Eltitkolt balesetek

Publikálás dátuma
2015.04.15. 07:12
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Megdöbbentő mértékben nőtt tavaly a munkahelyi balesetek, közöttük a halálos kimenetelűek száma. Nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vonakodott kiadni a számokat, hiszen ebből kiderül, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – véli a vegyipari szakszervezet elnöke, aki az év elején közérdekű adatként kikérte, de csak hosszas várakoztatás után kapta meg a számokat. Az elnök szerint a kedvezőtlen változás miatt egyértelmű a miniszterelnök és a kormány felelőssége.

Tavaly kétezernél is több munkahelyi balesetet jelentettek be a cégek, mint egy évvel korábban, s a munkavégzés közben történt halálos balesetek száma is 20 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. Sok esetet eltitkolnak a munkaadók, de még így is egyértelműen megállapítható, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – szögezte le Székely Tamás.

A vegyipari szakszervezet (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, az információhoz a közelmúltban, a szokásosnál sokkal később, közérdekű adatigénylés alapján, hosszas várakozás és bírósági kikényszerítéssel való „fenyegetőzés” után jutottak hozzá, holott ezt általában az év elején közzé szokta tenni a szaktárca.

A számsorok áttekintésekor kiderült, hogy beigazolódtak a VDSZ félelmei: negatív tendenciát takargatott a kormány. Szakértők számára egyértelmű ugyanis, hogy azért nőtt az üzemi balesetek száma, mert az elmúlt években drasztikusan csökkentették az ellenőri létszámot, így több tízezernyi munkahely marad ki a hatósági kontrollból, mert egyszerűen nincs rá kapacitás. Számítások szerint ezzel az ellenőri létszámmal 38 évente jutnának el minden munkahelyre a hatóság emberei. Ez egyértelműen a kormány felelőssége – szögezi le az elnök.

A kimutatásból kiderül, hogy bár 2010-ben 19 948 munkahelyi balesetről értesült a hatóság, a következő három évben mintegy kétezerrel kevesebb ilyen esetet regisztráltak, tavaly viszont ismét több mint kétezerrel, 19 661-re nőtt a munkavégzés közbeni balesetek száma. A tragédiával végződő esetekről készült grafikon ugyanebben az időszakban változatosabb képet mutat: 2010-ben 82-en haltak meg a munkahelyükön, egy évvel később 69-en, 2012-ben 57-en, a következő esztendőben 53-an, 2014-ben viszont már 69-re nőtt a halálos munkabalesetek száma.

Székely Tamás szerint a munkavédelem területén komoly hiányosságok vannak, s az alig néhány dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál a multikhoz képest elenyészően kevés pénzt fordítanak munkavédelemre. A szakszervezeti vezető állítja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetése, s a kormányhivatalokhoz főosztályi státusba integrálása azt jelenti, hogy a kormánynak nem fontos az emberek munkahelyi biztonsága. Ráadásul úgy tudni, hamarosan módosítják a munkavédelmi törvényt, s Székely attól tart, hogy ez a változás sem a munkavállalók érdekeit fogja szolgálni.

A VDSZ évek óta szigorúbb és gyakoribb ellenőrzést sürget, ám a helyzet egyre rosszabb, gyakorlatilag alig van olyan munkahely, ahol akár 1-2 évente egyszer megjelennének a hatósági ellenőrök – hivatkozik tapasztalataira az elnök. A VDSZ területén működik a legtöbb veszélyes, az egészségre ártalmas üzem, olyan is, ahol évtizedekig folyamatos műszakban dolgoznak a munkások. Ebben az ágazatban segítene a legtöbb emberen az, ha korkedvezménnyel előbb mehetne nyugdíjba, ám a kormány ettől a lehetőségtől megfosztotta őket.

A hatvan év feletti, a munkában megfáradt, agyonhajszolt, fizikai munkások balesetet is gyakrabban szenvednek, mint más, nyugalmasabb munkahelyen dolgozók. A VDSZ tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések számának csökkenésével arányosan sok cégnél lazult a munkavédelmi fegyelem is, nincs visszatartó erő és kontroll. A szakszervezet hónapokkal ezelőtt munkavédelmi kampányt indított, egyebek között azért, mert azt tapasztalta, hogy az eltitkolt balesetekben megsérült dolgozókat megfélemlítéssel bírják hallgatásra.

