RMDSZ-kongresszus - Újraválasztották Kelemen Hunort

Publikálás dátuma
2015.04.17. 21:49
Victor Ponta román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDS
Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12. kongresszusán.

Kelemen Hunornak nem volt kihívója. A kongresszusi küldöttek közül - akik 585 érvényes voksot adtak le - 575-en szavaztak bizalmat neki. Az RMDSZ "újratervezés" jelszóval rendezett kongresszusán Kelemen Hunor programbeszédében a társadalomszervezés erősítésére helyezte a hangsúlyt. "Az etnikai képviselet terén nincs alternatívája az RMDSZ-nek. Nem újabb és újabb pártokra van szüksége a közösségnek, hanem nyitott, befogadó és mindig megújulni képes szövetségre" - mondta az RMDSZ újraválasztott elnöke.

Úgy vélte, az RMDSZ-nek is változnia kell, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak. Mint mondta, az RMDSZ-nek nem arra kell összpontosítania, kinek az oldalán, és mikor kerül a bukaresti kormányba, hanem az erdélyi magyarsággal kell megerősítenie a kapcsolatát. Az RMDSZ a kommunikációját is javítani akarja, nemcsak a magyar közösség, hanem a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében is.

A kongresszusi küldöttek új alapszabályt is elfogadtak, amely megszünteti a politikai alelnöki tisztséget és a főtitkárság helyett újraalakítja a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget. Kovács Péter, az RMDSZ eddigi főtitkára, a kongresszus főszervezője ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ a pártosodást akarja így megelőzni. Rámutatott, a szakpolitikai munkát akarják "kiszervezni", és így bevonni a közösségépítésbe azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek nem akarnak politizálni, de értékes tapasztalatokkal rendelkeznek saját területükön.

Az ügyvezető elnökség felépítésére és vezetőjére az újraválasztott szövetségi elnök tesz javaslatot a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi ülésén. Az RMDSZ tanácskozása szombaton a program módosításával és a kongresszusi dokumentumok elfogadásával folytatódik.

Szerző

Csányi: semmit sem hagyunk szó nélkül

Publikálás dátuma
2015.04.17. 21:30
Korábbi felvétel. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Igazságtalannak tartja Csányi Sándor, hogy a tisztességes bankok állják a tisztességtelenek károkozását. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a veszteséges tavalyi évről tartott pénteki közgyűlésen kemény kritikát fogalmazott meg a kormány bankpolitikájáról és nem maradt el Lázár János kancelláriaminiszter éles bírálata sem.

Történelminek nevezte a pénteki részvényesi összejövetelt Csányi Sándor. A pénzintézet történetében ugyanis még soha nem fordult elő, hogy veszteségesen zárjon egy évet, 2014-ben azonban ez is megesett. Ennek oka azonban korántsem az volt, hogy rosszul gazdálkodtak, vagy nem megfelelő termékeket forgalmaztak. Még az orosz-ukrán piacon elszenvedett káraikat, és az ottani fiókbezárásokat is képesek lettek volna kompenzálni, miként az 2013-ban is történt, ám a devizahitelekkel kapcsolatos jogszabályi változások, az eredetileg három évre tervezett, és már hat éve létező bankadó elvitte a megtermelt nyereséget. (Az OTP a devizahites ügyfeleivel már mind elszámolt, a forinthitelesekkel pedig az ősz folyamán teszi meg ezt. Ahogy a bank elnök-vezérigazgatója fogalmazott, a mintegy 70 tonnányi levél kézbesítése is a Magyar Postát gazdagította.)

A magyarországi bankok működését azonban az Orbán-kormánynak a piacgazdaságoktól idegen egyéb elképzelései is megnehezítik. Csányi Sándor - egy kérdés kapcsán - utalt arra, hogy a Budapest Bankból és az MKB Bankból esetleg létrehozandó állami mamutbank egyenlőtlen feltételeket teremtene a többi pénzintézet számára, például ha kötelező jelleggel a kormányzati intézmények számlavezető bankjává válnának. A bankvezér ezzel kapcsolatos álláspontja egyértelmű. Úgy fogalmazott, hogy nem szabad arról megfeledkezni, hogy az EU-hoz tartozunk, bár ennek jelei néha látszanak, néha nem.

Márpedig Brüsszelnek vannak versenyszabályai, ennek értelmében az állam nem hozhat előnyösebb helyzetbe egyes bankokat versenytársaikkal szemben. Az OTP elnök-vezérigazgatója éppen ezért elég gyakran áll, - megfogalmazása szerint - nem baráti levelezésben Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az EU-pénzek felhasználása kapcsán. Ha az OTP ilyesmit tapasztal, akkor ezt a gyakorlatot meg fogja támadni a hazai és európai versenyhatóságnál. Semmit nem hagyunk szó nélkül, ami az OTP bank kiszorítására irányul - hangsúlyozta Csányi Sándor -, aki emlékeztetett arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal sajátos álláspontot foglalt el, amikor a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos beadványt azzal utasította vissza, hogy ebben a kérdésben nincs illetékessége.

Emlékezetes, hogy Lázár János 2012-ben azt mondta Csányi Sándorról, hogy az az országot polip módjára hálózza be, és oligarchának nevezte az OTP-vezért, majd az ország első számú uzsorásának kiáltotta ki. Egy év múlva Csányi Sándor tehetséges politikusnak nevezte Lázárt, mert "milyen jól intézte a trafikügyet.” A kancelláriaminiszternek az sem tetszett, hogy Csányi márciusban Magyarország egyik legmagasabb kitüntetését érdemelte ki.

