Új találmány a kényelmes alvásért

Publikálás dátuma
2015.04.13. 07:39

Aki utazott már hosszú távú repülőjáraton, az tudja mennyire lehetetlen az alvás az ülésekben. A repülőgépgyártók figyelmét sem kerülte el, hogy rémálommal ér fel az alvás a hosszú távú repülések alatt. A pihentető póz még a különböző nyaktámasztó párnákkal sem garantált, bár valamennyit enyhítenek a megpróbáltatáson.

A Boeing most nyújtott be szabadalmat a probléma megoldására. Az eszköz egy hátizsákra hasonlít, rá lehet dőlni, és így támogatást ad a mellkasnak, valamint segíti a fejet, hogy ne bukjon le. A találmány két dolog miatt is különösen hasznos lehet. Az egyik, hogy a jobb helykihasználás érdekében a légitársaságok folyamatosan szűkítik az ülések közti lábteret.

A másik, hogy időről időre viták vannak abból, ha az utasok hátra akarják dönteni üléstámlájukat. Ennél a megoldásnál erre nincs szükség. A fejtámasz egyébként nemcsak repülőgépeken lehet hasznos, hanem például hosszú távú buszjáratokon is. A társaságok akár plusz díjat is kérhetnek egy ilyen eszközért, amelyet persze tisztán és sterilizálva bocsátanak a rendelkezésükre – írta meg a Jaunted.

Szerző
Frissítve: 2015.04.12. 22:04

Zágráb csak egy ugrás

Publikálás dátuma
2015.04.13. 07:38

A magyarok imádják Horvátországot. A roham már május elején megindul és nem szűnik egész október elejéig. A cél persze a legtöbbször a kék Adria, mégis egyre többen veszik észre, hogy érdemes kicsit letérni az autópályákról is. Zágráb igazán megér pár napot, mert a horvát főváros hangulatos, s felfedezni való is bőven találgató benne.

Zágráb éppúgy csak egy ugrás autóval, mint Bécs, de csak az utóbbi időben választjuk úti célul. Pedig a horvát főváros legalább annyira izgalmas és barátságos hely az év minden szakában, mint osztrák szomszédja. A kedves, de pörgős hangulatú városnak 800 ezer lakosa van. Sokak szerint különböző részei Budára, Szegedre, és Prágára is emlékeztetnek, így a magyar turisták számára is igen ismerős, és szerethető város, mediterrán hatással fűszerezve.

A magyar történelem számos emléke is felfedezhető itt, ez pedig még ismertebbé, otthonosabbá teszi számunkra. Alapítása egy magyar király, Szent László nevéhez kötődik, aki 1093-ban alapította meg a zágrábi püspökséget. Ráadásul koronázási város is, hiszen 1300-ban itt koronázták meg Károly Róbertet. 1918-ban lett a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része, majd Horvátország 1991-es megalakulása óta az ország fővárosa.

Zágráb gyakorlatilag két város egyben: az alsóvárosban széles sugárutakat, hatalmas tereket, és szecessziós épületeket találunk. A felsővárosnak pedig meghitt, középkori hangulata van. A Trg Jelacica, vagyis a Jelacic tér Zágráb központi tere, és a helyiek népszerű találkozópontja. Közepén Jelasics bán szobra áll. A szobrot már többször áthelyezték, vagy éppen megfordították, viszont turista szemmel igazi origó lehet a horvát fővárosban.

A horvát fővárosban is vannak természetesen kötelezően felkeresendő látnivalók, melyeket egyszerűen megtalálhatunk. Valamire való utazó biztosan nem hagyja ki a város két leghíresebb templomát Az óvárosban található híres Szt. Márk templom valószínűleg a 13. században épült. A 14. században jelentősen átépítették, a román stílusú épületből gótikus lett. A templom jellegzetes tetőcserepei az 1800-as évekből, Magyarországról származnak, Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, és Zágráb városának címerét ábrázolják.

A Szt. Márk téren még több érdekes látnivaló fedezhető fel, pl. a Báni palota. Híres a Mária Mennybemenetele Székesegyház, vagyis a Katedrala Marijina Uznesenja, amely a felsőváros Kaptol részén található. Ez a város számos pontjáról látható, így aztán jó iránytű lehet barangoláskor.

Ha kicsit izgalmasabb kalandokat keresünk, akkor semmiképpen sem hagyhatjuk ki a Lotrscak tornyot, ahonnan igazán pompás a kilátás. Feljutni a világ egyik legrövidebb, mindössze 66 méteres siklójával lehet, amely mindössze 30,5 méteres szintkülönbséget hidal át. A sikló az alsóvárost a felsővárossal köti össze. A legjobb, ha délben megyünk el ide, hiszen minden nap ágyútűzzel emlékeznek a horvát főváros törökök felett aratott győzelmére.

Igazi ínyencség felkeresni a Mirogoj temetőt, melyet Európa egyik legszebb sírkertjének tartanak. A sírkert különleges emberek emlékét rejti a közelmúltból is. Itt nemcsak Horvátország nagyjai nyugszanak, hanem egy gyönyörű park is található. Különlegesek a szorosan egymás mellett fekvő sírkövek, amelyek attól függetlenül egységesek, hogy az alattuk nyugvóknak milyen vallásuk volt.

