A nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban jelennek meg újabb és újabb, vakok és gyengénlátók számára kifejlesztett eszközök, számítógépes programok, okostelefonos alkalmazások. Tény, az informatika világa egyre nagyobb szerepet játszik a látássérültek életében, hiszen a mind korszerűbb digitális eszközök segítségével lényegesen egyszerűbbé válhatnak számukra az olyan napi rutincselekvések, mint például a bevásárlás vagy a tömegközlekedés használata.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon mintegy 285 millió ember szenved látáskárosodásban, közülük 39 millióan teljesen elveszítették szemük világát. Ez ugyanakkor nem gátolja meg őket abban, hogy - anyagi lehetőségeikhez mérten - lépést tartsanak a digitális technológia fejlődésével: sokuknak van számítógépe, internetkapcsolata, mobiltelefonja, s ezeket magabiztosan kezelni is tudják.
Az informatikai eszközök könnyebb használhatósága érdekében a látássérültek számára ma már több praktikus és egyszerűen hozzáférhető "kiegészítő" is rendelkezésre áll: ilyenek a számítógép-használathoz, az internetes hírek fogyasztásához elengedhetetlen képernyőolvasó programok, digitális kézinagyító készülékek, Braille-kijelzők.
Tavaly több nemzetközi sajtóorgánum is hírt adott a Massachusettsi Műszaki Egyetem FingerReader (magyarul "UjjOlvasó") nevű készülékéről, amely a mutatóujjra helyezve hangosan felolvassa a nyomtatott vagy digitális szöveget. A fejlesztés még tesztelés alatt áll, s a kutatóknak még több, kisebb-nagyobb problémát is ki kell küszöbölniük, a nem látók számára ugyanis például egy könyv sorainak követése problémát jelenthet.
Idén pedig nagy sikert aratott egy ingyenes mobilalkalmazás, amellyel akár mi magunk is segíthetünk vak embertársainknak. A Be My Eyes ("Légy a szemem") nevű applikációt vak és látó felhasználók is letölthetik, majd videóchaten keresztül segíthetnek egymásnak.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy például ha a vak felhasználó tejet akar inni, de nem biztos benne, hogy lejárt-e a szavatossága, akkor egy gombnyomással segítséget kér, s a telefon kamerájával mutatja, hogy mit kellene megnézni. Az első látó felhasználó - aki épp ráér és reagál - gyorsan meg is mondhatja, milyen dátum látható a dobozon. A segítségnyújtásokért pontok járnak a vakok értékelései alapján, akik így azt is megtudhatják, hogy a látó fél megbízható-e.
A látássérülteket segítő fejlesztésekért azonban nem kell a szomszédba menni: tavaly októberben a 168 óra számolt be az Alko-Soft látássérültek számára kifejlesztett és ingyenesen hozzáférhető újságolvasó szoftveréről. Az eRikkancs segítségével a vakok és gyengénlátók könnyen és olcsón juthatnak hozzá kedvenc újságjaikhoz és magazinjaikhoz.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán pedig idén januárban mutatták be az immár magyarul is elérhető RoboBraille szolgáltatást, amely vakok, gyengén látók és diszlexiások által használható formátumokba képes konvertálni az interneten található vagy a felhasználó által feltöltött szövegeket. A kezdeményezés célja, hogy támogassa és ösztönözze a fogyatékkal élő felhasználók önállóságát az oktatási rendszerben és a munkaerő-piacon.
Magyar kutatók fejlesztenek egy olyan, mobiltelefonba épített intelligens felismerőeszközt is, amely lehetővé teszi, hogy minél több információhoz jussanak a csak látható környezetről. A bankjegy-, szöveg- és színfelismerő alkalmazást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) fejlesztik a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében. A PPKE által vezetett négytagú konzorciumot (melynek további tagjai a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézete, a Femtonics Kft. és a baseli Friedrich Miescher Intézet) még 2010-ben támogatta 284 millió forinttal a Svájci Hozzájárulás program, a felismerőeszköz prototípusát nemrégiben mutatták be Budapesten.
Az alkalmazás az utcai közlekedésben is sokat segíthet majd a látássérülteknek: a buszjáratszámok felismerése mellett segít megtalálni a gyalogátkelőhelyeket is. - Minderre vannak már létező megoldások, ám a mi célunk, hogy ezek pontosabban, megbízhatóbban működjenek és egyetlen platformon váljanak elérhetővé - mondta Karacs Kristóf, a Magyar Bionikus Látásközpont programvezetője. Hozzátette: a mobiltelefonos alkalmazás fejlesztése a konzorcium rövidtávú céljai közé tartozik, hosszabb távon pedig azt tervezik, hogy egyfajta "bionikus szemüveget" hoznak majd létre, amellyel lényegesen egyszerűbbé válik a környezetet felismerő többfunkciós alkalmazás használata.
A projekt keretében kísérleteket végeznek a nem látó retinák működésének visszaállítására is. - Bizonyos betegségek esetén részben vissza lehet állítani a látásfunkciókat - mondta Zarándy Ákos egyetem docens, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének laborvezetője. - A kísérletek még gyerekcipőben járnak, ám az eddigi eredmények biztatóak, s az eljárással 8-10 éven belül akár már embereken is segíthetnek.