Versenyfutás az ENSZ- főtitkári székért

Versenyfutás kezdődött Jugoszlávia volt országai között az ENSZ-főtitkári tisztségért. Jövőre kell ugyanis megválasztani Ban Ki Mun utódát. Nem valószínű, hogy akár a szerb, akár a horvát, akár a szlovén jelölt lenne a befutó. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter tűnik a legnagyobb favoritnak.

Jövőre választják meg Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár utódát. A dél-koreai diplomata két mandátumot is szolgált a világszervezet élén, 2007 óta tölti be a tisztséget. Az ENSZ alapszabálya szerint az új főtitkárt az ENSZ Közgyűlésének kell megválasztania az ENSZ Biztonsági Tanácsának ajánlása alapján. Elvileg az is lehetséges, hogy a BT nem jut dűlőre a jelölt személyét illetően, s a Közgyűlés egyszerű szavazással dönt, ennek azonban nagyon kicsi az esélye.

Rég volt ennyire jó esélye kelet-európai politikusnak vagy diplomatának arra, hogy a világszervezet főtitkári székébe üljön. Különösen a jugoszláv utódállamok mutatnak nagy érdeklődést a lehetőség iránt, hiszen érdeklődését fejtette ki már a tisztség iránt Vesna Pusic horvát külügyminiszter, a szerb diplomácia egykori vezetője, Vuk Jeremic, valamint Danilo Türk volt szlovén államfő. Sajátos módon azonban nem mindenki lehet próféta a saját hazájában, ami különösen az első két jelöltre igaz, hiszen Pusic jelölését egyelőre nem támogatja Kolinda Grabar Kitarovic elnök, Jeremicét pedig Aleksandar Vucic szerb kormánya.

Hármójuk közül a legnagyobb kampányt Vuk Jeremic fejti ki, aki már egy jó ideje nem is rejti véka alá ENSZ-főtitkári ambícióit. Olyannyira, hogy az ENSZ New York-i központjában állítólag olyan érmét terjesztenek, amely szintén hivatalos jelöltként nevezik meg Jeremicet, hozzátéve, hogy saját hazájának kormánya nem támogatja őt. Korábban a Reuters is remek főtitkárjelöltként írta le, akkor azonban még nem mérgesedett el annyira a helyzet az Egyesült Államok és Moszkva között. Jeremic kiválóan beszélt angolul, iskoláit Cambridge-ben és Londonban végezte, majd a Harvardon Jeffrey Sachs professzor segédje volt.

Politikai pályafutása a szerbiai demokratikus fordulat, Slobodan Milosevic bukása után kezdődött el, segítette Zoran Djindjic kormányának munkáját, a befektetők felkutatása volt a legfontosabb feladata. 2004-2007 között Boris Tadic akkori elnöknek adott tanácsokat. Elsősorban az államfőhöz fűződő viszonyának köszönhette, hogy 2007-ben külügyminiszterré tették meg. Mindössze 28 éves volt ekkor. Kényes időszak volt ez a szerb külpolitika szempontjából, hiszen 2008 februárjában kiáltotta ki függetlenségét Koszovó, s Jeremicnek kiterjedt ellenkampányt kellett folytatnia, meg kellett győznie egy sor országot arról, hogy ne ismerje el az új köztársaság önállóságát.

A külügyminiszteri tisztségtől való távozása után sem maradt munka nélkül. Sőt, Jeremic karrierjében rendkívül fontos szakasz következett azzal, hogy 2012 szeptemberében az ENSZ-közgyűlés elnökévé választották meg. Számos ismeretségre tett szert, alaposan megismerte a világszervezet működését. 2013 szeptemberéig töltötte be a tisztséget, ekkor is született róla a már említett Reuters-féle értékelés.

Jeremic már a Közgyűlés elnökeként pedzegette, hogy szívesen lenne Ban Ki Mun utóda. Ha a választás mondjuk 2014 elején lett volna, akkor az esélyei nem is lettek volna lebecsülendőek. Most azonban éppen az orosz-amerikai viszály áldozatává válhat. Hiába lenne elfogadható Jeremic Moszkva számára, Washington szerbként túl oroszbarátnak tartaná, ezért megvétózhatja megválasztását.

A másik gond, hogy a szerb kormány egyelőre nem állt be mögé, s lehet, hogy nem is fog. Jeremic ugyanis még az előző, a Demokrata Párt (DS) által fémjelzett kormány tagja volt, ám a DS most ellenzékben van, s egykori mentora, Boris Tadic – a demokratáktól való kilépése óta - a szerb politikai színtéren meghatározónak semmiképpen sem túl nevezhető szociáldemokrata pártot vezeti.

Jeremic abban bízik, hogy a Jeffrey Sachs világhírű amerikai közgazdász által fémjelzett Nemzetközi Fenntartható Fejlődéssel Foglalkozó Központ (CIRSD) sokat segíthet majd neki. A csoport 2013 novemberében alakult meg Jeremic elnökletével. Tiszteletbeli elnöke pedig Miguel Ángel Moratinos egykori spanyol külügyminiszter, de rajtuk kívül egy sor már ismert diplomata is tagja. A szerb diplomácia volt vezetője biztosan számíthat majd Moszkva és Peking támogatására, de nagy kérdés – Washington mellett – Párizs vagy London magatartása.

