Körbeudvarolták az RMDSZ-t

Publikálás dátuma
2015.04.18 07:40
Victor Ponta román kormányfőt üdvözölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, háttérben Semjén Zsolt FOTÓ: MTI/BÍRÓ ISTVÁN
Fotó: /
Egymásnak is üzengettek a kolozsvári kongresszuson a román és magyar politikai vezetők. A román politikusok szövetséget ajánlottak a magyar képviseletnek. Semjén Zsolt kemény szavakkal ostorozta Románia kisebbségpolitikáját, Tóbiás József az államközi kapcsolatok felélesztését szorgalmazta. Kelemen Hunort újraválasztották az RMDSZ elnökének.

Újratervezés jelszóval rendezte meg Kolozsváron 12. kongresszusát pénteken és szombaton az RMDSZ. Tétje nem a választás, hiszen Kelemen Hunor kihívó nélkül várhatta az esti szavazást. Az erdélyi magyar politikusoknak arra kell választ találniuk, hogy miként állítsák meg szavazóik lemorzsolódását, hogyan rázzák fel az apátiából a romániai magyar közösséget és biztosítsák a továbbiakban is a parlamenti jelenlétet. Az új stratégia elfogadására ma kerül sor.

Kelemen Hunor a kongresszus előtti sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy fontos kongresszusról van szó, mivel olyan időben kerül sor rá, amikor a romániai társadalomban, az erdélyi magyar társadalomban egyaránt nagyon sok feszültség, elégedetlenség gyűlt fel a politikai osztály, a politikusok, a politikai intézmények iránt. “Nem a célokon, az értékeken vagy az elveken, hanem mindenekelőtt a politizálás módján kell változtatni ” – mondta Kelemen.

Markó Béla az RMDSZ volt elnöke köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, nem örül a kongresszus mottójának, mert mint mondta, újratervezésre irányvesztéskor van szükség. „Márpedig az RMDSZ szerintem nem tévesztett utat. Viszont a romániai demokrácia igen. És ez sokkal súlyosabb, ezért van tényleg szükség a célok és eszközök újragondolására” - mondta a veterán politikus. Markó kiemelte, hogy Románia súlyos politikai válságban van, a parlament teljesen hitelét vesztette, márpedig nehéz a törvények betartását elvárni egy olyan országban, ahol lassan senki sem hisz a minden demokrácia alapját jelentő parlamentben.

A romániai magyar érdekvédelmi szövetség politikai súlyát jelzi, a kongresszuson jelen volt minden román parlamenti erő pártelnöki szinten, ott volt Victor Ponta miniszterelnök is, akinek kabinetjéből decemberben, az államfőválasztás után lépett ki az RMDSZ, és ott volt a Kárpát-medence minden magyar kisebbségi közösségének képviselete. A román politikusok, köztük több volt miniszterelnök, Emil Boc és Calin Popescu Tariceanu is, nemcsak dicsérte a magyar szövetség megbízhatóságát, kimértségét, hanem többé-kevésbé nyíltan újabb koalíciót ajánlottak fel a parlamenti küszöb átlépésével küszködő RMDSZ-nek.

Victor Ponta magyarul köszöntötte a résztvevőket, a párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a legutóbbi kongresszuson, 2013-ban Csíkszeredában arra kérte az RMDSZ-t, hogy lépjen be a kormányba. „Be is léptek, de hamarosan elmentek. Ezért most nem is kérem semmire Önöket, úgyis azt teszik, amit akarnak” – mondta, általános derültséget keltve a teremben.

A román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy szerinte tisztelettel és tárgyalások útján a nézeteltérések rendeződhetnek és az RMDSZ dialógus iránti készségét nevezte a szövetség legnagyobb erényének. Jelezte, ő is nyitott a dialógusra.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, “a nemzet miniszterelnöke” nem tette tiszteletét a kolozsvári eseményen. Néhány soros üdvözletét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tolmácsolta. A Fidesz sem küldött képviselőt, Semjén a Fidesz-KDNP nevében is beszélt. Pedig a korábbi RMDSZ-Fidesz nyílt viszály már a múlté, a miniszterelnök-helyettes is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony nem csupán rendezett, hanem bizalmi. (Kelemen Hunor beszámolójában kitért arra, hogy egyik feladata volt e viszony rendezése, és ezt teljesítette.)

Semjén köszöntő beszédében keménykedni kezdett, “beolvasott” az első sorban ülő Victor Pontának és a román politikusoknak.

