"Faji alapú gyűlölködésből csak rossz válaszok vezethetőek le" - fejtette ki Balog Zoltán. Hangsúlyozta, hogy a holokauszt-megemlékezéseknek azt a - földi hatalommal szemben a lelkiismeret szabadság követésére indító - belső szabadságot kell erősíteniük, amely azt tanítja, hogy az emberiség egy vérből teremtetett.
Hozzátette: ehhez a kiálláshoz, amely diktatúrában a halál veszélyét is magában rejti, szükség van a belső szabadságra. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben létrejön a holokauszt-emlékezetkultúra és tart a témáról "emberi jogi elmélkedés", napjainkban keresztényeket ölnek meg hitükért, zsidókat mészárolnak le a nyílt utcán, magyarokat zárnak börtönbe Európa peremén. Hozzátette, a kontinens számos országában megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, amelyek "faji vagy osztályalapon kínálnak álmegoldásokat; gyűlölet-alapon".
Ebben nem lehetünk elnézőek, "a holokauszt-megemlékezés hitelessége ezt is jelenti, hogy itt nemet mondunk, itt nincs helye a megbocsátásnak. Csak azért, mert egy szélsőség, legyen az bal vagy jobb, szalonképesebb arcát akarja mutatni ma, nem létező szalonképesebb arcát, nehogy már elhiggyük, hogy tudnak bármilyen problémára jobb, emberibb, egyáltalán emberi megoldást mutatni vagy találni" - jegyezte meg.
"Lehet, hogy most báránybőrbe bújt farkasok, de túl gyakran látszanak ki a cukiság alól azok az ordas, szélsőséges, végső soron náci eszmék, amelyekkel semmi közösséget nem vállalhatunk" - fogalmazott, hozzátéve, akkor van értelme az emlékezésnek, ha a "régi-új fajgyűlöletről" is beszélünk. A vészkorszakban embereket mentő igazak példájáról szólva Balog Zoltán arról beszélt: nem a lelkiismeret elaltatása, hanem felébresztése a feladat.
Az eseményen Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója arról beszélt, április 16., a gettók felállításának kezdete "a Gonosz magyarországi diadalútjának torokszorító állomása", mivel ekkor vette kezdetét "a nácik által az európai zsidóság számára kitervelt, cinikusan Endlösungnak nevezett gyilkos politika".
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából. MTI Fotó: Mohai Balázs
Mint mondta, önmagunkról és korunkról állítunk ki bizonyítványt, hogy milyen választ adunk a "hogyan tovább?" kérdésére, hogy "mibe kapaszkodjunk, amikor nincs mentség arra, ami történt". "Mivel a gonosz nem képes teremteni, csak a félelem és a rettegés visszhangja marad utána, maradandó tudás és erkölcsi tartalom kizárólag a jó révén jelenik meg életünkben, ezért azt mondom, gyászoljuk meg honfitársainkat, ne feledjük el a tettesek nevét, de mutassuk meg a legfiatalabbaknak embermentő hőseink példáját" - fogalmazott.
A koncerttel egybekötött megemlékezésen részt vett mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Lehet Más a Politika képviseletében pedig Schiffer András társelnök.
