Maruzsa bejelentette: a 2016-os felvételi eljárástól kezdődően a felsőoktatási szakképzések számát 10-15 százalékkal csökkenteni fogják.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az oktatási kormányzat a nemrégiben nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégiájában az egyetemi és főiskolai szakok legalább 15 százalékos csökkentését tervezi - az elmúlt hetekben egyebek mellett a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi kapcsolatok szak megszüntetése is borzolta a kedélyeket, az érintett tanszékek vezetői közös levélben is tiltakoztak a megszüntetések ellen Balog Zoltán humánminiszternél. Maruzsa azonban leszögezte: nem szűnnek meg ezek a képzések, csak átalakulnak. A helyettes államtitkár szerint például a média és kommunikációs szakok "ésszerűsítése" azért indokolt, mert jelenleg négyféle formában is léteznek ilyen képzések: felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként is van kommunikáció és médiatudomány. A jövőben pedig a négyféle forma helyett kettő lesz elérhető a hallgatók számára, hiszen a kormányzat szerint nem szükséges "minden szinten" képezni a médiaszakembereket.
Arról azonban nem tudni, mely formákat szeretnék megszüntetni, korábbi hírek szerint azonban valószínű, hogy az alapképzés biztos, hogy az átalakítások áldozatául esne; s így csak idő kérdése, hogy új hallgatók nélkül a mesterképzés mikor válik feleslegessé. Maruzsa ugyanakkor derűlátó: szerinte az új képzési szerkezetben ugyanannyi hallgató lesz majd, mint a régiben. Palkovics László felsőoktatási államtitkár sem aggódik, sőt, az Index-nek adott interjújában egyenesen visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az átalakítások a bölcsészettudományok visszaszorításával járnak.
- Ez a kijelentés szép gesztus az államtitkár úrtól, de sajnos a kormányzati lépések nem ebbe az irányba mutatnak - mondta a Népszavának Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Palkovics az interjúban önmagát is megcáfolta: néhány sorral lejjebb maga is elismerte, hogy az államilag finanszírozott helyekből több juthat a műszaki területeknek. Radó szerint a felsőoktatási stratégiában is vázolt számos lépés kontraproduktív, és Maruzsa fentebbi állítása sem helytálló, mert maga a stratégia is kimondja, hogy a jövőben kevesebb hallgatóval számolnak. - Szükség van a jelenlegi programkínálatra, nem okoz hátrányt, ha a kommunikációs szakmákat is különböző szinteken lehet tanulni - mondta az oktatáskutató, hangsúlyozva: a kormány állításával szemben egyetlen felmérés vagy statisztika sem támasztja alá, hogy a bölcsészképzés kevésbé térülne meg gazdaságilag, mint a műszaki.
