Körbeudvarolták az RMDSZ-t

Publikálás dátuma
2015.04.18. 07:40
Victor Ponta román kormányfőt üdvözölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, háttérben Semjén Zsolt FOTÓ: MTI/BÍRÓ ISTVÁN
Egymásnak is üzengettek a kolozsvári kongresszuson a román és magyar politikai vezetők. A román politikusok szövetséget ajánlottak a magyar képviseletnek. Semjén Zsolt kemény szavakkal ostorozta Románia kisebbségpolitikáját, Tóbiás József az államközi kapcsolatok felélesztését szorgalmazta. Kelemen Hunort újraválasztották az RMDSZ elnökének.

Újratervezés jelszóval rendezte meg Kolozsváron 12. kongresszusát pénteken és szombaton az RMDSZ. Tétje nem a választás, hiszen Kelemen Hunor kihívó nélkül várhatta az esti szavazást. Az erdélyi magyar politikusoknak arra kell választ találniuk, hogy miként állítsák meg szavazóik lemorzsolódását, hogyan rázzák fel az apátiából a romániai magyar közösséget és biztosítsák a továbbiakban is a parlamenti jelenlétet. Az új stratégia elfogadására ma kerül sor.

Kelemen Hunor a kongresszus előtti sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy fontos kongresszusról van szó, mivel olyan időben kerül sor rá, amikor a romániai társadalomban, az erdélyi magyar társadalomban egyaránt nagyon sok feszültség, elégedetlenség gyűlt fel a politikai osztály, a politikusok, a politikai intézmények iránt. “Nem a célokon, az értékeken vagy az elveken, hanem mindenekelőtt a politizálás módján kell változtatni ” – mondta Kelemen.

Markó Béla az RMDSZ volt elnöke köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, nem örül a kongresszus mottójának, mert mint mondta, újratervezésre irányvesztéskor van szükség. „Márpedig az RMDSZ szerintem nem tévesztett utat. Viszont a romániai demokrácia igen. És ez sokkal súlyosabb, ezért van tényleg szükség a célok és eszközök újragondolására” - mondta a veterán politikus. Markó kiemelte, hogy Románia súlyos politikai válságban van, a parlament teljesen hitelét vesztette, márpedig nehéz a törvények betartását elvárni egy olyan országban, ahol lassan senki sem hisz a minden demokrácia alapját jelentő parlamentben.

A romániai magyar érdekvédelmi szövetség politikai súlyát jelzi, a kongresszuson jelen volt minden román parlamenti erő pártelnöki szinten, ott volt Victor Ponta miniszterelnök is, akinek kabinetjéből decemberben, az államfőválasztás után lépett ki az RMDSZ, és ott volt a Kárpát-medence minden magyar kisebbségi közösségének képviselete. A román politikusok, köztük több volt miniszterelnök, Emil Boc és Calin Popescu Tariceanu is, nemcsak dicsérte a magyar szövetség megbízhatóságát, kimértségét, hanem többé-kevésbé nyíltan újabb koalíciót ajánlottak fel a parlamenti küszöb átlépésével küszködő RMDSZ-nek.

Victor Ponta magyarul köszöntötte a résztvevőket, a párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a legutóbbi kongresszuson, 2013-ban Csíkszeredában arra kérte az RMDSZ-t, hogy lépjen be a kormányba. „Be is léptek, de hamarosan elmentek. Ezért most nem is kérem semmire Önöket, úgyis azt teszik, amit akarnak” – mondta, általános derültséget keltve a teremben.

A román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy szerinte tisztelettel és tárgyalások útján a nézeteltérések rendeződhetnek és az RMDSZ dialógus iránti készségét nevezte a szövetség legnagyobb erényének. Jelezte, ő is nyitott a dialógusra.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, “a nemzet miniszterelnöke” nem tette tiszteletét a kolozsvári eseményen. Néhány soros üdvözletét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tolmácsolta. A Fidesz sem küldött képviselőt, Semjén a Fidesz-KDNP nevében is beszélt. Pedig a korábbi RMDSZ-Fidesz nyílt viszály már a múlté, a miniszterelnök-helyettes is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony nem csupán rendezett, hanem bizalmi. (Kelemen Hunor beszámolójában kitért arra, hogy egyik feladata volt e viszony rendezése, és ezt teljesítette.)

Semjén köszöntő beszédében keménykedni kezdett, “beolvasott” az első sorban ülő Victor Pontának és a román politikusoknak.

Beszéde azért is hatott “furcsán”, mert Pontának a dialógus fontosságát hangsúlyozó szavai után következett, az után, hogy a román miniszterelnök magyarul is köszöntötte a résztvevőket. Semjén „szeretett nemzet- és honfitársait” köszöntötte. Beszédét úgy kezdte, hogy fontos a párbeszéd, de… „egy ilyen kongresszuson fontos nem csak az udvariasság, hanem az egyenes beszéd is. Nem gondoltuk annak idején, hogy 2015-ben még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz ügye, szimbólumaink használata.” “Nem vagyunk kevesebbek egyetlen nemzetnél sem. Ha másoknak lehet nekünk is lehet, ha erről lemondanánk, akkor elfogadnák, hogy másodrangúak vagyunk. Nekünk is jár az, ami másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku” - hangsúlyozta.