Egy percre leáll a munka

Világszerte leáll a munka egy percre, s megszólalnak a szirénák április 28-án, a munkában megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján. A nemzetközi szakszervezetek megmozdulásához a hazaiak is csatlakoznak, s az egyperces leállás mellett más villámakciókkal is felhívják a figyelmet a munkavédelem fontosságára. Erre a napra a mintegy 200 ezer tagot tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség is látványos és meghökkentő demonstrációra készül „központilag” és országszerte, a megyeszékhelyeken is.

A tervek és formálódó ötletek szerint elképzelhető, hogy Budapesten több tucat, hullazsákban fekvő fiatalt cipelő „gyászmenet” hívja fel a figyelmet a szakszervezet arra, hogy tavaly 69 ember vesztette életét munkahelyi balesetben, de az is a tervek között szerepel, hogy OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) feliratú koporsót hordoznak körbe, jelképesen eltemetik a munkaügyi ellenőrzések hivatalát. A vegyipari szakszervezet budapesti székházban pedig megrendezik az ilyenkor szokásos munkavédelmi konferenciát. Ezen a tanácskozáson a kormány, a munkavállalók és munkaadók szakértői vitatják meg a hazai munkavédelmi állapotokat.

Szerző

Kétesélyes Bakondi utódja

Publikálás dátuma
2015.04.15. 07:07
A leköszönő Bakondi György a Belügyminisztérium tavalyi évértékelőjén. FOTÓ: Népszava
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át a nyugdíjba vonuló Bakondi Györgynek, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) távozó főigazgatójának Pintér Sándor belügyminiszter kedden ünnepélyes állománygyűlésen, ahol bemutatták utódját, Tollár Tibort, aki eddig az OKF gazdasági főigazgató-helyettese volt. Tollár végleges kinevezését azonban befolyásolhatja egy, már eddigi vezető beosztásával is vélhetően összeférhetetlen mellékállása - írja az origo. 

Tollár ugyanis csak ideiglenes, féléves megbízott kinevezést kapott bár Bakondi szerint a két ügynek semmi köze egymáshoz. A mellékállás ügyében a Központi Nyomozó Ügyészségnek a hét közepéig kell döntenie Árok Kornél volt tűzoltó-szakszervezeti vezető bejelentéséről, hogy annak alapján összeférhetetlenség, illetve okirat-hamisítás gyanújával indít-e nyomozást.

A leköszönő Bakondi György a Belügyminisztérium tavalyi évértékelőjén. FOTÓ: Népszava

A leköszönő Bakondi György a Belügyminisztérium tavalyi évértékelőjén. FOTÓ: Népszava

Beismerésként értékelte az Origónak az MSZP-s Harangozó Tamás, hogy a múlt héten az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága olyan - vélhetően az OKF-et felügyelő Belügyminisztériumnál készült - összegző módosító javaslatot nyújtott be a testületnek, amely a hivatásos állomány vezetőit érintően kiterjesztette volna a főálláson kívüli egyéb munkaviszony létesítésének lehetőségeit. A tervezet megnyitotta volna a lehetőséget az előtt, hogy a rendvédelmi szervek állományának vezető beosztású tagjai is gazdasági társaságok vezető tisztségviselői lehessenek. A bizottság kritizálta a tervezett módosítást, amivel meggyőzhette a kormánypárti többséget is, mert az összegző módosító javaslat vonatkozó részét az eredetitől eltérő tartalommal fogadták el. Tollár a tűzoltóautók gyártásával, felújításával foglalkozó BM Heros Zrt. igazgatósági elnökeként dolgozott 150 ezer forintért, de ott dolgozik négy másik OKF-vezető is. A Belügyminisztérium szerint nem összeférhetetlen, ha valaki OKF-vezetőként gazdasági társaságban vállal tisztséget, de Tollár ennek ellenére lemondott mellékállásáról, amit most ő maga jelentett be.

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal katonai tagozata kitüntetést adományozza Bakondi György leköszönő főigazgatónak. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal katonai tagozata kitüntetést adományozza Bakondi György leköszönő főigazgatónak. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szerző

Magyar katonák mennek Irakba

Publikálás dátuma
2015.04.15. 07:06
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pintér Sándor a parlamenti ülésen
Küldjünk-e magyar katonákat Irakba? Erről szavazott a parlament kedden, és több mint kétharmaddal el is fogadták, hogy Magyarország aktív katonai részvétellel harcoljon az Iszlám Állam ellen. A kérdés felborította a megszokott rendet: a Fidesz–KDNP–DK–Együtt koalíciója került szembe a Jobbik–MSZP–LMP-vel. A parlament végül 137 igen és 57 nem szavazattal elfogadta a javaslatot. 

