Romagyilkosságok: új eljárás is jöhet

Bő másfél évvel a romák elleni gyilkosságsorozat ügyében hozott elsőfokú ítélet után, ma másodfokon is bíróság elé áll a négy vádlott a Fővárosi Ítélőtáblán. 2013 augusztusa óta ugyan felgyorsultak az események, több új nyomozás indult, fény vetült a titkosszolgálat felelősségére és az állam kártalanította az áldozati családokat, még sincs szinte olyan eleme az ügynek, ami ne szaporítaná tovább a kérdéseket.

Aligha hoz érdemi fordulatot a romák elleni rasszista támadássorozat máig megválaszolatlan kérdéseinek felderítésében a ma induló másodfokú eljárás. A Fővárosi Ítélőtábla egyelőre öt tárgyalási napot tűzött ki májusig, amikor akár jogerős ítéletet is hozhat A 2013 augusztusában tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt, valamint a nekik sofőrként segítő, 13 év fegyházbüntetésre ítélt Csontos István akár új, valamely társukra nézve terhelő vallomással is előállhat, ám kétséges, hogy a gyilkosságokban betöltött szerepüket a bíróság másként értékelné.

A Kiss-testvérek – akik azokat a támadásokat beismerték, ahol halálos áldozat nem volt – mindenképpen új elsőfokú eljárást akarnak, a mindvégig ártatlanságát hangoztató Pető felmentést. Így az eljárás tétje az, hogy az ítélőtábla hajlandó lesz-e a nyomozati hibák miatt visszautalni első fokra az ügyet.

A két és fél évig húzódó elsőfokú perben a Budapest Környéki Törvényszék bírája is a csapnivaló nyomozati munkát sérelmezte, hogy a bíróságnak magának kellett olyan alapvető kérdésekre választ kapnia a tanúktól, mint hogy valóban a cigányellenesség vezérelte-e a tetteseket a 2008-2009 között végrehajtott, hat ember életét követelő mészárlás során.

Egy új eljárásban mindenesetre még nehezebb volna felderíteni a homályos részleteket; máig nem tudni – és ez még az elsőfokú ítéletben is szerepelt – , ki volt a vádlottak negyedik társa a besenyszögi fegyverrablásban. 2008 márciusában ugyanis az interneten hirdető vadásztól szerezték be a fegyverek javát a későbbi támadásokhoz, és bár nemrég újra kihallgatták a vádlottakat ebben az ügyben, nem lett új gyanúsított. Miután Pintér Sándor belügyminiszter a terrorelhárítást is bevonta ezen ügy felderítésébe, a Terror Elhárítási Központ Csontos ugyancsak sofőri segítségére gyanakodott, de Csontos tagadta a rablásban való részvételét.

A legnagyobb tét a katonai elhárítás által beszervezett Csontosé, hiszen az ügyészség szerint lett volna lehetősége megakadályozni legalább az utolsó, 2009. augusztus 3-i kislétai támadást, sejtenie kellett, mire készülnek a társai. Találkozott ugyanis Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KBH) tartótisztjével a 2009. április 22-én Tiszalökön végrehajtott emberölés után, vallomása alapján mégsem szólt arról, mibe keveredett.

Csontos állítólag félt Kisstől, és attól, hogy családját, valamint tartótisztjét is megölik, és mint a 444-en megjelent interjúban fogalmazott: "nyilván vannak még kint segítők", akik csak azért nem váltották be ígéretüket, nehogy kiderüljön, hogy ez igaz. Kérdéses tehát, súlyosít-e Csontos ítéletén a másodfokú tanács. Az áldozati családok részére tavaly 70 millió forint kártérítést ítélt meg az állam, mégsem nyugtatta meg őket az elsőfokú ítélet, hiába mondta ki végül a rasszista motivációt.

A KBH-s mulasztások kapcsán már folyamatban van egy per a Fővárosi Törvényszéken, mivel az elhárítás letagadta a nyomozóknak a Csontossal való együttműködésüket. Miután az eljárás zártan folyik, a hibák megismeréséhez nem visz közelebb.

