Tízmilliárdokkal hazárdírozik a kormány

Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket.

Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritásának kifizetéseit, arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő. A letiltás az innovációs, a gazdaságfejlesztési és az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatokat érinti - jelentette be általános meglepetést keltve Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.

A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint - ismertette. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (értsd büntetés, a szerk.) értéke általában az érintett összeg 10 százaléka körüli, így a mostani intézkedés néhány tízmilliárd forint sorsát teszi bizonytalanná.

Az EB azt vizsgálta, hogy a magyar intézményrendszer alkalmas volt-e a legmegfelelőbb pályázatok kiválasztására. Csepreghy szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy a "Gyurcsány-Bajnai kormány" idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre nem volt alkalmas. Az Orbán kormány pedig a 7 éves cikluson belül ezt változatlanul hagyta, mert a pályázatok 70 százaléka 2010-ig már le volt kötve, de 2013-ban már a minisztériumokhoz kerültek a pályázati ügyek.

A kormány igyekszik elérni Brüsszelnél, hogy a büntetési tételre új pályázatokat írhasson ki Magyarország. A kormány a jelenleg is folyó tárgyalások lezárultával nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét - ígérte az államtitkár.

Az ellenzéki pártok - MLP, LMP, Együtt, PM - az államtitkár bejelentésére reagálva egybehangzóan a brüsszeli jelentés azonnali nyilvánosságra hozatalát követelték.

Arról, hogy a Bizottság pontosan mit kifogásol, addig nem lehet érdemben állást foglalni, amíg a kormány nem ismerteti az összes dokumentumot, amely a döntés indoklásaként érkezett - jegyezte meg a Népszavának Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő. Feltételezhető, hogy egy ilyen határozatnak volt előzménye (például úgynevezett auditori ellenőrzés), amelyet a közvéleménynek szintén meg kellene ismernie. Csak ebből derülhetne ki, hogy a kritika bármilyen formában érinti-e a 2010 előtti időszakot.

Még akkor is, ha érintené: az, hogy a Bizottság általában “a Gyurcsány-Bajnai-féle gyakorlatról” vagy az NFÜ generális “alkalmasságáról” mondott volna véleményt, legalábbis igen valószínűtlen. Különösképp – mint azt a helyettes államtitkár is említi – az EU kifejezetten megkérdőjelezte azt az átalakítást, amelyet a Fidesz az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatásakor véghezvitt - tette hozzá Heil Péter.

A 2010-es kormányváltáskor a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban odaítélt támogatások értéke nem a keret 70, hanem 50 százaléka volt - cáfolta Csepreghy kijelentését a korábban az NFÜ-ben dolgozó szakember. A Fidesz kormánynak az elmúlt öt évben minden lehetősége megvolt arra, hogy a rendszer működését megismerje és azon változtasson. Különösen igaz ez az olyan, viszonylag alacsony szintű szabályokra, mint a gazdaságfejlesztési pályázatok kiválasztási szempontrendszere, amelyet lényegét tekintve minden egyes új pályázati kiírás esetében felül lehet vizsgálni. Éppen ezért abszurd az a próbálkozás is, hogy a Bizottság kritikáját az előző kormányra próbálják áthárítani - említette Heil.

Katona Tamás közgazdász is a nyilvánosság mellett tört lándzsát. A szakember arra is emlékeztetett, hogy 2010-ben a Fidesz kormány egyik első lépése volt, hogy szétverte az NFÜ apparátusát és az összes pályázat kiírását, elbírálását, kifizetését leállították. Gyakorlatilag 2011. közepén indulhatott újra a rendszer - mondta lapunknak Katona. Ráadásul a második Orbán kormány előbb a fejlesztési tárcához utalta az uniós pályázatokat, majd a minisztériumokhoz akkreditálta, végül a harmadik Orbán kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János kezébe adta a döntés jogát.

Katona Tamás kifejtette, 2007-ben indult a tavaly véget ért ciklus és 2009-ig főleg a tervezés, előkészítés volt soron, de azért projektek is beindultak, csakhogy az unió utólag finanszíroz, tehát akár 1-2 év múlva fizet. Nem mellesleg 2010. elején a Fidesz követelte a leghangosabban, hogy a Bajnai kormány már ne kötelezze el magát, ne kösse meg a következő kormány kezét. Bajnai Gordon meg is hirdette a moratóriumot. A Fidesz most már maga sem tudja mit kritizáljon.

Felbontják az M4-es szerződéseit

A kormány azonnali hatállyal intézkedett az „M4 autópálya Abony–Fegyvernek új Tisza-híddal” projekt leállításáról, a támogatási és a vállalkozói szerződések felbontásáról. A tegnap este csak emiatt megjelent Magyar Közlönyben a fejlesztési minisztert Orbán Viktor miniszterelnök arra is utasítja, hogy keressen más lehetőséget Szolnok bekötésére a gyorsforgalmi úthálózatba. Csepreghy tegnapi tájékoztatóján is szóba került az M4-es autópálya-építés leállításának ügye is. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, a kormánynak újra kell gondolnia a projektet, ezért adott esetben felül kell bírálni a nyomvonalat. Heteken, illetve hónapokon belül megszülethet a döntés - adott azért laza határidőket Csepreghy.

Szakértők szerint az egész projekt felveti a közpénzek felelőtlen kezelését, hiszen már 60 milliárd forintot kifi zetett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.), de Csepreghy bejelentése, valamint a kormány határozata is arra utal, hogy az M4-es eddig elkészült szakasza torzó marad. A létesítmények állagmegóvása, őrzése a három építési szakaszon egyébként havonta 100-150 millió forintba kerülne. A becslések szerint összesen mintegy 300 alvállalkozó dolgozott a beruházáson. A kivitelező cégek egy kétmondatos faxot kaptak a projekt leállításáról: „A szerződésben meghatározott kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetét a NIF Zrt. és az NFM KÖZOP ih (irányító hatóság) közötti támogatási szerződés Európai Uniós forrás nyújtása mellett biztosítja. Európai Bizottsági jóváhagyással a projekt jelenleg nem rendelkezik, a Projekt jövőbeli finanszírozhatósága bizonytalanná vált.” A kormány tehát felelőtlenül kötött szerződést, hiszen kiderült, az unió nem ígért támogatást az M4-esre.