Lejár a határidő

Görögország elvileg máig kapott időt arra, hogy kidolgozza reformprogramját, amelyről pénteken kellene döntenie az euróövezeti csoportnak. Megoldás azonban nem várható, mert továbbra is fényévekre van egymástól Athén és a hitelezők álláspontja. Ráadásul Athén talán pénzhez juthat – keletről. Igaz, semmi biztosíték sincs erre.

Az utóbbi időben számháborúnak lehetünk szem- és fültanúi. Újabb és újabb becslések látnak napvilágot arról, mikor kerülhet csődbe Görögország. Egyes vélekedések szerint már most csődről lehetne beszélni, mert nyilvánvaló, hogy Athén nem tudja visszafizetni a 240 milliárdos hitelt.

Mások szerint az állam fizetésképtelenségét csak akkor lehet megállapítani, ha Athén nem fizeti vissza hitelrészleteit. Ebből a szempontból döntő jelentőségű lesz a következő két hét, hiszen bár Athén másfél héttel ezelőtt visszafizetett egy 450 millió eurós hitelt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), május elsején újabb 200 milliós, 11 nappal később pedig 745 milliós hitelrészlet visszafizetése válik időszerűvé. Összesen tehát majdnem egymilliárd eurót kell félretennie a költségvetésből.

Múlt héten azonban már olyan értékelést is olvashattunk, amely szerint július 20-ig még nem megy csődbe az ország. Csak ezután kerülhet bajba, mert egy sor újabb, összegben is igen jelentős hitelek visszafizetése válik esedékessé.

Az állam várható fizetésképtelenségéről szóló számháború azon nyomban okafogyottá válna, mihelyst Görögország végre olyan reformprogramot tenne le a hitelezők asztalára, amely számukra is elfogadható lenne. Erre elvileg máig kapott haladékot, hogy aztán az intézkedéscsomagról az euróövezeti csoport ítélete hozzon pénteken esedékes ülésén.

Mivel azonban lényegében két hónapja egy helyben topognak a tárgyalások a görög kabinet és az intézményekké átkeresztelt trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF hármasa) között, ezért semmi előrelépés sem várható ezen a héten sem. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök múlt héten ugyan reményét fejezte ki, hogy április végéig sikerül dűlőre jutni a kérdésben, ez inkább kincstári optimizmus volt részéről.

Athén nem siet, aminek az lehet az oka, hogy az ország talán mégiscsak számíthat pénzre mind Oroszországtól, mind pedig Kínától. A Spiegel információja szerint Moszkva ötmilliárd eurót adhat a Török Áramlat tranzitdíjáért, s a görögök akár már kedden hozzájuthatnak a pénzhez. Csillapíthatja a kedélyeket, hogy orosz részről cáfolták az állítást. Egy görög lap pedig azt állította, Peking 10 milliárddal tömheti fel a görög államkasszát, mert 10 milliárd eurós előleget fizethet a pireuszi kikötő privatizációjáért, ám ezt sem erősítették meg hivatalos forrásból.

Mindez csak azt jelzi, hogy az üzengetés folytatódik. Jelzésértékű azonban, hogy már az a Franciaország is kezd kihátrálni Athén mögül, amely kezdetben a CIprasz-kormány legjelentősebb támogatói közé tartozott. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos múlt héten tőle szokatlanul kemény hangon adta az athéni kabinet tudtára: vagy hajlandó a reformokra, vagy csődbe viszi az országot.

A hitelezők és Athén közötti kötélhúzás nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is roppant vészes következményekkel járhat. A bizalmi válság ugyanis nőttön nő. Ezt egy Németországban készült felmérés is alátámasztja. A megkérdezettek 75 százaléka úgy vélte, hogy a jelenlegi kormányzat képtelen a reformok meghozatalára. Csak 19 százalék bízik még Alekszisz Ciprasz kabinetjének őszinte szándékaiban.

Egy téma legalább van, amiben egyetértés mutatkozik az IMF és Athén között. Poul THomsen, a Nemzetközi Valutaalap görögországi misszióvezetője azt közölte, a görög nyugdíjrendszer kritikus helyzetet idéz elő. Ezt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is elismerte. Igaz, azt is hozzátette, hiba lenne elfogadni a hitelezők követeléseit…