulemur rufus) egyedeit figyelhetik meg a látogatók áprilistól a Szegedi Vadasparkban – tájékoztatott Veprik Róbert igazgató.

A gyűrűsfarkú maki Madagaszkár galériaerdeiben, száraz lombhullató erdeiben és bozótosaiban él, egyre fogyatkozó létszámban. Azon fajok közé tartozik, amelyeknek az állatkerti helyzete jóval kedvezőbb, mint a vadonbéli. Az állatkerti törzskönyvi programok keretében a fogságban jól szaporítható faj mintegy két és félezer egyedét gondozzák.

Elképzelhető, hogy a 40 centiméter körüli testhosszúságú, 2-3,5 kilogrammos félmajmokból vadon már ennél kevesebb példány él. A fajt elsősorban a vadászat és az élőhelyének pusztulása veszélyezteti. A kattának is nevezett makik népszerűségéhez – megnyerő külsejükön kívül – hozzájárul az is, hogy nappali életmódot folytatnak, így a legtöbb félmajomtól eltérően a látogatási időben aktívak. A levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, esetenként rovarokkal táplálkozó katták nagyobb csapatokba állnak össze, amelyek a nőstények rokoni szövetségére épülnek, míg a hímek elvándorolnak a szülőcsapatuktól. A hosszú, 60-60 centiméteres, gyűrűs, mozgás közben többnyire felegyenesedett farkuk fontos szerepet kap a kommunikációjukban, melyet más félmajmokhoz hasonlóan az illatmirigyek is segítenek.

A vörös makiról csak a közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy nem a barna makik (Eulemur fulvus) alfaja, hanem különálló fajnak tekinthető. Bár ezek a gyűrűsfarkú makiknál kisebb termetű félmajmok is lehetnek nappal aktívak, a sűrűbben lakott területeken inkább éjszaka mozognak. Élőhelyük a kattákhoz hasonló, a rájuk leselkedő veszélyek - élőhely-pusztulás és vadászat – is azonosak. A becslések szerint a Madagaszkár nyugati részén vadon élő állomány létszáma három nemzedék alatt harminc százalékkal csökkent.

A vadaspark új lakóiról készült fotókat itt megnézheti. 

Szerző