Sarkozy nem szereti az embereket?

Publikálás dátuma
2015.04.16. 12:23
A képen Nicolas Sarkozy. FOTÓ: Xavier Laine/Getty Images Sport
Hosszú interjút adott Manuel Valls francia miniszterelnök, amit szerdán késő este sugárzott a Canal+ fizetős csatorna. A kormányfő egy éves ténykedését értékelte. A miniszterelnök elmondta, kiváló a kapcsolata Francois Hollande államfővel. 

Mint fogalmazott, nincs semmiféle súrlódás az Elysée palota és a kormányfői székhely, a Matgnon között. Kifejtette, teljességgel hűséges az elnökhöz, s az is marad. Ez azért fontos kijelentés részéről, mert Hollande alacsony népszerűségi mutatói miatt több alkalommal is felmerült a lehetősége annak, hogy a szocialisták az elnöknél népszerűbb és sokak által karizmatikusabbnak is tartott Vallst indítsák a 2017-es elnökválasztáson. A miniszterelnök azonban kifejtette, nemcsak magától értetődő, hanem szükséges is, hogy két év múlva is Francois Hollande képviselje a szocialistákat az államfőválasztáson.

Hasonlatképpen elmondta, milyen volt Nicolas Sarkozy volt elnök és egykori miniszterelnöke, Francois Fillon viszonya. 2007-ben a magyar gyökerekkel rendelkező politikus úgy foglalt állást, a kormányfőnek csak az együttműködés a feladata, „a főnök én vagyok”. Valls hozzátette, „Sarkozy nem szereti az embereket”.

Szerző

Elszámoltathatják a püspököket

Elszámoltathatóvá tenné az egyházi reformokat kidolgozni hivatott testület, a bíborosi tanács azokat a katolikus püspököket, akik fedezik a szexuális bűncselekményeket elkövetett papokat. 

Erről is szó esett Ferenc pápa tanácsadótestületének ülésén Feredico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivőjének közlése alapján. Konkrét javaslat ugyan egyelőre nem történt ebben az ügyben, de ez a kérdés is napirenden szerepel – közölte a jezsuita Lombardi.

A püspökök elszámoltathatósága az utóbbi hetekben ismét előtérbe került. A kiskorúak védelmére létrehozott bizottság négy tagja múlt vasárnap aggodalmát fejezte ki a papok szexuális visszaéléseit vizsgáló főpapnak, Sean O’Malleynek, mert januárban a chilei Juan Barros Madridot nevezték ki Osorno egyházmegye püspökének. A püspökszentelési szentmisét tüntetők zavarták meg március 21-én, mert azzal vádolják, hogy neki is szerepe volt a szexuális visszaélések eltusolásában. Konkrétan Fernando Karadima ügyéről van szó, akiről 2011-ben a Szentszék is megállapította,hogy visszaéléseket követett el. A Vatikán azonban kiállt Barros mellett, s arra hivatkozott, hogy kinevezését a Püspöki Kongregáció és megvizsgálta, de semmilyen kifogást sem talált a kinevezéssel kapcsolatban.

Az amerikai O’Malley bíboros viszont jelezte, hogy a kiskorúak védelméért életre hívott bizottság tagjainak kifogásait személyesen továbbítja majd Ferenc pápának. A Bíborosi Tanács legközelebb júniusban ül majd össze. Feladata a Vatikán új alkotmányának kidolgozása, ezt valószínűleg jövőre mutatják majd be.

Szerző

Közeledik a görög államcsőd

Lényegében ultimátumot adott Görögországnak Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Azt közölte, ha nem jutnak kompromisszumra a reformokat illetően a június 30-ig érvényes hitelprogram lejártáig, akkor el kell engedni az ország kezét. „Minden Athéntól függ” – hangoztatta egy New Yorkban elhangzott előadásában. 

„Minden Athéntól függ” – hangoztatta egy New Yorkban elhangzott előadásában. Azt nem közölte, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, mindenesetre hozzátette: „Bármi történjék is, Görögország az Európai Unió része marad”.

Napról napra kerül mind közelebb Görögország a csődhöz. Az euróövezet egy magas rangú illetékese a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: kizárt, hogy az euróövezet pénzügyminisztereinek következő, április 24-én, Rigában esedékes ülésén kompromisszum születne Görögországgal. A német pénzügyminisztérium egyértelműen úgy foglalt állást, hogy Athén számára ebben a hónapban nem nyitják meg a pénzcsapot.

Athén még február 20-án kötelezte magát írásban arra, hogy április végéig közzéteszi refomprogramját. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy megkapja az utolsó, összesen 15 milliárd eurós hitelrészletet. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter akkor ígéretet tett arra, hogy az erre vonatkozó megállapodást április 24-én, Rigában szentesítik.

Az euróövezetben azonban kezd teljesen elfogyni a türelem a görögökkel szemben. Az új, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök-vezette kormány januári megválasztása óta folyamatosan azon mesterkedik, hogy kibújjon kötelezettségei alól. Az euróövezet illetékesei arra is panaszkodtak, hogy nem tudják felvenni a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik kompetensek lennének az ügyben. A témával foglalkozó görög illetékesek ugyanis az elmúlt hetekben-hónapokban elvesztették állásukat. A kormány pedig húzza az időt, Ciprasz attól tart, hogy ha hitet tenne a reformok, a megszorítások folytatása mellett, akkor elvesztené pártja, a Sziriza radikálisainak támogatását. Ezzel a stratégiával az unió azon szereplőit is magára haragította, akik segíteni akartak Athénnak, közéjük tartozik Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetője a Diário de Notícias című portugál lapnak úgy foglalt állást, nem tartja valószínűnek, hogy Görögország képes lenne olyan reformlistát bemutatni, amely garantálná a tartós gazdasági fejlődést. Paul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatója pedig azt közölte, egyelőre nem látja esélyét annak, hogy sikerrel zárulnak a görögök és a hitelezők közötti tárgyalások. Egy a Financial Times által idézett görög illetékes elismerte: az út vége felé közelednek. Ha kifogynak a pénzből, elkerülhetetlenné válik az államcsőd.

Bár Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter csütörtökön Barack Obamával találkozik, hírek szerint nem pénzügyi kérdésekről tárgyalnak. Washington ráadásul már korábban világossá tette, hogy Athénnak meg kell állapodnia a hitelezőkkel. Bár Görögország múlt héten visszafizetett egy 450 millió eurós hitelt az IMF-nek, május elsején újabb 200 milliós, 11 nappal később pedig 745 milliós hitelrészlet visszafizetése válik időszerűvé. A görög költségvetési deficit 2014-ben a vártnál magasabb, 3,5 százalékos volt. Az elsődleges,adósság nélküli többlet sem érte el a remélt szintet: a GDP 1,5 százalékából indult ki Athén, ehelyett 0,4 százalékos lett.

Szerző