Az MSZP-t elnöke, Tóbiás József képviselte. A szocialista pártelnök szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplő a román és magyar politikai életben egyaránt, sikere annak köszönhető elsősorban, hogy “nem kötötte másokhoz a szekerét”. „Nevéhez fűződik a román-magyar párbeszéd elindulása is” – tette hozzá. Tóbiás a magyar-román államközi kapcsolatok felélesztését sürgette „Nem megüzenni kell, amit gondolunk, hanem oda kell menni, meg kell beszélni. Közös kormányülésekre van szükség. Szükségünk van a nemzeti érdekeket megjelenítő kétoldalú találkozásokra. Ha egymás mellett elbeszélünk, a közös ügyeinket nem tudjuk megoldani.” – szögezte le. Átlátható magyar támogatási rendszert kért, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát szorgalmazott,és kijelentette, hogy autonómia nélkül nincs kisebbségi érdekérvényesítés.

Schiffer András, LMP elnök ugyancsak kemény hangon biztosította pártja támogatásáról az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket. Felszólította a román hatóságokat, hogy semmiképpen ne engedélyezzék a verespataki cianidos aranybánya beruházást.

Szabad kereskedelem vagy diktátum?

Továbbra is nagy viták folynak arról, mennyire lenne hasznos az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű egyezmény elfogadása. Brüsszelben olyan amerikai vélemény is elhangzott, amely szerint a megállapodás többek között a környezetvédelmet is veszélyeztetné.

Az európai politikai arénában az egyezményt elsősorban a jobboldali Néppárt támogatja, míg legfőbb ellenzői a zöldek és a baloldali szocialisták, kommunisták. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk személyesen is elkötelezte magát a TTIP mellett, és mindent elkövet azért, hogy 2015 végéig megállapodás szülessen a lényegi kérdésekről. Jórészt az Európai Bizottság is ezen dolgozik, sokáig még a tárgyalások részleteit is igyekeztek titokban tartani. Az Európai Parlamentben viszont jól szervezett az egyezmény ellenzéke, képviselői együttműködnek környezetvédő és egyéb civil szervezetekkel. Az EP nemzetközi kereskedelmi bizottsága e héten szavazott volna a TTIP-jelentésről, ám a szavazást május végére kellett halasztani. A bizottság tagjai ugyanis összesen 898 módosító indítványt nyújtottak be, amelyek megvitatása és feldolgozása hosszú hetekbe kerül. Az ellenzők fő érve az, hogy ha az egyezményt jelen formájában fogadja el az EU, akkor az Egyesült Államok cégei rákényszeríthetik az európai országokat arra, hogy törvényileg is engedélyezzenek eddig tiltott, veszélyes, káros termékeket és eljárásokat. A TTIP „gerincét” ugyanis az a szabály adná, hogy a vállalatok bírói úton kötelezhetnék a kormányokat minden olyan törvény eltörlésére, amely gátolja a szabad kereskedelmet.

Természetesen az Egyesült Államokban sem mindenki támogatja a vállalatok ilyesfajta túlhatalmát a demokratikusan választott kormányok felett. Az Európai Zöldek meghívására a napokban az EP brüsszeli épületében Sharon Treat amerikai jogásznő ismertette a TTIP amerikai ellenzőinek érveit. Treat asszony huszonkét esztendőn át képviselőként, majd szenátorként tagja volt Maine állam kongresszusának, és egész életében kereskedelmi joggal foglalkozott. Sharon Treat szerint az egyezménytervezet jelenlegi formájában aláásná a demokratikus intézményeket, és a külföldi befektetők bármelyik országban meggyengíthetnék az ottani törvényeket. A TTIP annak a hiányos és rossz amerikai rendszernek az átvételére kényszerítené az Európai Unió tagállamait, amely az Egyesült Államokban megakadályozta a szükséges egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok bevezetését. Lényegében hatályon kívül helyezné az elővigyázatosság elvét, és arra kényszerítené az európai államokat, hogy bármilyen biztonsági kontroll nélkül engedjék be területükre az amerikai termékeket.