Szerző

Eltitkolt balesetek

Publikálás dátuma
2015.04.15. 07:12
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Megdöbbentő mértékben nőtt tavaly a munkahelyi balesetek, közöttük a halálos kimenetelűek száma. Nem véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vonakodott kiadni a számokat, hiszen ebből kiderül, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – véli a vegyipari szakszervezet elnöke, aki az év elején közérdekű adatként kikérte, de csak hosszas várakoztatás után kapta meg a számokat. Az elnök szerint a kedvezőtlen változás miatt egyértelmű a miniszterelnök és a kormány felelőssége.

Tavaly kétezernél is több munkahelyi balesetet jelentettek be a cégek, mint egy évvel korábban, s a munkavégzés közben történt halálos balesetek száma is 20 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. Sok esetet eltitkolnak a munkaadók, de még így is egyértelműen megállapítható, hogy megtorpant a tíz éve csökkenő folyamat – szögezte le Székely Tamás.

A vegyipari szakszervezet (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, az információhoz a közelmúltban, a szokásosnál sokkal később, közérdekű adatigénylés alapján, hosszas várakozás és bírósági kikényszerítéssel való „fenyegetőzés” után jutottak hozzá, holott ezt általában az év elején közzé szokta tenni a szaktárca.

A számsorok áttekintésekor kiderült, hogy beigazolódtak a VDSZ félelmei: negatív tendenciát takargatott a kormány. Szakértők számára egyértelmű ugyanis, hogy azért nőtt az üzemi balesetek száma, mert az elmúlt években drasztikusan csökkentették az ellenőri létszámot, így több tízezernyi munkahely marad ki a hatósági kontrollból, mert egyszerűen nincs rá kapacitás. Számítások szerint ezzel az ellenőri létszámmal 38 évente jutnának el minden munkahelyre a hatóság emberei. Ez egyértelműen a kormány felelőssége – szögezi le az elnök.

A kimutatásból kiderül, hogy bár 2010-ben 19 948 munkahelyi balesetről értesült a hatóság, a következő három évben mintegy kétezerrel kevesebb ilyen esetet regisztráltak, tavaly viszont ismét több mint kétezerrel, 19 661-re nőtt a munkavégzés közbeni balesetek száma. A tragédiával végződő esetekről készült grafikon ugyanebben az időszakban változatosabb képet mutat: 2010-ben 82-en haltak meg a munkahelyükön, egy évvel később 69-en, 2012-ben 57-en, a következő esztendőben 53-an, 2014-ben viszont már 69-re nőtt a halálos munkabalesetek száma.

Székely Tamás szerint a munkavédelem területén komoly hiányosságok vannak, s az alig néhány dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál a multikhoz képest elenyészően kevés pénzt fordítanak munkavédelemre. A szakszervezeti vezető állítja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetése, s a kormányhivatalokhoz főosztályi státusba integrálása azt jelenti, hogy a kormánynak nem fontos az emberek munkahelyi biztonsága. Ráadásul úgy tudni, hamarosan módosítják a munkavédelmi törvényt, s Székely attól tart, hogy ez a változás sem a munkavállalók érdekeit fogja szolgálni.

A VDSZ évek óta szigorúbb és gyakoribb ellenőrzést sürget, ám a helyzet egyre rosszabb, gyakorlatilag alig van olyan munkahely, ahol akár 1-2 évente egyszer megjelennének a hatósági ellenőrök – hivatkozik tapasztalataira az elnök. A VDSZ területén működik a legtöbb veszélyes, az egészségre ártalmas üzem, olyan is, ahol évtizedekig folyamatos műszakban dolgoznak a munkások. Ebben az ágazatban segítene a legtöbb emberen az, ha korkedvezménnyel előbb mehetne nyugdíjba, ám a kormány ettől a lehetőségtől megfosztotta őket.

A hatvan év feletti, a munkában megfáradt, agyonhajszolt, fizikai munkások balesetet is gyakrabban szenvednek, mint más, nyugalmasabb munkahelyen dolgozók. A VDSZ tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések számának csökkenésével arányosan sok cégnél lazult a munkavédelmi fegyelem is, nincs visszatartó erő és kontroll. A szakszervezet hónapokkal ezelőtt munkavédelmi kampányt indított, egyebek között azért, mert azt tapasztalta, hogy az eltitkolt balesetekben megsérült dolgozókat megfélemlítéssel bírják hallgatásra.