A kormány által benyújtott javaslat szerint legfeljebb 150 – váltási időszakban 300 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst küldhetünk majd az iraki Erbílbe. A katonák 2017 végéig láthatják el a feladatukat.

A határozati javaslat elfogadásához kétharmados többség kellett, amihez a Fidesz–KDNP-s képviselők már nincsenek elegen. A Fidesz–KDNP-vel ezúttal együtt szavaztak a DK-s képviselők és az Együtt, míg a javaslat ellen voksolt a Jobbik, az MSZP és az LMP is. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül tehát megszavazta Gyurcsány Ferenc, Szelényi Zsuzsa, a szolidaritásos Szabó Szabolcs, a liberális Fodor Gábor, sőt a független veszprémi Kész Zoltán is.

Nemmel szavaztak viszont az MSZP-sek, a jobbikosok és az LMP-sek, valamint a PM-es Szabó Tímea, a szolidaritásos Kónya Péter, illetve a fideszes Bencsik János is. Az MSZP hétfői frakcióülésén igen nagy vita volt arról, hogy mennyire rombolja a szocialisták nyugatpárti képét, ha leszavazzák a javaslatot, és a Jobbikkal tartanak ebben a kérdésben. A szocialisták azt szerették volna, hogy Magyarország segítse az Iszlám Állam elleni harcot, de ne katonákkal. Ezért módosítást nyújtottak be, amely a jelenlegi szerepvállalásunkat jelentősen meghaladja, de a katonák küldését nem engedni. Ezt leszavazta a Fidesz, így a szocialisták nemmel szavaztak a javaslat egészére. „Az MSZP szavazatával nem fog asszisztálni Orbán Viktor külpolitikai pávatáncához, amelynek következményei beláthatatlanok hazánk polgárainak biztonsága szempontjából” – írták keddi közleményükben. Ennek ellenére feltehetően voltak, akik nem tartották be a frakciófegyelmet: Hiller István és Kunhalmi Ágnes nem nyomott gombot.

Az MSZP önálló határozati javaslata egészséges, korrekt kompromisszumot teremtett volna az Iszlám Állam elleni fellépésben – mondta lapunknak Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint javaslatuk az ország tehervállalási képességeihez mérten arányos részvételt jelentett volna a terrorszervezet elleni küzdelemben, épp ezért sajnálja, hogy a kormányoldal ezt meg sem fontolta és nem támogatta, hiszen a kabinet által javasolt és áterőltetett katonai szerepvállalás nemcsak az ország gazdasági teljesítményéhez és haderejéhez mérten aránytalan, de komoly aggályként fennáll továbbra is, hogy megnöveli hazánk terrorfenyegetettségét. Molnár szerint ugyanis: „nem riogatás, hanem tény, hogy azok az országok, amelyek fegyveres katonákat küldenek ilyen harcokba, nagyobb arányban érintettek a terrorcselekedetekben. A szakpolitikus kérdésünkre elmondta, továbbra is úgy látják, az Orbán-kormány túlkompenzál a nyugati szövetségesekkel történt diplomáciai fiaskója miatt.

Rendvédelem szakszervezetek nélkül
A parlament elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló, valamint a katonai szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítását. Ennek értelmében s polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére érdekképviseleti szervet nem hozhatnak létre, szakszervezetnek nem lehet tagjai, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a hivatásos állomány érdekvédelmére szakszervezet nem működhet. Érdekképviseleti szervezet a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál ugyancsak nem működhet, és érdekképviseleti szervezethez a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.
A szakszervezeti vezetők még csak magyarázatot sem kaptak a példátlan lépésre, a Belügyminisztérium a hvg.hu kérdéseire sem válaszolt. Powell Pál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezetének (NSZÉSZ) elnöke – aki egyben a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal elnöke is – a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a vonatkozó módosításról előzetesen nem értesítették őket, csak a jogszabálytervezetben szembesültek vele, magyarázatot pedig azóta sem kaptak erre a lépésre.



Szerző