Meghalt Sipos András filmrendező

Életének 79. évében hétfőn elhunyt Sipos András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége kedden.

Sipos András 1936. december 11-én született Budapesten. 1958-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1963-tól a Magyar Televízióban előbb asszisztensként, majd rendezőként dolgozott. 1966-ban átszervezés miatt elbocsátották, ezután alkalmi munkákat vállalt, majd 1975-ben a Mafilmnél helyezkedett el asszisztensként.

Tizenkét éven keresztül Jancsó Miklós munkatársa volt, majd 1988-tól újra rendezőként dolgozott. A Duna Televíziónál helyezkedett el, szerkesztő-rendezőként számos műsort, dokumentumfilmet jegyzett. 2000-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 2001-től nyugdíjas rendezőként dolgozott tovább. Sipos András elsősorban dokumentumfilmjeivel vált ismertté, amelyek három fő témakörből merítettek. Több munkájában foglalkozott a Viharsarok lakóinak életével és konfliktusaival. Az 1989-es Statárium című alkotásában három, kulákok elleni koncepciós pert mutatott be az 1950-es évekből. Az 1998-as Hazátlanok, sorakozó! című dokumentumfilmjében pedig a tótkomlósi szlovákok kitelepítésének állított emléket.

Szintén több filmjében foglalkozott a zsidóság múltjával és jelenével. Az 1990-es Viszontlátás a náci Németországba kényszermunkára hurcolt asszonyok sorsát mutatja be, az 1991-es Röppentyűben pedig a vészkorszakot túlélt nagyszülők leszármazottain, unokáin keresztül beszél azokról a tudat mélyén rejtőző apró emlékekről, amelyek még további nemzedékek sorsát határozzák meg. Az 1994-es Alija az egykori szovjet zsidók kivándorlását és letelepedését mutatja be.

Munkáinak harmadik nagyobb csoportja a portréfilmeket öleli fel. Többek között Szabó István filmrendezőről, Finta József építőművészről és Hernádi Gyula Kossuth-díjas íróról-forgatókönyvíróról is készített filmet. Sipos Andrást a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek - olvasható a közleményben.

Szerző
2015.04.14 15:29

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Parlament: már az ellenőrzőket is ellenőrzik

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:39

Fotó: / Vajda József
Szigorítják a belépést: az országgyűlési őrök saját kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat.
Az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettesének vasárnapi körlevelében az szerepel, hogy „2019. február 18-tól további intézkedésig az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépés során a biztonsági igazolvánnyal, az Országgyűlési Őrség szolgálati igazolványával rendelkező személyeket, és az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőket és munkavállalókat az Országgyűlési Őrség tagjai csak biztonságtechnikai ellenőrzést (személy- és csomagellenőrzést) követően léptetik be” – írja a hvg.hu. A portál szerint a körlevél indoklást, magyarázatot nem tartalmaz.    Mint írják, „biztonsági igazolványt” a vonatkozó házelnöki rendelkezés szerint „az Országgyűlés, illetve a védett személyek biztonságáért felelős fegyveres testületek – amelyek ellátják a személyvédelmi, illetve a Szent Korona és a hozzá kapcsolódó jelvények védelmi feladatait – az Országházban, az Irodaházban szolgálatot teljesítő állománya” használ. Vagyis az ellenőrzőket is ellenőrzik, az országgyűlési őrök saját éppen szolgálatban lévő kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat. Az újságíróknak és más látogatóknak eddig is túl kellett esniük ilyen ellenőrzésen. Magukra az országgyűlési képviselőkre az intézkedés nem vonatkozik, mert az ő okmányukat képviselői igazolványnak hívják.
2019.02.17 19:39