Napi 150 millióval nő a kórházi adósság

Publikálás dátuma
2015.04.16. 07:06
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Orbán Viktor adjon határozott utasítást, hogy az ellátórendszer átalakításától függetlenül kezdjék meg az állami kórházak adósságainak rendezését - ezt levélben kérik a miniszterelnöktől a fekvőbeteg intézmények beszállítói. A nem egyszer egy évvel ezelőtt leszállított orvostechnikai és informatikai eszközök, képalkotó diagnosztikai berendezések után ugyanis - a cégek számításai szerint - már 90 milliárd forinttal tartozik az állam. 

A kórházaktól hónapok óta alig látnak valami pénzt, mert az intézmények az adósságkonszolidációra várva nem utalnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt a beszállítók két héttel ezelőtti levelére, amelyben az adósságok teljes rendezését kérték.

Az április elején tartott válságtanácskozásuk óta Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója lapunknak többször és egyre nagyobb csalódottsággal erősítette meg, hogy a kormány korábbi ígéretei ellenére meg sem kezdődtek a tárgyalások az adósságrendezésről. Az Orvostechnikai Szövetséggel (OSZ) együtt ezért döntöttek úgy, hogy a miniszterelnöktől kérnek segítséget a válsághelyzet megoldására. A szerkesztőségünkbe is eljuttatott közleményben emlékeztettek arra, hogy naponta 150 millió forinttal emelkedik a kórházi adósság, ami ma már veszélyezteti a minőségi betegellátást.

Az utóbbi napokban az egészségügyi ellátórendszer átalakításának terveivel kapcsolatban megjelent találgatásokra utalva a beszállítók azt kérik Orbántól, hogy a kórházak adósságainak rendezését ezektől a javaslatoktól függetlenül kezeljék. Levelükben megismétlik a két hete is megfogalmazott javaslataikat, hogy a kormány az egészségügyből hiányzó forrásokat kiszámítható ütemben pótolja, ha nincs pénz a kasszában, vonjon be magántőkét az állami kórházakba és alkossanak átmeneti jogszabályt, hogy kintlévőségeiket beszámíthassák köztartozásaikba. A teljes adósságrendezésig legalább 30-40 milliárdos gyorssegélyt kérnek, továbbá azt, hogy csökkentsék nagyjából felére a most 240 napos fizetési határidőt.

Az egészségügyi államtitkárságon megkeresésünkre a mai kormányszóvivői tájékoztatóig türelmet kértek, a tárgyalásokkal megbízott Állami Egészségügyi Ellátó Központban pedig csak annyit közöltek, hogy valamikor megkezdik az egyeztetéseket.

Szerző

Vida Ildikó marad a NAV élén

Publikálás dátuma
2015.04.16. 07:03
FOTÓ: Népszava
Nem távolítja el Vida Ildikót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éléről Varga Mihály miniszter - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Napi Gazdaság kérdésére. 

Pankucsi Zoltán, az NGM adóügyi helyettes államtitkára kifejtette: a szaktárca jelenleg nem foglalkozik személyi kérdésekkel, és a kormány inkább "egy olyan adóhivatal kialakításán munkálkodik, amely a szabálykövető adózóknak számos szolgáltatást nyújthat, s megkönnyítheti a legális szereplők életét". A tervek szerint 2017-től a NAV 3-3,5 millió magánember adóbevallását fogja elkészíteni - példálózott Pankucsi. Az ellenzék azóta követeli Vida lemondását, hogy mint maga beismerte, a NAV elnöke szerepel az Egyesült Államokból korrupciós ügyek miatt kitiltott magyarok listáján.

Szerző

Quaestor - Bennfentesek és még bennfentesebbek

Publikálás dátuma
2015.04.16. 07:02
Egyeztetésre várakozó ügyfelek a Quaestor Értékpapír Zrt. Károly körúti irodája előtt FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel.

"A lányom élettársát alig ismerem. Talán ha háromszor találkoztam vele, ők Budapesten laknak, mi meg vidéken" - magyarázkodott a Blikknek a kereszténydemokrata Hargitai János, miután kiderült, lánya együtt él - pontosabban annak március eleji előzetes letartóztatásáig együtt élt - a Buda-Cash Brókerház vezetőjével. Hargitai Linda ugyanis a becsődölt brókercég vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek szült gyermeket néhány hónapja. Tölgyesi volt az, aki - ügyvédje szerint - egy nappal a rendőrség razziája előtt meghallgatást kért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport százmilliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.

Noha Hargitai állítja, nem ismerte jól a vejét, a KDNP-s politikus magyarázkodása legalábbis furcsa, hiszen 1998 óta parlamenti képviselő, tehát az ötödik ciklusát tölti a Házban, és a képviselőség mellett az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke is. Szóval, az ideje egyik felét garantáltan Budapesten tölti - így azért több találkozóra is futhatta Tölgyesivel. A helyzetet súlyosbítja, hogy Buda-Cash-vezér "önfeljelentésről" beszélt, az MNB cáfolta ezt, ráadásul épp az állami híradó értesült úgy a napokban: "offshore cégekbe akarták menekíteni a vagyonukat a Buda-Cash-ügyben letartóztatottak, hogy szabadlábra kerülésük után ne legyenek anyagi gondjaik. A közmédia úgy tudja: 80 konténernyi adatot - papírt és egyéb adathordozót - akartak megsemmisíteni az ügy kirobbanása előtt, feltehetően azért, hogy a feltételezett évtizedes csalás nyomait eltüntessék" - írta a hirado.hu.