Beszéde azért is hatott “furcsán”, mert Pontának a dialógus fontosságát hangsúlyozó szavai után következett, az után, hogy a román miniszterelnök magyarul is köszöntötte a résztvevőket. Semjén „szeretett nemzet- és honfitársait” köszöntötte. Beszédét úgy kezdte, hogy fontos a párbeszéd, de… „egy ilyen kongresszuson fontos nem csak az udvariasság, hanem az egyenes beszéd is. Nem gondoltuk annak idején, hogy 2015-ben még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz ügye, szimbólumaink használata.” “Nem vagyunk kevesebbek egyetlen nemzetnél sem. Ha másoknak lehet nekünk is lehet, ha erről lemondanánk, akkor elfogadnák, hogy másodrangúak vagyunk. Nekünk is jár az, ami másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku” - hangsúlyozta.

Az MSZP-t elnöke, Tóbiás József képviselte. A szocialista pártelnök szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplő a román és magyar politikai életben egyaránt, sikere annak köszönhető elsősorban, hogy “nem kötötte másokhoz a szekerét”. „Nevéhez fűződik a román-magyar párbeszéd elindulása is” – tette hozzá. Tóbiás a magyar-román államközi kapcsolatok felélesztését sürgette „Nem megüzenni kell, amit gondolunk, hanem oda kell menni, meg kell beszélni. Közös kormányülésekre van szükség. Szükségünk van a nemzeti érdekeket megjelenítő kétoldalú találkozásokra. Ha egymás mellett elbeszélünk, a közös ügyeinket nem tudjuk megoldani.” – szögezte le. Átlátható magyar támogatási rendszert kért, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát szorgalmazott,és kijelentette, hogy autonómia nélkül nincs kisebbségi érdekérvényesítés.

Schiffer András, LMP elnök ugyancsak kemény hangon biztosította pártja támogatásáról az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket. Felszólította a román hatóságokat, hogy semmiképpen ne engedélyezzék a verespataki cianidos aranybánya beruházást.