Érthetetlennek és igazságtalannak nevezte a bankvezér, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP első embere bejelentette azt is, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strassbourghoz fordulnak jogorvoslatért. Egyúttal keményen bírálta a takarékszövetkezeti integrációt, mert az erre szánt 130 milliárd forintos állami garanciaalapot nem használták fel, viszont a csődbe jutott takarékszövetkezetek ügyfeleit a többi pénzintézet befizetéseiből finanszírozott betétbiztosítási alapból finanszírozták, ezért annak pénze el is fogyott.

Csányi sérelmezte azt is, hogy ugyanakkora kártérítést azoknak az ügyfeleknek is, akik évek óta hozamot vettek fel a Quaestornál elhelyezett befektetéseik után, és törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap kártérítését utólagosan terjesztették ki. Ezért "ha nem lesz más", akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz - mondta Csányi.

Szerző

Csányi: semmit sem hagyunk szó nélkül

Publikálás dátuma
2015.04.17. 21:30
Korábbi felvétel. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Igazságtalannak tartja Csányi Sándor, hogy a tisztességes bankok állják a tisztességtelenek károkozását. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a veszteséges tavalyi évről tartott pénteki közgyűlésen kemény kritikát fogalmazott meg a kormány bankpolitikájáról és nem maradt el Lázár János kancelláriaminiszter éles bírálata sem.

Történelminek nevezte a pénteki részvényesi összejövetelt Csányi Sándor. A pénzintézet történetében ugyanis még soha nem fordult elő, hogy veszteségesen zárjon egy évet, 2014-ben azonban ez is megesett. Ennek oka azonban korántsem az volt, hogy rosszul gazdálkodtak, vagy nem megfelelő termékeket forgalmaztak. Még az orosz-ukrán piacon elszenvedett káraikat, és az ottani fiókbezárásokat is képesek lettek volna kompenzálni, miként az 2013-ban is történt, ám a devizahitelekkel kapcsolatos jogszabályi változások, az eredetileg három évre tervezett, és már hat éve létező bankadó elvitte a megtermelt nyereséget. (Az OTP a devizahites ügyfeleivel már mind elszámolt, a forinthitelesekkel pedig az ősz folyamán teszi meg ezt. Ahogy a bank elnök-vezérigazgatója fogalmazott, a mintegy 70 tonnányi levél kézbesítése is a Magyar Postát gazdagította.)

A magyarországi bankok működését azonban az Orbán-kormánynak a piacgazdaságoktól idegen egyéb elképzelései is megnehezítik. Csányi Sándor - egy kérdés kapcsán - utalt arra, hogy a Budapest Bankból és az MKB Bankból esetleg létrehozandó állami mamutbank egyenlőtlen feltételeket teremtene a többi pénzintézet számára, például ha kötelező jelleggel a kormányzati intézmények számlavezető bankjává válnának. A bankvezér ezzel kapcsolatos álláspontja egyértelmű. Úgy fogalmazott, hogy nem szabad arról megfeledkezni, hogy az EU-hoz tartozunk, bár ennek jelei néha látszanak, néha nem.

Márpedig Brüsszelnek vannak versenyszabályai, ennek értelmében az állam nem hozhat előnyösebb helyzetbe egyes bankokat versenytársaikkal szemben. Az OTP elnök-vezérigazgatója éppen ezért elég gyakran áll, - megfogalmazása szerint - nem baráti levelezésben Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az EU-pénzek felhasználása kapcsán. Ha az OTP ilyesmit tapasztal, akkor ezt a gyakorlatot meg fogja támadni a hazai és európai versenyhatóságnál. Semmit nem hagyunk szó nélkül, ami az OTP bank kiszorítására irányul - hangsúlyozta Csányi Sándor -, aki emlékeztetett arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal sajátos álláspontot foglalt el, amikor a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos beadványt azzal utasította vissza, hogy ebben a kérdésben nincs illetékessége.

Emlékezetes, hogy Lázár János 2012-ben azt mondta Csányi Sándorról, hogy az az országot polip módjára hálózza be, és oligarchának nevezte az OTP-vezért, majd az ország első számú uzsorásának kiáltotta ki. Egy év múlva Csányi Sándor tehetséges politikusnak nevezte Lázárt, mert "milyen jól intézte a trafikügyet.” A kancelláriaminiszternek az sem tetszett, hogy Csányi márciusban Magyarország egyik legmagasabb kitüntetését érdemelte ki.

Érthetetlennek és igazságtalannak nevezte a bankvezér, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP első embere bejelentette azt is, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strassbourghoz fordulnak jogorvoslatért. Egyúttal keményen bírálta a takarékszövetkezeti integrációt, mert az erre szánt 130 milliárd forintos állami garanciaalapot nem használták fel, viszont a csődbe jutott takarékszövetkezetek ügyfeleit a többi pénzintézet befizetéseiből finanszírozott betétbiztosítási alapból finanszírozták, ezért annak pénze el is fogyott.

Csányi sérelmezte azt is, hogy ugyanakkora kártérítést azoknak az ügyfeleknek is, akik évek óta hozamot vettek fel a Quaestornál elhelyezett befektetéseik után, és törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap kártérítését utólagosan terjesztették ki. Ezért "ha nem lesz más", akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz - mondta Csányi.

Szerző