felsőoktatás;ELTE;

2015-04-20 18:16:00

Újabb diáktiltakozási hullám indult?

Rendhagyó órákat tartottak ma az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán (ELTE TáTK), miután pénteken kiderült: Emmi a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tudományok alapszakokat is megszüntetné, vagyis az ELTE TáTK öt alapképzéséből kettőt. Több százan vettek részt este hatkor a szakok megszűnése ellen szervezett fórumon, ahol felszólalt a kar dékánja, Tausz Katalin is. A fórum szervezői attól tartanak, hogy a tervezett intézkedés az egész kar létét fenyegeti, hiszen éppen a két, megszüntetésre kijelölt szak önköltségesei által befizetett tandíj képezi a kar bevételeinek több mint 60 százalékát. Az akcióval újabb diáktiltakozási hullám veheti kezdetét, hiszen mára a Műegyetemen is demonstrációt szerveztek, ahova információink szerint a fórum résztvevői indultak. Onnan útjuk a Corvinus Egyetemre, majd az Emmi épületéhez vezet. Tudósítónk szerint a tiltakozók száma már ezer fölött jár.

Mezey Barna rektor közölte: a pénteken nyilvánosságra hozott, elfogadása esetén szakok megszüntetését is jelentő tervezet még az első változat, amelyről tárgyalnak majd, hétfő este például a Magyar Rektori Konferencia ülésén.

Mint mondta, az egyetem vezetőjeként kötelessége képviselni a hallgatókat és az ELTE hagyományait, valamint "mindazon szakokat, ahol az ország legjobbjai tanulnak".

Tausz Katalin, a társadalomtudományi kar dékánja azt hangsúlyozta: a siker záloga az oktatók és a hallgatók egysége, ennek egyik megjelenése a mostani fórum is. Hangsúlyozta: elutasítanak minden olyan döntést, amelyhez nem készült hatástanulmány, és amelyet nem előzött meg egyeztetés.

Hosszas taps kísérte a diákok - már a rendezvény előtt közzétett - követeléseinek felolvasását. A később a résztvevők által megszavazott pontok között szerepel, hogy a szaktárca vonja vissza a szakok megszüntetéséről szóló előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, az autonómia jegyében az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat, valamint azt, hogy "ne tiltsák be" a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz értő embereket kinevelő szakokat.

Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára - hangsúlyozzák, követelve, hogy hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat. Megjegyzik: a tervezett szakmegszüntetésekkel a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőt, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.

A fórum végén a résztvevők úgy döntöttek, átvonulnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elé, ahol hasonló fórumot rendeztek. 

A fórumon készült fotókat itt nézheti meg!

Reggel nyolctól a Hallgatói Önkormányzat képviselői az oktatókkal karöltve tájékoztatták a diákokat a kialakult helyzetről az órákon - számolt be lapunknak az egyik hallgató, aki szerint gyakorlatilag az egész nap a „politikáról” szólt. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb hallgató és a tanárok is kiállnak a tiltakozás mellett. A karon oktató Lakner Zoltán is csatlakozott például az akcióban, a politológus a Facebook-oldalán tette közzé, hogy részt vesz a tiltakozásban, s saját óráin is „információs sztrájkolnak”. Hiába a jelenlegi hallgatókat már nem érintik a változtatások, mégis úgy gondolják, most nem maradhatnak csendben. „Nem lehetünk benne biztosak, hogy egy vagy két év múlva nem szüntetnek meg további szakokat. Az egyetemi autonómia teljes leépítése zajlik” – mondta az egyik szervező az Abcúgnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elszomorítónak tartja, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet - közölte a felsőoktatási államtitkárság hétfőn az MTI-vel.