Családosan és egyénileg is nagy kaland a Technikai múzeum, ahol 19. századi tűzoltóautók, régi repülőgépek, a planetárium, valamint a Nikola Tesla nem rég felújított demonstrációs stúdiója tekinthető meg. Zágrábban harminc csodálatos park található, ezek összterülete több mint 400 000 négyzetméter. Az egyik leglátványosabb az úgynevezett Lanucijeva vagy zöld patkó - hét zágrábi teret, azok parkjait és zöldterületeit magába foglaló U alakú komplexum az Alsóváros (Donji grad) körül.

Ha szeretjük a természetet, akkor pedig ne hagyjuk ki a Monarchia első, és a világ egyik első közparkját, a Maksimir parkot és a városi állatkertet. Az angol stílusú parkot a madarak, az állatok, és a növények mellett mesterséges tavak teszik még látványosabbá. 316 hektáron terül el Zágráb legnagyobb parkja, amely 1794-ben nyílt meg a látogatók előtt. Több pavilon, és egy kilátó is van benne.

A városnézés persze akkor az igazi, ha elvegyülünk kicsit a forgatagban. A Tkalciceva utca Zágráb legszínesebb, és egyik legszebb utcája, amely a város központjában található, és a régi Zágráb hangulatát idézi fel. Butikok, bárok, éttermek, felújított 19. századi palotákban található galériák találhatók itt. Az utca tele kávézókkal, és általában szinte minden asztaluk foglalt. A mediterrán hangulat magával ragadja az embert. Itt egyszerre élvezhetjük a dalmát, az olasz és a közép-európai konyha összes ízét, aránylag elfogadható árakon, és barátságos kiszolgálással.

A városközpont kedvelt helye a Boban. Az étterem a Banus Jelacic tér közelében található. Az ételkínálatban különféle saláták, tésztaételek, rizottók és grillezett ételek szerepelnek. Aki hamisítatlan horvát ízekre vágyik, annak a Bon Apetit felel meg igazán. Az a la carte menük között dalmát sonkát kínálnak kecskesajttal, valamint borjú tonato, spenóttal és sajttal ízesített rozslisztből készített házi ravioli, garnélarák, zucchini és házi készítésű lasagne is fogyasztható itt ördöghal raguval. Zágrábban sok diszkó, klub, pub, söröző, lounge bár, koktél bár, valamint rengeteg kávézó és étterem üzemel, ahol éjszaka is jól szórakozhat az ember.

Zágráb csak egy ugrás!

Szerző
Frissítve: 2015.04.12. 21:55

Megújult a párizsi Lidó

Négy hónapig tartó felújítás után a húsvéti hétvégén nyitotta újra kapuit a teljesen megfiatalodott párizsi Lido. A Champs Elysées sugárút varietészínháza teljes átalakuláson ment át az elmúlt hónapokban: újjávarázsolták a 1132 néző befogadására alkalmas 2 ezer négyzetméteres panorámatermet, a színpadtechnikát a beépített medencével és jégpályával modernizálták.

A legnagyobb várakozás azonban az új műsort előzte meg. Ezt most először teljes egészében egy külsős szórakoztatóipari vállalatra bízta Nathalie Szabo, a Lido francia elnöke, aki volt magyar férje nevét viseli.

A Paris Merveilles (Párizsi csodák) nevű műsort rendező 62 éves belga Franco Dragone neve nem túl ismert a nagyközönség előtt, pedig ő alkotta meg a Cirque du Soleil leghíresebb előadásait (Saltimbanco, Mystere, Alegría, Quidam, La Nouba, O). Amióta otthagyta a kanadai társulatot, dollár-tízmilliókba kerülő látványos showkat hoz létre Las Vegasban, kínai városokban vagy Dubajban.

Az 5 ezer főt foglalkoztató Cirque du Soleillel ellentétben Franco Dragone saját cégében csak 400 állandó alkalmazott dolgozik, a rendező minden országban helyi munkaerőt vesz igénybe az előadásaihoz. A Lido legújabb revüjének 600 jelmezét, 250 pár cipőjét és 200 fejdíszét például egy fiatal stylist, Nicolas Vaudelet tervezte, aki korábban Jean-Paul Gaultier és Christian Lacroix divattervezők munkatársa volt.

A látványos revü lényege nem változott: erotika és humor keveredik a Fény városát és a szerelmet megidéző zenés-táncos műsorban, amelyben kardnyelő, bohóc és akrobaták is színpadra lépnek. A műfajt azonban jelentősen "leporolta" Dragone vizuális rendezése.

"A hagyományt a csillogás és a glamour, az innovációt viszont a modern technológia biztosítja az előadásban" - mondta a rendező, aki díszletek helyett - először a kabarék világában - öt LED óriásképernyőre és hat függönyre vetített látványos videók segítségével idézi meg Párizs utcáit és teszi végtelenné a színpadteret.

A táncosok toborzási elvei 1946 óta nem változtak: a 32 táncosnőnek legalább 175 centiméteresnek, a 14 táncosnak legalább 183 centiméteresnek kell lennie. Tízszeres volt a túljelentkezés a szereplőválogatáson, amelyre elsősorban Európából és az Egyesült Államokból érkeztek művészek. A 25 millió eurós költségvetésű műsort mostantól tíz éven át a hét minden napján, esténként kétszer tekintheti meg a közönség, amely a kétórás műsor alatt évente 300 ezer üveg francia pezsgőt fogyaszt el.

Szerző