Előfizetés

Erőszak a kórházban: majdnem minden ápolót bántottak már

Publikálás dátuma
2015.04.20. 10:01
Illusztráció: Thinkstock
Továbbra is gyakoriak az ápolók ellen elkövetett erőszakos cselekmények, egy kutatás szerint a szakdolgozók 87 százalékát érte már a munkája során valamilyen atrocitás - írja a Magyar Nemzet.

A kórházi erőszak annak ellenére ilyen gyakori, hogy egy jogszabályváltozás szerint az egészségügyi dolgozók évek óta közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így fokozottabb büntetőjogi védettséget kéne élvezniük. 

Vörösmarty Attila az Ápolási szakmai kollégium felkérésére készítette a kutatást az egészségügyi szakdolgozók elleni erőszakról, melynek során 2420 ápoló kérdeztek meg. A felmérés azt vizsgálta, mennyire van jelen a kórházi mindennapokban a testi és a lelki erőszak.

A kutatásból kiderült, hogy az ápolóknak csak 13 százaléka nem lett áldozata valamilyen kórházi agressziónak. A szakdolgozók 51 százalékát egy-két alkalommal, 29 százalékát több esetben is érte már atrocitás. A megkérdezettek hét százaléka arról számolt be, hogy ez rendszeresen fordul elő munkája során. Az agresszió felmérése során kiderült, hogy az ápolók 37 százaléka fizikai támadással, közel 8 százaléka pedig szexuális zaklatással is találkozott már, akár szóbeli akár tettlegességig fajuló formában. 

A leggyakoribb, amikor a beteg bántalmazza az ápolókat, de előfordul az is, hogy a hozzátartozók nyilvánítanak agresszív viselkedést. A vizsgálat kitért arra is, mi váltja ki a betegek és hozzátartozóik részéről az agressziót. Az ápolók szerint legtöbbször a kulturális különbségek, a média egészségüggyel kapcsolatos negatív hatása, a betegjogok megváltozása, valamint a megnövekedett várakozási idő az erőszak forrása - írja a Magyar Nemzet.

Tovább bujkál a Kun-Mediátor-vezér? Házkutatást tartottak lányai jelenlétében

Publikálás dátuma
2015.04.20. 09:30
MTI Fotó: Bugány János
Több családtagja is hazatért a hétvégén az ügyfeleket sok milliárd forinttal megkárosító Kun-Mediátor Kft. vezetőjének, a körözésben lévő Dobrai Sándornénak, ő azonban továbbra is ismeretlen helyen tartózkodik férjével - írja a Blikk. Pásztorné Kovács Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője annyit mondott az üggyel kapcsolatban: a rendőrség nem adott ki ezzel kapcsolatban közleményt, és sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja a hírt.

Szombatról vasárnapra virradó éjszakán a környéken csak Marcsikaként emlegetett cégvezető házánál tartottak házkutatást a rendőrök. Lányai, Erika és Krisztina ott volt,  szemtanúk szerint rendőrautóval vitték őket a helyszínre. A két lány évekkel korábban szerepet vállalt a Kun-Mediátor vezetésében, a cégadatok szerint azonban nyolc éve nincsenek benne a cégben. Az Origo szerint nyolcszáz szerződést foglaltak le a nyomozók a házkutatás során.

A lap információi szerint egy másik családi vállalkozásban szerepelnek anyjukkal üzlettársként, a Múzeumkert Zrt.-ben, ahol Erika kozmetikusként is dolgozik. Mindkét lányról készített televíziós interjút a Kun Mediátor tulajdonában álló Mediátor Tv, a videókat azonban azóta eltávolították - írja a Blikk.

A lap információi szerint nem csak a cégvezető lányai tértek már haza Karcagra, hanem az egyik lány, Erika férje is itthon van már, akinek tulajdonrésze is van a Kun-Mediátorban, ám ezt a hírt a helyiek cáfolták. Dobrossy István ügyvéd szerint mint tulajdonostársnak feltűnhetett volna, hogy a cég hatalmas forgalma a mérlegekben nem tükröződött. Az ügyvéd korábban már jelezte, hogy ha egy utazási irodának jelentős összegű bankszámla-forgalma van, ami többszörösen meghaladja az éves mérlegét, annak szemet kellett volna szúrnia. A Kun-Mediátor Kft. károsultjait képviselő ügyvéd azt is elmondta, hogy ha ez a forgalom a lakossági elképzelésekkel egyezően lényegesen több, mint amit az utazási irodai tevékenység indukál, meg kellene vizsgálnia a hatóságnak azoknak a felelősségét, akik ezt tudták. 

