Erősödő derűlátás olvasható ki a jelentésből, ami nyilván tükrözi a világgazdaság óvatos javulását - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Elsősorban a nagy, exportra termelő feldolgozóipari cégek tervezik a beruházások és a foglalkoztatás növelését. A magyarországi üzleti környezet nagyjából megegyezik a régiós átlaggal; ez alól kivétel az adóterhelés és az adóigazgatás, amellyel az átlagnál kevésbé elégedettek.
Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója, professzor emeritus megjegyezte: sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot az a szavai szerint „nagyon egyoldalú” exportszerkezet, amelyben ekkora súlya van egyetlen iparágnak, a járműgyártásnak.
Középtávon gondot jelenthet a magyarországi iparnak a szakképzett munkaerő hiánya. Dirk Wölfer, az iparkamara kommunikációs osztályvezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a képzést folyamatosan a gazdasági szereplők igényeihez kell igazítani, ezért helyes döntés volt, hogy Magyarország német mintára bevezeti a duális szakképzést. Németországban azonban, Magyarországgal ellentétben a fiatalok előbb szerződést kötnek a kiválasztott céggel és azt követően mennek a gazdaság által igényelt szakmát kitanulni.
Ha most döntene, újra Magyarországra hozná-e a beruházását, a cégeknek csak 71 százaléka felelt igennel, s ez jelentős visszaesést mutat. A 2015-ös régiós rangsorban ezzel Magyarország csak Koszovót és Albániát előzi meg.
