Ultimátum Athénnak

Lényegében ultimátumot adott Görögországnak Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Azt közölte, ha nem jutnak kompromisszumra a reformokat illetően a június 30-ig érvényes hitelprogram lejártáig, akkor el kell engedni az ország kezét. Más pénzügyi szakértők sem bizakodóak a megállapodást illetően.

Wolfgang Schäuble, az Alekszisz Ciprasz kormányfő-vezette athéni kabinet egyik legnagyobb bírálójaként ismert. Az azonban mindenképpen új, hogy először fogalmazott meg konkrét dátumot arra vonatkozóan, meddig kell megállapodni a görög kabinettel. „Minden Athéntól függ” – hangoztatta egy New Yorkban elhangzott előadásában hozzátéve, a görögök felelőssége, sikerül-e június végéig megegyezni a reformokról. Azt azonban nem közölte, a gyakorlatban mit is jelent, ha elengedik a görögök kezét. Mindenesetre hozzátette: „Bármi történjék is, Görögország az Európai Unió része marad”.

A jelek arra utalnak, hogy napról napra kerül mind közelebb Görögország a csődhöz. Az euróövezet egy magas rangú illetékese a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: kizárt, hogy az euróövezet pénzügyminisztereinek következő, április 24-én, Rigában esedékes ülésén kompromisszum születne Görögországgal. A német pénzügyminisztérium egyértelműen úgy foglalt állást, hogy Athén számára ebben a hónapban nem nyitják meg a pénzcsapot.

Athén még február 20-án kötelezte magát írásban arra, hogy április végéig közzéteszi refomprogramját. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy megkapja az utolsó, összesen 15 milliárd eurós hitelrészletet. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter akkor ígéretet tett arra, hogy az erre vonatkozó megállapodást április 24-én, Rigában szentesítik.

Az euróövezetben azonban kezd teljesen elfogyni a türelem a görögökkel szemben. Az új, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök-vezette kormány januári megválasztása óta folyamatosan azon mesterkedik, hogy kibújjon kötelezettségei alól. Az euróövezet illetékesei arra is panaszkodtak, hogy nem tudják felvenni a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik kompetensek lennének az ügyben. A témával foglalkozó görög illetékesek ugyanis az elmúlt hetekben-hónapokban elvesztették állásukat.

A kormány pedig húzza az időt, Ciprasz attól tart, hogy ha hitet tenne a reformok, a megszorítások folytatása mellett, akkor elvesztené pártja, a Sziriza radikálisainak támogatását. Ezzel a stratégiával az unió azon szereplőit is magára haragította, akik segíteni akartak Athénnak, közéjük tartozik Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetője azt közölte, igen nehezek a tárgyalások Athénnal. Előzőleg a Diário de Notícias című portugál lapnak úgy foglalt állást, nem tartja valószínűnek, hogy Görögország képes lenne olyan reformlistát bemutatni, amely garantálná a tartós gazdasági fejlődést. Paul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai igazgatója pedig úgy fogalmazott, egyelőre nem látja esélyét annak, hogy sikerrel zárulnak a görögök és a hitelezők közötti tárgyalások. Egy a Financial Times által idézett görög illetékes elismerte: az út vége felé közelednek. Ha kifogynak a pénzből, elkerülhetetlenné válik az államcsőd.

Bár Görögország múlt héten visszafizetett egy 450 millió eurós hitelt az IMF-nek, május elsején újabb 200 milliós, 11 nappal később pedig 745 milliós hitelrészlet visszafizetése válik időszerűvé. A nem éppen derűlátó megnyilatkozások ellenére Alekszisz Ciprasz kormányfő tegnap reményét fejezte ki, hogy április végéig megállapodnak a görög reformokról.

A számok sem segítik a miniszterelnököt. A görög költségvetési deficit 2014-ben a vártnál magasabb, 3,5 százalékos volt. Az elsődleges, adósság nélküli többlet sem érte el a remélt szintet: a GDP 1,5 százalékából indult ki Athén, ehelyett 0,4 százalékos lett.