A volt szenátorasszony arra is rámutatott, hogy a TTIP nemcsak az európai országoknak, hanem az Egyesült Államok egyes szövetségi államainak is lehetetlenné tenné szigorúbb környezetvédelmi és egyéb törvények elfogadását. Mivel Maine állam bővelkedik a természeti szépségekben, politikailag pedig hagyományosan mérsékelt és progresszív, álláspontja egybeesik saját szűkebb hazája érdekeivel is. Sharon Treat szerint az amerikai lakosságnak sem érdeke, hogy saját törvényhozói helyett a jövőben senki által nem választott nemzetközi testületek döntsenek olyan kérdésekről, mint az élelmiszerek, a kémiai termékek, a növényvédő szerek biztonsága, a környezet védelme. Példaként elmondta, hogy hazájában ma is forgalmazható 82 olyan növényvédő szer, amelyeket az EU-ban már betiltottak. A legtöbb amerikai szövetségi államban pedig még meg sem kell jelölni a genetikailag módosított termékeket. (Vermont államot, amelyben kötelező a jelölés, már be is perelte egy óriáscég.) Az amerikai vállalatbirodalmak nyíltan hirdetik, hogy a biztonság „legalacsonyabb kötelező fokánál” többet nem szabadna kikötni a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és egyéb törvényekben.

Sharon Treat a Népszava kérdésére elmondta, hogy az Egyesült Államokban is sok ellenzője van a TTIP-nek. Csak a napokban több mint száz környezetvédő és agrárszervezet fordult a kongresszusi képviselőkhöz a jelenlegi tervezet elutasítását követelve. Maine államban mára, április 18-ára terveznek tüntetést, amelynek az egyik szónoka, Brüsszelből visszatérve, ő maga lesz. Az államok helyi kongresszusainak mintegy ezer képviselője tagja a környezetvédő lobbinak, amely igen kritikusan viszonyul a megállapodás-tervezethez. Mivel a TTIP a demokratikusan választott képviselők kezéből senki által nem választott nemzetközi bürokraták kezébe adná a döntéseket, mindkét nagy amerikai pártból sok az ellenzője.

Az Orbán-kormány, miközben itthon a nemzeti függetlenséget emlegeti, Brüsszelben a Néppárt többségével együtt támogatja az európai szuverenitás feladását jelentő egyezményt. Egyedül a magyar GMO-mentesség fenntartását szeretnék elérni. Holott a GMO kérdése csak apró részlete az egész egyezménynek. Uniós tagságunk egyik nagy vívmánya, hogy kötelezően át kell vennünk az egészségünket, környezetünket, vizeinket és a levegőt védő jogszabályokat. A TTIP ezt a jól működő rendszert veszélyeztetné. Ezért a magyar baloldalnak érdemes lenne aktívabb és progresszív módon részt venni az egyezmény vitájában.

Témák
EU EP USA Donald Tusk

Fej-fej mellett a konzervatívok és a Munkáspárt

A Munkáspárt nem lép koalícióra a Skót Nemzeti Párttal, szögezte le a Labour-pártvezér, Ed Miliband a brit ellenzéki pártok csütörtök esti tévévitájában. Öt ellenzéki párt vezetői vitáztak, mivel David Cameron kormányfő távol maradt. A liberális demokraták első embere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes ugyan hajlandó lett volna a részvételre, őt viszont a vitát rendező BBC kérte távolmaradásra, mivel a kormányoldalhoz tartozik.

Miliband újabb tévévitára hívta ki Cameront, aki azonban ismét elutasította a javaslatot. Mint közölte, az alsóházban, a miniszterelnöki kérdések órájában 146-szor vívott már meg a Munkáspárt vezérével. A brit választás előtt még egy „kvázi vita” várható, Cameron, Clegg, illetve Miliband egymást követően válaszolnak egy fórumon a nézők kérdéseire.

A skót nacionalisták új vezetője, Nicola Sturgeon felajánlotta támogatását a Munkáspártnak, ha úgy alakulna, hogy koalícióra lépve tudnák megakadályozni, hogy ismét a konzervatívok alakítsanak kormányt. Miliband azonban jelezte, számos kérdésben nem értenek egyet az SNP-vel, legfőképpen abban, hogy továbbra is Skócia függetlensége a fő céljuk. „Soha nem fogom kockára tenni az Egyesült Királyság egységét, úgyhogy a válaszom nem” – mondta a Labour-pártvezér. A kérdés azért égető, mivel a Munkáspártnak Skóciában hagyományosan erős volt a támogatottsága, az SNP megerősödése nyomán viszont értékes mandátumokat veszíthetnek a tartományban.

Ed Miliband számára némiképp kockázatos volt, hogy vállalta a vitát a kisebb pártok vezetőivel, de a visszhangok szerint így még jobban látszott, hogy a Labour-pártvezér az egyedüli, aki a miniszterelnöki posztra alkalmas az ellenzéki indulók közül. A Daily Mirror által megrendelt Survation-felmérés szerint 35 százalékkal ezúttal egyértelműen Miliband nyert.

Tévéviták ide vagy oda, egyik nagy pártnak sem sikerül elszakadnia a másiktól, fej-fej melletti az állás. A friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányzó toryk és a Labour 34-34 százalékon áll, a liberális demokraták 7 százalékot szereznének. Az EU-ellenes UKIP 14 százalékot, a Zöldek 5 százalékot érnének el, ha most tartanák a voksolást.

Szerző