Az mindenesetre biztos, hogy a rokoni szálak révén akár kormánypárti kapcsolatokkal is rendelkező Tölgyesinek és két társának, azaz a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását. Ezzel párhuzamosan emelkedett jogerőre a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának letartóztatása is, noha ott a cégvezér, Tarsoly Csaba 30 napos előzetes letartoztatása jövő héten le is jár, ügyvédje pedig szabadlábra helyezését kezdeményezi arra hivatkozva, hogy már nem kell tartani a szökésétől. Tarsoly esetében márpedig éppúgy erőteljes kormányzati kapcsolatok, sőt - talán még súlyosabb módon - rokoni szálak is felmerültek.

Megírtuk, miközben a Quaestor-ügy kapcsán (is) szocialista brókerbotrányról beszélt a Fidesz, Tarsoly maga nemcsak nyakig benne volt a keleti nyitásban és az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatok építésében is, de Orbán Viktorral és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is jó kapcsolatot ápolt. Így fordulhatott elő, hogy míg Orbán bizalma állítólag már február 25-én annyira megingott a brókerházakban, hogy az ott parkoltatott közpénzek kivonására utasította minisztereit, a kormányfő még március 9-én is szívélyes választ küldött Tarsoly neki címzett, kétségbeesett levelére, s a Quaestor-vezérrel való, azonnali tárgyalásra utasította nemzetgazdasági miniszterét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Tarsoly személyi titkárának, Mikuska Zoltánnak - aki a Miniszterelnökségről igazolt át a Quaestorhoz - a Blikk információi szerint Polt Péter legfőbb ügyész az "apósjelöltje", így Quaestor-vezérnek a politikai kapcsolatok mellett a nyomozóhatóságnál is lehettek ismerősei.

Talán ennek is köszönhette, hogy a botrány kirobbanása után mintegy két hétig lényegében hozzá sem szóltak a nyomozást folytató bűnüldöző szervek, amit később maga Polt az emberi jogok tiszteletben tartásával magyarázott. S noha azóta sikerült előállítani, Tarsoly kétségtelenül "időt nyert", amelyet akár vagyonkimentésre, akár nyomeltüntetésre is fordíthatott. Mindezek ellenére az ügyészség a kormányt érintő bennfentes kereskedelem lehetőségével nem foglalkozik - magyarán a kabinet, illetve Orbán felelősségét nem vizsgálják - derült ki az ügyben illetékes fővárosi főügyész nyilatkozataiból, a Fidesz pedig az Országgyűlésben azt akadályozta meg, hogy a pénzügyi felügyeleti eljárásmódot, valamint a jelenlegi kormány kapcsolatait és intézkedéseit érdemben vizsgálhassa egy bizottság.

Hazugságvádak a győri ETO-hitel ügyében

A rendőrség visszautasítja, hogy hazudott volna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) pedig állítja: nem függesztette fel 2012 márciusában a győri ETO Park megépítéséhez nyújtott MFB-hitel vizsgálatát, csak az ellenőrzést nem zárta le. Egy 2012-es fejléces dokumentumra hivatkozva ugyanis azt állította Gréczy Zsolt, hogy a Kehi leállította a győri ETO Park-beruházáshoz a Quaestornak nyújtott hitel vizsgálatát. A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője szerint a levelet a Magyar Fejlesztési Bank akkori vezérigazgató-helyettesének, Urbán Zoltánnak címezték. "2011-ben derült ki, hogy probléma van, megindultak az első feljelentések, az első nyomozások, majd ezeket leállította a rendőrség, valaki utasította a Kehit arra, hogy szintén állítsa le a nyomozást, és az ügyészség sem nyomoz" - mondta Gréczy. A Kehi szerint azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelkihelyezéseivel kapcsolatban hat büntetőeljárás is indult hűtlen kezelés gyanúja miatt, noha további részleteket - épp a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem közöltek. Ezzel szemben a rendőrséghez nem jutott el az ETO Park ügye, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis közleményében azt írta: "Nem érkezett feljelentés a rendőrségre 2011-ben sem a Kehi-től, sem a Magyar Fejlesztési Banktól". Magyarán az ETO Park-ügy nincs a rendőrségen, a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség is egybehangzóan azt közölte, hogy ilyen ügyben nem nyomoznak.

Ujhelyi az EU-hoz fordult

Az Európai Bankhatósághoz (EBA) és az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatósághoz (ESMA) fordult brókerügyben Ujhelyi István. A szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő a londoni székhelyű EBA-tól arra szeretne választ kapni, hogy a Buda-Cash-botrány ügyében az érintett pénzintézetek, a DRB-bankcsoport tagjai megfeleltek-e a feltételeknek, hogy takarékszövetkezetből bankká alakíthassák őket, és azt az MNB megfelelően ellenőrizte-e. Az ESMA-nál pedig Ujhelyi aziránt érdeklődik, hogy milyen fogyasztóvédelmi előírásoknak kellene, illetve kellett volna megfelelniük az ügyfeleiket megkárosító brókercégeknek, és ezek ellenőrzése megfelelő volt-e az elmúlt időszakban. Az MSZP alelnöke úgy véli, hogy a kormány, a politikai felelősök mintha el szeretnék kenni a kérdést, hogy miként fordulhatott elő, hogy ezek a "bűnös folyamatok" zajlottak Magyarországon. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy nevezze meg a felügyeleti rendszer felelőseit, valamint vonja le a személyi és intézményi következtetéseket.

Szerző