Szerbia megnyitná az első fejezetet

Szerbia uniós integrációjáról tárgyalt szombaton Franco Frattini, a Nemzetközi Szervezetek Olasz Egyesületének elnöke Aleksandar Vucic szerb kormányfővel Belgrádban, számolt be a Pannon RTV. Franco Frattini szerint Szerbia megérett arra, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások első fejezetét még az év vége előtt, mert sikeresen lezárta mind a 35 fejezet átvilágításának folyamatát.

Ha megvan a politikai akarat, az ország akár már 4-5 éven belül az Európai Unió tagállamává válhat – szögezte le az Európai Bizottság egykori alelnöke.

Az olasz politikus szerint a szerb kormányfő „kiváló politikájának köszönhetően” a szerb kormány ma sokkal erősebb, mint két évvel ezelőtt volt. Az ország hivatalosan is EU-tagjelölt, ami egy visszafordíthatatlan folyamatot jelent – hangsúlyozta Frattini. Hozzáfűzte: a nyugat-balkáni ország fontos reformokat hajt végre a gazdaság, valamint az igazságszolgáltatás területén és a korrupció elleni küzdelemben is. „A kormány megszorító intézkedései nagyon nehezek, de szükségesek. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kimutatások a vártnál jobb eredményeket mutatnak, valószínűleg több pénz jut majd a leginkább veszélyeztetett rétegeknek. Másrészt, a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú, hiszen Szerbiában először hajtják végre kivételek és kiváltságok nélkül.”, mondta.

Szerbiában azonban sokan nem értenek egyet vele, a Vucic-kormány megszorító intézkedései, amelyeket az integráció és a gazdasági egyensúly érdekében hozott, számtalan demonstrációt eredményezett, tiltakozási hullámot szült.

A volt olasz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat Belgrád és Pristina között folytatni kell, mert ez mindkét fél számára rendkívül lényeges. „Hallottam az albán miniszterelnök utolsó nyilatkozatát, de Vucic kiegyensúlyozott és bölcs válaszát is. Az Európai Unió egyértelmű álláspontot foglalt azzal kapcsolatban, hogy az ilyen üzenetek nem elfogadhatóak. Szerintem Tirana és Belgrád érdeke is a Balkán integrációja, nem pedig az összetűzés.” Múlt héten ugyanis Edi Rama albán miniszterelnök kijelentette: Albánia és Koszovó egyesülése elkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen, a kérdés csak az, hogy ez az Európai Unió keretein belül történik-e meg, vagy az EU "vakságára vagy lustaságára", azaz az európai integráció és a vízumliberalizáció elmaradására való reakcióként. Ezt a szerb közvélemény úgy értelmezte, hogy Edi Rama ismét az úgynevezett Nagy-Albániáról, vagyis az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánok egy államban való egyesítéséről beszélt. A Nagy-Albánia eszméje sérti a szerbeket, mert Belgrád a többségében albánok lakta Koszovó függetlenségét nem ismeri el, és a szerbek szerint Koszovó továbbra is Szerbia tartománya.

Belgrád provokatívnak minősítette Rama kijelentését és értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát is, nemzetközi partnereitől pedig azt kérte, hogy támogassák az albán miniszterelnök kijelentését elítélő nyilatkozatot, mert Belgrád szerint Edi Rama szavai károsan hatnak a térség békéjére és stabilitására.