Dobrossy István korábban azt is mondta: 5 és 20 milliárd forint között lehet a kár, attól függ, hogy végül hányan tesznek feljelentést, hányan jelentenek be hitelezői igényt az illegális pénzügyi tevékenységet végző cég ellen.

A rendőrség kedden este tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indítottak, miután a vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. fő tevékenységként utazási irodaként működött, utazásközvetítéssel foglalkozott, amely mellett pénzváltási tevékenységet is folytatott, de pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélye nem volt az MNB-től. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított a kft.-nél. Dobrai Sándornét, a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. ügyvezetőjét körözi a rendőrség. 

Európai renitensek

Mint ismeretes, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának elnöke a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után jelentette ki: „lesz még Budapest Varsóban”. Újdonsült orosz orientációja miatt a magyar miniszterelnök időközben nem szívesen látott vendég lett a lengyel fővárosban. Milos Zeman cseh államfő ellenben elképesztette országa szövetségeseit. Nem csupán azzal, hogy egyedüli uniós vezető politikusként lehet, hogy részt vesz a győzelem napja alkalmából május 9-én megrendezendő ünnepségen, ha a katonai parádén nem is. A prágai Hradzsin lakója mintha lemásolná a Budapesten lezajlott diplomáciai csörtét. Tudjuk, hogy a magyar fővárosba akkreditált egykori amerikai ügyvivő, André Goodfriend hivatali ideje alatt miféle nyilatkozatháborúba keveredett Orbán Viktor kabinetének illetékeseivel. A közelmúltban pedig Zeman üzente Washington prágai képviselőjének, Andrew Schapirónak: „Egyetlen nagykövetnek sem engedem meg azt, hogy beleszóljon utazási terveimbe”. Egyúttal persona non gratának minősítette a nagykövetet a prágai várban. Megérkezett volna Budapest Prágába?

Nem csupán a visegrádi országok politikusai között találunk olyanokat, akik megbontani látszanak az Oroszországgal szemben létrejött európai egységet. Az euróövezet talán leggyengébb láncszemét jelentő Görögország miniszterelnöke nem csupán azzal a hajmeresztő ötlettel keltett feltűnést, hogy kormányának illetékesei Berlintől újabban háborús jóvátételt igényelnek; természetesen azért, hogy az athéni kormányfő minél előnyösebb feltételeket harcoljon ki legfőbb hitelezőjével folytatott tárgyalásain. Alekszisz Ciprasz moszkvai látogatása alkalmával a minap kijelentette vendéglátójának: hazája nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal, amelyeket a Krím-félsziget bekebelezése, illetve a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók támogatása miatt rendelt el az EU a Kreml ellen.

Időről-időre felröppennek olyan hírek, miszerint az orosz politikai vezetés pénzeli az európai szélsőjobboldali pártokat, többek között a francia Nemzeti Frontot vagy a Jobbik nevű formációt hazánkban. E találgatások igazságtartalmáról nincsenek információink, ha azonban körülnézünk az öreg kontinensen, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a Putyint nemrégiben Budapesten fogadó Orbán Viktor korántsem számít fehér hollónak. Moszkva nyilvánvalóan határozott stratégiát követ, amikor Európa közismerten renitens, gazdasági okok miatt zsarolható vagy éppen tekintélyelvűségre hajló politikusai révén próbálja az unió, illetve az észak-atlanti szövetség kohézióját fellazítani. Az orosz elnök természetesen nem számíthat a történelmi tapasztalataik következtében magukat Oroszország által leginkább fenyegetve érző balti államokra vagy Varsóra.

De a szélsőbaloldali Szirizából érkezett görög kormányfő, a különcködő Zeman vagy a keleti despotákat majmoló magyar miniszterelnök tökéletesen alkalmas Putyin céljaira. Fontos kérdés az európai demokráciák életképessége szempontjából, a rossz példa vajon mennyire bizonyul ragadósnak.