Eltitkolt balesetek

Publikálás dátuma
2015.04.15 07:12
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Megdöbbentő mértékben nőtt tavaly a munkahelyi balesetek, közöttük a halálos kimenetelűek száma. Nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vonakodott kiadni a számokat, hiszen ebből kiderül, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – véli a vegyipari szakszervezet elnöke, aki az év elején közérdekű adatként kikérte, de csak hosszas várakoztatás után kapta meg a számokat. Az elnök szerint a kedvezőtlen változás miatt egyértelmű a miniszterelnök és a kormány felelőssége.

Tavaly kétezernél is több munkahelyi balesetet jelentettek be a cégek, mint egy évvel korábban, s a munkavégzés közben történt halálos balesetek száma is 20 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. Sok esetet eltitkolnak a munkaadók, de még így is egyértelműen megállapítható, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – szögezte le Székely Tamás.

A vegyipari szakszervezet (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, az információhoz a közelmúltban, a szokásosnál sokkal később, közérdekű adatigénylés alapján, hosszas várakozás és bírósági kikényszerítéssel való „fenyegetőzés” után jutottak hozzá, holott ezt általában az év elején közzé szokta tenni a szaktárca.

A számsorok áttekintésekor kiderült, hogy beigazolódtak a VDSZ félelmei: negatív tendenciát takargatott a kormány. Szakértők számára egyértelmű ugyanis, hogy azért nőtt az üzemi balesetek száma, mert az elmúlt években drasztikusan csökkentették az ellenőri létszámot, így több tízezernyi munkahely marad ki a hatósági kontrollból, mert egyszerűen nincs rá kapacitás. Számítások szerint ezzel az ellenőri létszámmal 38 évente jutnának el minden munkahelyre a hatóság emberei. Ez egyértelműen a kormány felelőssége – szögezi le az elnök.

A kimutatásból kiderül, hogy bár 2010-ben 19 948 munkahelyi balesetről értesült a hatóság, a következő három évben mintegy kétezerrel kevesebb ilyen esetet regisztráltak, tavaly viszont ismét több mint kétezerrel, 19 661-re nőtt a munkavégzés közbeni balesetek száma. A tragédiával végződő esetekről készült grafikon ugyanebben az időszakban változatosabb képet mutat: 2010-ben 82-en haltak meg a munkahelyükön, egy évvel később 69-en, 2012-ben 57-en, a következő esztendőben 53-an, 2014-ben viszont már 69-re nőtt a halálos munkabalesetek száma.

Székely Tamás szerint a munkavédelem területén komoly hiányosságok vannak, s az alig néhány dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál a multikhoz képest elenyészően kevés pénzt fordítanak munkavédelemre. A szakszervezeti vezető állítja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetése, s a kormányhivatalokhoz főosztályi státusba integrálása azt jelenti, hogy a kormánynak nem fontos az emberek munkahelyi biztonsága. Ráadásul úgy tudni, hamarosan módosítják a munkavédelmi törvényt, s Székely attól tart, hogy ez a változás sem a munkavállalók érdekeit fogja szolgálni.

A VDSZ évek óta szigorúbb és gyakoribb ellenőrzést sürget, ám a helyzet egyre rosszabb, gyakorlatilag alig van olyan munkahely, ahol akár 1-2 évente egyszer megjelennének a hatósági ellenőrök – hivatkozik tapasztalataira az elnök. A VDSZ területén működik a legtöbb veszélyes, az egészségre ártalmas üzem, olyan is, ahol évtizedekig folyamatos műszakban dolgoznak a munkások. Ebben az ágazatban segítene a legtöbb emberen az, ha korkedvezménnyel előbb mehetne nyugdíjba, ám a kormány ettől a lehetőségtől megfosztotta őket.

A hatvan év feletti, a munkában megfáradt, agyonhajszolt, fizikai munkások balesetet is gyakrabban szenvednek, mint más, nyugalmasabb munkahelyen dolgozók. A VDSZ tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések számának csökkenésével arányosan sok cégnél lazult a munkavédelmi fegyelem is, nincs visszatartó erő és kontroll. A szakszervezet hónapokkal ezelőtt munkavédelmi kampányt indított, egyebek között azért, mert azt tapasztalta, hogy az eltitkolt balesetekben megsérült dolgozókat megfélemlítéssel bírják hallgatásra.

Egy percre leáll a munka

Világszerte leáll a munka egy percre, s megszólalnak a szirénák április 28-án, a munkában megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján. A nemzetközi szakszervezetek megmozdulásához a hazaiak is csatlakoznak, s az egyperces leállás mellett más villámakciókkal is felhívják a figyelmet a munkavédelem fontosságára. Erre a napra a mintegy 200 ezer tagot tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség is látványos és meghökkentő demonstrációra készül „központilag” és országszerte, a megyeszékhelyeken is.

A tervek és formálódó ötletek szerint elképzelhető, hogy Budapesten több tucat, hullazsákban fekvő fiatalt cipelő „gyászmenet” hívja fel a figyelmet a szakszervezet arra, hogy tavaly 69 ember vesztette életét munkahelyi balesetben, de az is a tervek között szerepel, hogy OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) feliratú koporsót hordoznak körbe, jelképesen eltemetik a munkaügyi ellenőrzések hivatalát. A vegyipari szakszervezet budapesti székházban pedig megrendezik az ilyenkor szokásos munkavédelmi konferenciát. Ezen a tanácskozáson a kormány, a munkavállalók és munkaadók szakértői vitatják meg a hazai munkavédelmi állapotokat.

Szerző

Ellenzéki demonstráció volt Kiskunhalason

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Szabad Pécs
A tüntetők nem egy konkrét intézkedés miatt zárták le a városhoz közeli főút egyik sávját, hanem úgy általában az Orbán-kormány ténykedése miatt tiltakoztak.
Ellenzéki pártok és civilek demonstráltak Kiskunhalas közelében lezárva a félpályát a város melletti főút egy szakaszán - írja az atv.hu. A Kiskunmajsára vezető úton 200-250 méter hosszan állták el az autók délután. A tüntetők az akció okaként külön megemlítették rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály, de hozzátették, ezúttal általában véve bírálták az Orbán-kormányt.

"Vidéken is hajlamosak az emberek arra, hogy kifejezzék az ellenvéleményüket a kormány azon politikájával szemben, amellyel azt bizonyítja napi mint nap, hogy egyáltalán nem érdekli az ellenzék véleménye." - mondta az ATV-nek Marton Imre, az MSZP elnökségi tagja. A tudósítás megjegyzi, a tüntetés miatt komoly torlódás nem alakult ki, atrocitás nem történt.

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.