Mivel az utóbbi napokban egyes településeken újra fellángoltak a kelet-ukrajnai harcok, hétfőn Berlinben találkoztak a normandiai négyek külügyminiszterei a rendezés érdekében. A német és francia kezdeményezésű úgynevezett normandiai csoport, amelynek a két érintett országon kívül Németország és Franciaország tagja, a minszki békefolyamat elindítói és garantálói is egyben.
Az ezúttal is német-francia sürgetésre létrejött, éjszakába nyúló találkozón Oroszország és Ukrajna a februári Minszki egyezményt követően újabb fegyverzetcsökkentési megállapodást írt alá. A Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által aláírt megállapodás értelmében áttérnek a minszki békefolyamat következő szakaszára és az elkövetkezőkben kivonják a frontvonalról és az ütközőzónából a 100 milliméternél kisebb löveget és fegyvereket, az aknavetőket, mindenféle páncélozott harckocsit. Ugyanakkor abban is egyetértés született, hogy mindkét fél támogatja az EBESZ-megfigyelők munkáját és létrehoznak munkacsoportokat a konfliktusövezet civil lakossága legsürgősebb, humanitárius gondjainak orvoslására.
A négy külügyminiszter közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a tűzszünet ellenére Donyeck, Mariupol és Sirokine térségében újra fellángoltak a harcok. A közös nyilatkozatban sürgették az EBESZ megfigyelő misszió szerepének erősítését a nehézfegyverzet visszavonásának ellenőrzésében.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a tárgyalások rettentő kemények voltak, és annak ellenére, hogy sikerült megállapodásra jutni a fegyverzetcsökkentés, illetve a tűzszünet megerősítése kapcsán, világossá vált, hogy továbbra is komoly nézeteltérések vannak Moszkva és Kijev között. A néemt diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy a négy órás megbeszélés során adódtak nézeteltérések és feszültségek, „de mindenki tudja, hogy hosszú út vár ránk, mindent megteszünk a békefolyamat sikeréréért, mert a minszki megállapodásnak nincs alternatívája”.
Az utóbbi napokban kiújultak a harcok, Kijev azzal vádolja az oroszok által támogatott szakadárokat, hogy 100 miliméternél nagyobb űrméretű fegyverekkel lőtték állásaikat, amelyeket a minszki tűzszüneti egyezmény értelmében már régen ki kellett volna vonniuk a konfliktusövezetből. egy embert megölve és hatot megsebesítve. A lázadók viszont azt állították, hogy a hadsereg súlyos égési sérüléseket okozó, úgynevezett foszforos lövedékeket vetett volna be ellenük. Az EBESZ megfigyelők szerint mindkét fél vetett be 100 milliméternél nagyobb lövegeket.
Kedden délután az ukrán terrorellenes hadművelet szóvivője, Andrij Liszenko közölte, hogy a tűzszünet ellenére 6 ukrán katona halt meg és 12 megsebesült az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai válságövezetben. A szakadárok 16 aknatámadást intéztek, kétszer ágyúzták és háromszor harckocsi lövegekből lőtték az ukrán katonák állásait. Liszenko ugyanakkor tagadta, hogy a hadsereg foszforlövedéket használt volna.
Kétszáz katonai kiképzőt küld Ukrajnába Kanada az ukrán biztonsági erők megsegítésére - jelentette be tegnap Stephen Harper kanadai miniszterelnök. A kiképző alakulat nem a keleti konfliktusövezet közelében, hanem a nyugati részben állomásozik majd és 2017. március 31-ig marad Ukrajnában. Korábban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is katonai kiképzőket küldött az országba.