Eltitkolt balesetek

Publikálás dátuma
2015.04.15 07:12
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Megdöbbentő mértékben nőtt tavaly a munkahelyi balesetek, közöttük a halálos kimenetelűek száma. Nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vonakodott kiadni a számokat, hiszen ebből kiderül, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – véli a vegyipari szakszervezet elnöke, aki az év elején közérdekű adatként kikérte, de csak hosszas várakoztatás után kapta meg a számokat. Az elnök szerint a kedvezőtlen változás miatt egyértelmű a miniszterelnök és a kormány felelőssége.

Tavaly kétezernél is több munkahelyi balesetet jelentettek be a cégek, mint egy évvel korábban, s a munkavégzés közben történt halálos balesetek száma is 20 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. Sok esetet eltitkolnak a munkaadók, de még így is egyértelműen megállapítható, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – szögezte le Székely Tamás.

A vegyipari szakszervezet (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, az információhoz a közelmúltban, a szokásosnál sokkal később, közérdekű adatigénylés alapján, hosszas várakozás és bírósági kikényszerítéssel való „fenyegetőzés” után jutottak hozzá, holott ezt általában az év elején közzé szokta tenni a szaktárca.

A számsorok áttekintésekor kiderült, hogy beigazolódtak a VDSZ félelmei: negatív tendenciát takargatott a kormány. Szakértők számára egyértelmű ugyanis, hogy azért nőtt az üzemi balesetek száma, mert az elmúlt években drasztikusan csökkentették az ellenőri létszámot, így több tízezernyi munkahely marad ki a hatósági kontrollból, mert egyszerűen nincs rá kapacitás. Számítások szerint ezzel az ellenőri létszámmal 38 évente jutnának el minden munkahelyre a hatóság emberei. Ez egyértelműen a kormány felelőssége – szögezi le az elnök.

A kimutatásból kiderül, hogy bár 2010-ben 19 948 munkahelyi balesetről értesült a hatóság, a következő három évben mintegy kétezerrel kevesebb ilyen esetet regisztráltak, tavaly viszont ismét több mint kétezerrel, 19 661-re nőtt a munkavégzés közbeni balesetek száma. A tragédiával végződő esetekről készült grafikon ugyanebben az időszakban változatosabb képet mutat: 2010-ben 82-en haltak meg a munkahelyükön, egy évvel később 69-en, 2012-ben 57-en, a következő esztendőben 53-an, 2014-ben viszont már 69-re nőtt a halálos munkabalesetek száma.

Székely Tamás szerint a munkavédelem területén komoly hiányosságok vannak, s az alig néhány dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál a multikhoz képest elenyészően kevés pénzt fordítanak munkavédelemre. A szakszervezeti vezető állítja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetése, s a kormányhivatalokhoz főosztályi státusba integrálása azt jelenti, hogy a kormánynak nem fontos az emberek munkahelyi biztonsága. Ráadásul úgy tudni, hamarosan módosítják a munkavédelmi törvényt, s Székely attól tart, hogy ez a változás sem a munkavállalók érdekeit fogja szolgálni.

A VDSZ évek óta szigorúbb és gyakoribb ellenőrzést sürget, ám a helyzet egyre rosszabb, gyakorlatilag alig van olyan munkahely, ahol akár 1-2 évente egyszer megjelennének a hatósági ellenőrök – hivatkozik tapasztalataira az elnök. A VDSZ területén működik a legtöbb veszélyes, az egészségre ártalmas üzem, olyan is, ahol évtizedekig folyamatos műszakban dolgoznak a munkások. Ebben az ágazatban segítene a legtöbb emberen az, ha korkedvezménnyel előbb mehetne nyugdíjba, ám a kormány ettől a lehetőségtől megfosztotta őket.

A hatvan év feletti, a munkában megfáradt, agyonhajszolt, fizikai munkások balesetet is gyakrabban szenvednek, mint más, nyugalmasabb munkahelyen dolgozók. A VDSZ tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések számának csökkenésével arányosan sok cégnél lazult a munkavédelmi fegyelem is, nincs visszatartó erő és kontroll. A szakszervezet hónapokkal ezelőtt munkavédelmi kampányt indított, egyebek között azért, mert azt tapasztalta, hogy az eltitkolt balesetekben megsérült dolgozókat megfélemlítéssel bírják hallgatásra.

Egy percre leáll a munka

Világszerte leáll a munka egy percre, s megszólalnak a szirénák április 28-án, a munkában megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján. A nemzetközi szakszervezetek megmozdulásához a hazaiak is csatlakoznak, s az egyperces leállás mellett más villámakciókkal is felhívják a figyelmet a munkavédelem fontosságára. Erre a napra a mintegy 200 ezer tagot tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség is látványos és meghökkentő demonstrációra készül „központilag” és országszerte, a megyeszékhelyeken is.

A tervek és formálódó ötletek szerint elképzelhető, hogy Budapesten több tucat, hullazsákban fekvő fiatalt cipelő „gyászmenet” hívja fel a figyelmet a szakszervezet arra, hogy tavaly 69 ember vesztette életét munkahelyi balesetben, de az is a tervek között szerepel, hogy OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) feliratú koporsót hordoznak körbe, jelképesen eltemetik a munkaügyi ellenőrzések hivatalát. A vegyipari szakszervezet budapesti székházban pedig megrendezik az ilyenkor szokásos munkavédelmi konferenciát. Ezen a tanácskozáson a kormány, a munkavállalók és munkaadók szakértői vitatják meg a hazai munkavédelmi állapotokat.

Szerző

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12

Néhol eső és szél rondíthat a meleg húsvéti időjárásba

Publikálás dátuma
2019.04.20 15:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok között várható vasárnap.
Vasárnap az ország nyugati részén túlnyomóan napos időre készülhetünk, míg elsősorban a Dunától keletre már gomolyfelhők képződnek, és főként az északkeleti, keleti tájakon néhol zápor is lehet. Általában az északnyugati, nyugati, de az Észak-Alföld tágabb környezetében az északi, északkeleti szelet kísérhetik olykor élénk lökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 1 és 7 fok között valószínű, de a fagyzugos területeken gyenge fagy továbbra is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 20 és 24 fok között várható. 
Hétfőn változóan felhős égre számíthatunk, a Dunántúlon több, máshol kevesebb napsütéssel. Elsősorban a Dunától keletre alakulhat ki elszórtan zápor, zivatar. A keleti, délkeleti szél többfelé megélénkül, a Kisalföldön megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul.