Romagyilkosságok: panasszal telt az első nap

Publikálás dátuma
2015.04.16. 07:13
Megkezdődött a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok másodfokú eljárása FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRI ZSOLT
Iratismertetéssel, és főként az elsőrendű vádlott bírósági eljárást érintő panaszaival telt a romák elleni gyilkosságsorozat másodfokú perének első tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán.

A romák elleni gyilkosságsorozat másodfokú tárgyalása az elsőfokú ítélet ismertetésével kezdődött: a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. Mint elhangzott, a vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, részben felmentés és enyhítés érdekében. Mint ismert: az elkövetők 2008–2009 között kilenc helyszínen hajtottak végre  fegyveres támadásokat romák otthonai ellen. A bűncselekmény- sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek.

Részletesen bírálta a nyomozati munkát, a hiányos jegyzőkönyvezést, az elsőfokú bírósági eljárást a romagyilkosságok elsőrendű vádlottjának védője, a másodfokú per tegnapi, első tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán. Bérdi Zsolt a beszámolók szerint több mint két órán át olvasta fel Kiss Árpád elégedetlenségi listáját, amelyben többek között az akkori bíró Miszori László követhetetlen bizonyítási eljárását, a tanúkihallgatásainak módját bírálta.

A 2013 augusztusában – testvérével, Kiss Istvánnal, valamint Pető Zsolt harmadrendű vádlottal együtt – tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss védője mindenképpen új elsőfokú eljárást szeretne, és például arról beszélt, hogy a Budapest Környéki Törvényszék nem tett eleget bizonyos védői beadványoknak, nem rendelt ki bizonyos szakértőket, és az ügyvéd szerint a tárgyalási jegyzőkönyveket sem mindig pontosan vezették.

A tárgyalásról szóló beszámolók szerint elmaradt az elsőfokú eljárásnál tapasztalt nagyfokú érdeklődés, a sajtó ugyan jelen volt, de az áldozatok rokonai közül egyedül a tatárszentgyörgyi asszony jött el, akinek férjét, Csorba Róbertet és 5 éves kisfiát gyilkolták meg 2009. február 23-án. A bíróság előzetesen értesítette is a tárgyalásról az érintetteket, és az Index szerint külön széksort is készítettek a bírói pulpitus közelébe, de az a vádlottakhoz is túl közel volt, így az özvegy sem kívánt előrébb ülni.

Az ügyészség egyébként alapvetően elégedett volt a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletével, az egyik legfontosabb "korrekcióként" viszont a negyedrendű vádlott, a gyilkosságok előtt szerződéses katonaként szolgáló, később a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) által beszervezett Csontos István 13 évi fegyházbüntetését szigorítanák. A vádhatóság szerint ugyanis lehetősége lett volna a gyilkosságsorozat megakasztására, ha szól tartótisztjének, de ezt nem tette meg. A következő tárgyalás holnap lesz.

A KBH-sok mulasztásait jelenleg a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa tárgyalja: lapunk érdeklődésére a törvényszék közölte, a legközelebbi tárgyalást június 24-re tűzték ki zárt eljárásban, az ítélethirdetés július 1-jén már várható.

Szerző

Most a Wallenbergen a sor

Iskolamegszüntetési hullám söpör végig Budapesten: a XV. kerületi Neptun iskola után most a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát is bezáratná a kormány, tantestületét és diákjait pedig más intézményekben szórná szét. Az egyeztetésekből most is mindenkit kihagytak, az érintettekkel a döntést közölték.

A leginkább érintettek - az iskola vezetője, tanárai és diákjai - hideg zuhanyként fogadták a hírt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ugyanis a napokban tájékoztatta a tantestületet arról, hogy az iskolát szétdarabolják és hamarosan más intézményekbe olvasztják be. A kormány ugyanis úgy határozott, hogy a szomszédos Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapja meg a több mint 40 tanteremmel és 1100 diákkal rendelkező - mások mellett egészségügyi és szociális szakembereket képző - iskola nemrégiben felújított épületét.

A Klik osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a Wallenberg jogutódja a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola lesz, a szociális szolgáltatásokat a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola veszi át, az egészségügyi szakmacsoport pedig négy helyre kerül: a Bókay János Humán Szakközépiskolába, a Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskolába, a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolába és az Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskolába.

Az atv.hu egy, a neve elhallgatását kérő iskolai dolgozóra hivatkozva azt írja: a diákok - akikkel tegnap közölték a hírt - kétségbe estek, hiszen nagy valószínűséggel az osztályok sem maradhatnak majd egyben. Az iskola munkatársa azt is elmondta: korábban pletykákból értesültek az átszervezésről, ám a Klik - ahelyett, hogy leült volna tárgyalni az érintettekkel - egészen mostanáig tagadta a híreket.

A Raoul Wallenberg Egyesület is megdöbbenten értesült a kormányzat döntéséről, hiszen az átadás tulajdonképpen az iskola megszüntetését jelenti. "Ez nemcsak az ott folyó pedagógiai munka és iskolaközösség végét jelenti, hanem azt is, hogy így a svéd embermentő neve eltűnik Budapest oktatási térképéről"- írták közleményükben, hozzátéve: rendkívül fontosnak tartják, hogy Raoul Wallenberg nevét továbbra is egy reprezentatív oktatási intézmény viselje a jelenlegi tantestülettel, "hiszen ez szolgálná azt, hogy a magyar ifjúság megfelelően felvérteződjön a körükben egyre inkább újraéledő ordas eszmékkel szemben". Erre pedig csak úgy van mód, ha az iskola "jelenlegi struktúrájában-méretében egyben marad".

A Wallenberg mellett a budapesti Neptun Általános Iskola is a kormányzat diktatórikus átszervezéseinek áldozata. Mint megírtuk, az iskolavezetéssel a múlt héten közölték, hogy a tanév vége után más intézményekbe költöztetik őket, a mostani épületben pedig egy kínai kéttannyelvű iskola fog működni. A felháborodott szülők és pedagógusok kedden nyílt értekezletet tartottak, ahol mások mellett Tyukász Tamás tankerületi igazgatóval folytattak - véleményük szerint eredménytelen - egyeztetést. A tanárok és a szülők Hanesz József Klik-vezérnek is levelet küldtek, amelyben felszólították az átszervezési javaslat visszavonására, valamint kérték, hogy biztosítsa az intézmény fenntartását a jelenlegi épületben.

- Hanesz úrtól szerdán vártunk választ; nem kaptunk - mondta a Népszavának az iskola egyik munkatársa, aki szerint azért lenne fontos mihamarabb megismerni a kormányzat konkrét szándékait, mert a mai naptól kezdődnek az iskolai beiratkozások, s félő, hogy a leendő első osztályos gyerekek szülei elbizonytalanodnak, és nem íratják be gyermekeiket az intézménybe - ez pedig súlyos létszámcsökkenéssel járhat, ami végleg megpecsételheti az iskola sorsát.

Szerző

Megemlékezések a holokausztról

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, ma a fővárosi Dohány utcai zsinagógánál délután tartanak megemlékezést: az Emanuel-emlékfánál főhajtással, kövek elhelyezésével és imával emlékeznek a vészkorszak áldozataira. 

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják az emléknapot, 1944-ben ekkor kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A központi rendezvények keretében a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtök délelőtt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója mond beszédet, majd a Nem tűntem el – Richter Gedeon című filmet vetítik.

Szerző