Vesna Pusic jelenlegi horvát külügyminiszter is tapasztalt diplomata és politikus hazájában. Bölcsészként tanult, majd a hetvenes években kutatóként dolgozott a Ljubljanai Egyetemen. Ő volt az egyik alapítója az első feminista szervezetnek Jugoszláviában. 1990-ben aztán 27 társával életre hívta a Horvát Néppártot (HNS). Némi kitérőt követően 2000-2008 között a HNS elnökeként szolgált, majd 2013-ban ismételten visszatért a párt élére, s jelenleg is annak vezetője. Zoran Milanovic kabinetjében a külügyi tárca mellett a kormányfő-helyettesi tisztséget látja el.

Pusicot ugyan a jelenlegi, Zoran Milanovic miniszterelnök által fémjelzett kabinet támogatná főtitkári ambícióiban, Horvátországban azonban december elején parlamenti választást rendeznek, s a voksolás majdnem biztosra vehető győztese, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem valószínű, hogy szívesen látná majd a politikai ellenfelet a világszervezet élén. S a főtitkári választás már arra az időszakra esik, amikor – feltehetően – a HDZ kormányoz.

Kolinda Grabar Kitarovic elnök magatartásából is az szűrhető le, hogy egy esetleges konzervatív kormány nem lelkesedne Pusic főtitkári tisztségéért. Hiába nők mindketten, hiába Horvátország nemzetközi befolyása a tét, Zágrábban e kérdéseknél nagyobb súlyba esnek latba a belpolitikai megfontolások. Grabar Kitarovic a HDZ élpolitikusaként pártjának a hatalomba való visszatérését kívánja elősegíteni, s ebbe egyszerűen nem illik bele Pusic támogatása.

Pusic jelölésével kapcsolatban egy másik gond is felmerül. A horvát külügyminiszter valószínűleg Moszkva számára nem lenne „álomjelölt”, hiszen Pusic egyértelműen Amerika-barát politikát folytat. A kelet-ukrajnai válság kapcsán is teljesen egyértelmű álláspontot fogalmazott meg: „Az Ukrajna elleni nyílt orosz agresszió hasonló ahhoz, mint amit mi 1991-ben átéltünk”. Oroszország amiatt is megorrolt Zágrábra, mert állítólag több tucatnyi horvát veterán segíti az ukrán erőket az oroszbarát szakadárokkal szembeni harcban. Szakértők biztosra veszik, ha Pusicot jelölné mondjuk Washington a világszervezet főtitkárának, Moszkva élne vétójogával, hiába jelenthez előnyt számára, hogy a női nem képviselője.

Nagy kérdés, befuthat-e nevető harmadikként Danilo Türk. Az ENSZ működését töviről-hegyire ismeri, ez mellette szólhat, no és az is, hogy személyével kapcsolatban Moszkvának sem lehet különösebb kifogása. A jogász végzettségű politikus a nyolcvanas években az Amnesty International munkáját segítette Jugoszláviában, az ország emberi jogi helyzetéről szóló jelentéseivel. 1986-1992 között az ENSZ jelentéstevője volt a gazdasági, szociális és kulturális jogok terén.

1992-2000 között ő képviselte Szlovéniát az ENSZ-nél. Ez idő alatt, 1998 augusztusa és 1999 novembere között az ENSZ BT elnöki tisztségét is ellátta. 2000-2005 között az ENSZ-főtitkár politikai ügyekért felelős segítője volt. 2005-ben tért vissza Szlovéniába, Ljubljanában a nemzetközi jog professzora, a Ljubljanai Egyetem jogi karának dékánhelyettese lett. 2007 decemberében független jelöltként választották meg államfőnek, öt évig állt a köztársaság élén. 2012-ben Borut Pahorral szemben vesztette el az államfőválasztást.

Türk tapasztaltságát, hozzáértését senki sem vonhatja kétségbe, ám elképzelhető, hogy a BT országai túl jelentéktelennek tartják Szlovéniát ahhoz, hogy az ország fiára bízzák a főtitkári tisztséget.

A volt Jugoszlávia országainak jelöltjei azért sem tekinthetőek favoritnak, mert ha kompromisszumos jelöltet kellene választani, és valóban Kelet-Európa adhatná az új főtitkár személyét, s nem Latin-Amerika, akkor Miroslav Lajcákot nevezhetnénk a legesélyesebbnek. A szlovák külügyminiszter Keleten és Nyugaton egyaránt elismert diplomata. Robert Fico kormányfő egy március végén elhangzott rádióműsorban jelentette be, hogy hazája pályázni is kíván az ENSZ főtitkári posztjára. Lajcák mellett korábban a volt külügyminiszter, Ján Kubis neve is szóba került, őt azonban nemrég nevezték ki az ENSZ-főtitkár személyes helyettesévé Irakban. Fico szerint ezért a kormány jelöltje a jelenlegi külügyminiszter lesz.