Most a Wallenbergen a sor

Iskolamegszüntetési hullám söpör végig Budapesten: a XV. kerületi Neptun iskola után most a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát is bezáratná a kormány, tantestületét és diákjait pedig más intézményekben szórná szét. Az egyeztetésekből most is mindenkit kihagytak, az érintettekkel a döntést közölték.

A leginkább érintettek - az iskola vezetője, tanárai és diákjai - hideg zuhanyként fogadták a hírt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ugyanis a napokban tájékoztatta a tantestületet arról, hogy az iskolát szétdarabolják és hamarosan más intézményekbe olvasztják be. A kormány ugyanis úgy határozott, hogy a szomszédos Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapja meg a több mint 40 tanteremmel és 1100 diákkal rendelkező - mások mellett egészségügyi és szociális szakembereket képző - iskola nemrégiben felújított épületét.

A Klik osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a Wallenberg jogutódja a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola lesz, a szociális szolgáltatásokat a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola veszi át, az egészségügyi szakmacsoport pedig négy helyre kerül: a Bókay János Humán Szakközépiskolába, a Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskolába, a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolába és az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolába.

Az atv.hu egy, a neve elhallgatását kérő iskolai dolgozóra hivatkozva azt írja: a diákok - akikkel tegnap közölték a hírt - kétségbe estek, hiszen nagy valószínűséggel az osztályok sem maradhatnak majd egyben. Az iskola munkatársa azt is elmondta: korábban pletykákból értesültek az átszervezésről, ám a Klik - ahelyett, hogy leült volna tárgyalni az érintettekkel - egészen mostanáig tagadta a híreket.

A Raoul Wallenberg Egyesület is megdöbbenten értesült a kormányzat döntéséről, hiszen az átadás tulajdonképpen az iskola megszüntetését jelenti. "Ez nemcsak az ott folyó pedagógiai munka és iskolaközösség végét jelenti, hanem azt is, hogy így a svéd embermentő neve eltűnik Budapest oktatási térképéről"- írták közleményükben, hozzátéve: rendkívül fontosnak tartják, hogy Raoul Wallenberg nevét továbbra is egy reprezentatív oktatási intézmény viselje a jelenlegi tantestülettel, "hiszen ez szolgálná azt, hogy a magyar ifjúság megfelelően felvérteződjön a körükben egyre inkább újraéledő ordas eszmékkel szemben". Erre pedig csak úgy van mód, ha az iskola "jelenlegi struktúrájában-méretében egyben marad".

A Wallenberg mellett a budapesti Neptun Általános Iskola is a kormányzat diktatórikus átszervezéseinek áldozata. Mint megírtuk, az iskolavezetéssel a múlt héten közölték, hogy a tanév vége után más intézményekbe költöztetik őket, a mostani épületben pedig egy kínai kéttannyelvű iskola fog működni. A felháborodott szülők és pedagógusok kedden nyílt értekezletet tartottak, ahol mások mellett Tyukász Tamás tankerületi igazgatóval folytattak - véleményük szerint eredménytelen - egyeztetést. A tanárok és a szülők Hanesz József Klik-vezérnek is levelet küldtek, amelyben felszólították az átszervezési javaslat visszavonására, valamint kérték, hogy biztosítsa az intézmény fenntartását a jelenlegi épületben.

- Hanesz úrtól szerdán vártunk választ; nem kaptunk - mondta a Népszavának az iskola egyik munkatársa, aki szerint azért lenne fontos mihamarabb megismerni a kormányzat konkrét szándékait, mert a mai naptól kezdődnek az iskolai beiratkozások, s félő, hogy a leendő első osztályos gyerekek szülei elbizonytalanodnak, és nem íratják be gyermekeiket az intézménybe - ez pedig súlyos létszámcsökkenéssel járhat, ami végleg megpecsételheti az iskola sorsát.

Szerző

Megemlékezések a holokausztról

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, ma a fővárosi Dohány utcai zsinagógánál délután tartanak megemlékezést: az Emanuel-emlékfánál főhajtással, kövek elhelyezésével és imával emlékeznek a vészkorszak áldozataira. 

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják az emléknapot, 1944-ben ekkor kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A központi rendezvények keretében a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtök délelőtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója mond beszédet, majd a Nem tűntem el – Richter Gedeon című filmet vetítik.

Szerző

Lesz kommunikációs képzés, de mégsem

Publikálás dátuma
2015.04.16. 07:07
FOTÓ: Népszava
A felsőoktatás szerkezeti átalakítása nem finanszírozási kérdésekről szól, és a kormánynak nem célja a hallgatói létszám szabályozása sem - nyilatkozta tegnap Maruzsa Zoltán az MTI-nek. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a változtatásokkal a párhuzamosságokra akarja felhívni a figyelmet az államtitkárság, és így a sokat emlegetett "racionalizálás" szellemében szerveznék át a képzéseket; ez pedig mindenképpen egyes szakok megszűnéséhez vezet. 

Maruzsa bejelentette: a 2016-os felvételi eljárástól kezdődően a felsőoktatási szakképzések számát 10-15 százalékkal csökkenteni fogják.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az oktatási kormányzat a nemrégiben nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégiájában az egyetemi és főiskolai szakok legalább 15 százalékos csökkentését tervezi - az elmúlt hetekben egyebek mellett a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi kapcsolatok szak megszüntetése is borzolta a kedélyeket, az érintett tanszékek vezetői közös levélben is tiltakoztak a megszüntetések ellen Balog Zoltán humánminiszternél. Maruzsa azonban leszögezte: nem szűnnek meg ezek a képzések, csak átalakulnak. A helyettes államtitkár szerint például a média és kommunikációs szakok "ésszerűsítése" azért indokolt, mert jelenleg négyféle formában is léteznek ilyen képzések: felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként is van kommunikáció és médiatudomány. A jövőben pedig a négyféle forma helyett kettő lesz elérhető a hallgatók számára, hiszen a kormányzat szerint nem szükséges "minden szinten" képezni a médiaszakembereket.

Arról azonban nem tudni, mely formákat szeretnék megszüntetni, korábbi hírek szerint azonban valószínű, hogy az alapképzés biztos, hogy az átalakítások áldozatául esne; s így csak idő kérdése, hogy új hallgatók nélkül a mesterképzés mikor válik feleslegessé. Maruzsa ugyanakkor derűlátó: szerinte az új képzési szerkezetben ugyanannyi hallgató lesz majd, mint a régiben. Palkovics László felsőoktatási államtitkár sem aggódik, sőt, az Index-nek adott interjújában egyenesen visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az átalakítások a bölcsészettudományok visszaszorításával járnak.

- Ez a kijelentés szép gesztus az államtitkár úrtól, de sajnos a kormányzati lépések nem ebbe az irányba mutatnak - mondta a Népszavának Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Palkovics az interjúban önmagát is megcáfolta: néhány sorral lejjebb maga is elismerte, hogy az államilag finanszírozott helyekből több juthat a műszaki területeknek. Radó szerint a felsőoktatási stratégiában is vázolt számos lépés kontraproduktív, és Maruzsa fentebbi állítása sem helytálló, mert maga a stratégia is kimondja, hogy a jövőben kevesebb hallgatóval számolnak. - Szükség van a jelenlegi programkínálatra, nem okoz hátrányt, ha a kommunikációs szakmákat is különböző szinteken lehet tanulni - mondta az oktatáskutató, hangsúlyozva: a kormány állításával szemben egyetlen felmérés vagy statisztika sem támasztja alá, hogy a bölcsészképzés kevésbé térülne meg gazdaságilag, mint a műszaki.

Szerző