2015.04.18 07:40

Menekültekkel fejlesztik a német egészségügyet

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:00
Ha teljesül a kormány terve, hamarosan a bevándorlók kezelhetik a németeket
Fotó: AFP/ Nicolas Armer/DPA
Jens Spahn miniszter felvetette, uniós szinten kellene megálljt parancsolni az orvosok elvándorlásának. A jelenség hazáját is érzékenyen érinti.
Abdul Al-Aziz mindössze húsz éves. Németországban él, a szíriai fiú a nagy menekültáradat idején, Angela Merkel „Willkommenskultur”-jának köszönhette, hogy eljuthatott német területre. Most az egészségügyi ellátás csínját-bínját próbálja meg elsajátítani, legutóbb egy bábún gyakorolta azt, hogyan kell újraéleszteni valakit. Meglepődik, hiszen mindent olyan gyorsan kell csinálni, sokkal sebesebben, amint azt a televíziós sorozatokban láthatta. Abdul is egyike annak az 1500 személynek, akik a berlini városháza nagytermében jöttek össze néhány nappal ezelőtt, s készséget mutatnak arra, hogy a német egészségügyben dolgozzanak. Főleg menekültek jelentek meg, azt remélik, ha betanulnak ápolónak, hosszabb távra is tervezhetnek az országban. Ha az interneten német ápolói, vagy idősgondozói állás után kutatunk, lehetőségünk jócskán akad válogatni az ajánlatok közül. Az országban nincs ugyanis elegendő orvos és szakápoló. Nagy feltűnést keltett Jens Spahn német egészségügyi miniszter kijelentése, aki egy héttel ezelőtt egy svájci lapban nyilatkozott úgy: fontolóra kellene venni, hogy az Európai Unió új szabályokat alkosson az orvosok elvándorlásának korlátozása érdekében. Mint mondta, Németországban nagyon hiányoznak a Svájcba vándorló német orvosok. „Nálunk pedig olyan lengyel orvosok dolgoznak, akik aztán Lengyelországban hiányoznak” - fogalmazott. 2017-ben a német orvosi kamara adatai szerint 1965 orvos hagyta el az országot, közülük 641 doktor Svájcba költözött. A svájci orvosszövetség adatai szerint a Svájcban dolgozó orvosok 17,7 százaléka, több mint 6000 orvos rendelkezik német útlevéllel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint országszerte 27 ezer ápoló hiányzik. További 22 ezer ápolóasszisztensre lenne szükség. A helyzet azonban ennél csak rosszabb lesz. Becslések szerint ugyanis 2025-re már 100 ezer-250 ezer közötti lesz a hiány attól függően, hogyan alakul a munkavállalók helyzete és mennyire lesz egészséges a német társadalom. Németország ezért a menekültektől reméli a megoldást. A kormány elképzelései szerint legalább addig tölthetik be ezt az űrt, amíg zajlik a velük szembeni menekültügyi eljárás. A német statisztikai hivatal adatai szerint 2017 végén 710 ezer menekült rendelkezett letelepedési engedéllyel Németországban. Ők minden további nélkül munkát vállalhatnak az országban. Háromnegyedük, azaz 550 ezer ember munkaképes korban van. Mint a FAZ írja, ha minden huszadik menekült érdeklődést mutatna az egészségügy, illetve az ápolói szakma iránt, akkor egy csapásra megoldódna a munkaerőhiány. Ez persze csak matematika, a valóság egészen mást mutat. Szintén a statisztikai hivatal adatai szerint 2017-2018-ban 140 ezer ápológyakornok volt az országban, ám végül csak alig több mint egyharmaduk, 50 ezren kezdték meg e szakmában a munkát. A legnagyobb fővárosi egyetemi klinika, a Charité 500 fiatalt képez ki ápolónak, közülük tíz a menekült. Komoly akadályt jelenthet a nyelvtudás. Mielőtt ápolóként alkalmaznának egy menekültet, középfokú szinten kell beszélniük a német nyelvet. Ez pedig időigényes. A menekültek egy hat hónapos kurzus alatt az alapvető nyelvi ismereteket sajátítják el, majd két éves további tanulás után juthatnak el a középfokig, amikor már ápolóként alkalmazhatják őket. A menekültek tehát az egészségügy nagy reménységei, de egyik napról a másikra aligha jelentenek megoldást. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy Németországban messze nem annyira gyászos az egészségügy helyzete, mint a közép-európai országokban. Az elvándorlás hatásai ugyan itt is tetten érhetőek, de – amint a Handelsblatt egy tavaly márciusi cikkében megírta – 2017-ben még háromezerrel emelkedett is az orvosok száma az országban 2016-hoz képest. Ilyen jelentős emelkedésre még nem is volt példa a korábbi esztendők során. Csakhogy akad egy szépséghiba. Jelentősen emelkedett ugyanis a szerződéssel felvett orvosok száma. Az akkori kimutatás szerint 31 477 ilyen orvos működött országszerte, ami tíz százalékos emelkedésnek felelt meg.

Meghökkentő felvetések az egészségügyi minisztertől

Jens Spahn egészségügyi miniszter már korábban is nem egy nagy vihart kavart javaslattal állt elő. A politikus a kereszténydemokraták jobbszárnyához sorolható, igen sokszor bírálta Angela Merkel politikáját, s indult a CDU tavaly decemberi elnökválasztásán. Reális esélye nem volt ugyan a később a párt vezetőjévé választott Annegret Kramp-Karrenbauerrel, illetve riválisával, Friedrich Merz-cel szemben, meglepetést keltett azonban, hogy az első szavazási körben 15 százalékot szerzett. Spahn, aki egy újságíróval kötött házasságot, finoman fogalmazva nem tartozik hazája legkedveltebb politikusai közé. Tavaly novemberben például felvetette, több egészségügyi és nyugdíjjárulékot szedne be a gyermektelenektől, mint azoktól, akiknek van családja. "A jelenlegi rendszerben az időseket a fiataloktól beszedett pénzből tartjuk el - még akkor is, ha ezek a fiatalok másoknak a gyerekei" – írta a Südwest Presse című lapban megjelent írásában. Mint fogalmazott, maga is gyermektelen, és úgy érzi, jobban hozzá akar járulni anyagilag a rendszerhez, hogy az fenntartható maradjon akkor is, mikor nehéz idők járnak. A felvetés feszültséget keltett a német nagykoalícióban. Hubertus Heil szociáldemokrata munkaügyi miniszter elvetette ezt a "több, mint furcsa gondolatot", amelynek célja, hogy "büntesse a gyermektelen embereket, főleg azokban az esetekben, ahol a gyermek nélküliség nem akaratlagos."

2019.01.21 11:00
Frissítve: 2019.01.21 11:00

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36