Egy percre leáll a munka

Világszerte leáll a munka egy percre, s megszólalnak a szirénák április 28-án, a munkában megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján. A nemzetközi szakszervezetek megmozdulásához a hazaiak is csatlakoznak, s az egyperces leállás mellett más villámakciókkal is felhívják a figyelmet a munkavédelem fontosságára. Erre a napra a mintegy 200 ezer tagot tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség is látványos és meghökkentő demonstrációra készül „központilag” és országszerte, a megyeszékhelyeken is.

A tervek és formálódó ötletek szerint elképzelhető, hogy Budapesten több tucat, hullazsákban fekvő fiatalt cipelő „gyászmenet” hívja fel a figyelmet a szakszervezet arra, hogy tavaly 69 ember vesztette életét munkahelyi balesetben, de az is a tervek között szerepel, hogy OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) feliratú koporsót hordoznak körbe, jelképesen eltemetik a munkaügyi ellenőrzések hivatalát. A vegyipari szakszervezet budapesti székházban pedig megrendezik az ilyenkor szokásos munkavédelmi konferenciát. Ezen a tanácskozáson a kormány, a munkavállalók és munkaadók szakértői vitatják meg a hazai munkavédelmi állapotokat.

Szerző

Kétesélyes Bakondi utódja

Publikálás dátuma
2015.04.15. 07:07
A leköszönő Bakondi György a Belügyminisztérium tavalyi évértékelőjén. FOTÓ: Népszava
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át a nyugdíjba vonuló Bakondi Györgynek, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) távozó főigazgatójának Pintér Sándor belügyminiszter kedden ünnepélyes állománygyűlésen, ahol bemutatták utódját, Tollár Tibort, aki eddig az OKF gazdasági főigazgató-helyettese volt. Tollár végleges kinevezését azonban befolyásolhatja egy, már eddigi vezető beosztásával is vélhetően összeférhetetlen mellékállása - írja az origo. 

Tollár ugyanis csak ideiglenes, féléves megbízott kinevezést kapott bár Bakondi szerint a két ügynek semmi köze egymáshoz. A mellékállás ügyében a Központi Nyomozó Ügyészségnek a hét közepéig kell döntenie Árok Kornél volt tűzoltó-szakszervezeti vezető bejelentéséről, hogy annak alapján összeférhetetlenség, illetve okirat-hamisítás gyanújával indít-e nyomozást.

A leköszönő Bakondi György a Belügyminisztérium tavalyi évértékelőjén. FOTÓ: Népszava

A leköszönő Bakondi György a Belügyminisztérium tavalyi évértékelőjén. FOTÓ: Népszava

Beismerésként értékelte az Origónak az MSZP-s Harangozó Tamás, hogy a múlt héten az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága olyan - vélhetően az OKF-et felügyelő Belügyminisztériumnál készült - összegző módosító javaslatot nyújtott be a testületnek, amely a hivatásos állomány vezetőit érintően kiterjesztette volna a főálláson kívüli egyéb munkaviszony létesítésének lehetőségeit. A tervezet megnyitotta volna a lehetőséget az előtt, hogy a rendvédelmi szervek állományának vezető beosztású tagjai is gazdasági társaságok vezető tisztségviselői lehessenek. A bizottság kritizálta a tervezett módosítást, amivel meggyőzhette a kormánypárti többséget is, mert az összegző módosító javaslat vonatkozó részét az eredetitől eltérő tartalommal fogadták el. Tollár a tűzoltóautók gyártásával, felújításával foglalkozó BM Heros Zrt. igazgatósági elnökeként dolgozott 150 ezer forintért, de ott dolgozik négy másik OKF-vezető is. A Belügyminisztérium szerint nem összeférhetetlen, ha valaki OKF-vezetőként gazdasági társaságban vállal tisztséget, de Tollár ennek ellenére lemondott mellékállásáról, amit most ő maga jelentett be.

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal katonai tagozata kitüntetést adományozza Bakondi György leköszönő főigazgatónak. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal katonai tagozata kitüntetést adományozza Bakondi György leköszönő főigazgatónak. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szerző