Jelezték: egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés.Erre reagálva az esti fórum szervezői közölték: elszomorítónak tartják, hogy „a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik az Emmi pártpolitikai szempontok alapján, és a nyilvánosság teljes félrevezetésével olyan hamis információkat terjeszt, melyek ellehetetlenítik a higgadt párbeszédet és a szakmai vitát. Azok a provokátorok, akik a hallgatók és a tanárok között viszályt akarnak szitani, és azok keverik be a pártpolitikát az eseménybe, akik egy szakmai alapú tiltakozást pártpolitikainak minősítenek. Visszautasítjuk az Emmi vádjait és továbbra is harcolni fogunk, hogy tanulhassunk!”

Megírtuk: pénteken jelentette be az Emmi, hogy felülvizsgálták a felsőoktatási rendszert és több képzést is megszüntetnének, így a nemzetközi és társadalmi tanulmányi alapszakot is. A tárca állította: a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival együttműködve készítették el az új képzési struktúrára vonatkozó javaslatát, figyelembe véve a Diplomás Pályakövetési Rendszerből az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat, az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is. A Felsőoktatási Kerekasztal kedden, a kormány pedig májusban tárgyal a tervezetről. Csakhogy – az Abcúg - információi szerint a minisztériumi előterjesztés átnézésére mindössze egy napot hagytak az egyetemnek: „pénteken délután fél ötkor küldték el a jogszabálytervezetet azzal, hogy szombat estig véleményezzem” – nyilatkozta az ELTE TáTK dékánja. Tausz Katalin hangsúlyozta, hogy a kormány néhány héttel ezelőtt egyeztetésre hívta a Magyar Rektori Konferenciát az ügy kapcsán, ahol mindenki elmondhatta az aggályait. A kormány ezt meg is hallgatta, ám úgy tűnik, egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a nemzetközi tanulmányok alapszak megszűnését senki sem támogatta.

Eközben a 444.hu megszerezte azt a rendelettervezetet, ami alapján a kormány megszüntetné a nemzetközi tanulmányok alapszakokat. A javaslat szerint erősíteni kell a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhangot, mégpedig úgy, hogy a felsőoktatási intézmények kínálatát társadalmi, gazdasági fejlesztésekhez igazítsák. Azt a dokumentum sem tagadja, hogy a kormány felsőoktatási stratégiájában a képzési szerkezet racionalizálása nem  jelent mást, mint a szakok számának csökkentését. Tehát a kormány, miután két éve azzal a jelszóval vonta meg az általa nem túl hasznosnak gondolt képzésektől az állami támogatást, hogy az egyetemek működjenek piaci alapon, most elvenné az akkreditációt azoktól, akik önköltséges képzési formában is működtetik a képzésüket. Így járhat a nemzetközi tanulmányok alapképzés is, ahol a nagy érdeklődésnek köszönhetően az egyetemek az elmúlt két évben annak ellenére is fel tudták tölteni a létszámkeretet, hogy  már nem voltak államilag támogatott helyeik, csak fizetősek.

Az egyetemek a nemzetközi tanulmányok alapszakok működtetésére állami támogatást már az elmúlt két évben sem kaptak, ettől azonban még nem csődölt be a szak, továbbra is tudtak működni, mert még a félévenkénti 230 ezer forintos önköltség mellett is volt elég jelentkező. Mivel a nemzetközi tanulmányok a legnépszerűbb és legnagyobb létszámú alapszak, így ELTE Társadalomtudományi Karán idén már a saját bevételetek 60 százalékát tette ki az innen befolyó pénz. Ráadásul a felsőoktatási szakjegyzékről kihúzott szakok között szerepel a kar másik alapképzése, a társadalmi tanulmányok is. Ha a kormány a jelenlegi formájában fogadja el az EMMI tervezetét, akkor az ELTE TÁTK évi 175 milliót bukna el, így a szakjegyzékben megmaradó olyan képzéseik finanszírozása sem lenne megoldott, mint az alkalmazott közgazdaságtan, a szociális munka vagy a szociológia.

Mindezek miatt a diákok ma délután hat órára hallgatói és oktatói Mi akarjuk eldönteni, mit tanulunk! címmel fórumot hívtak össze, amely rendezvény Facebook-oldalán már jelezték a szervezők, hogy a tiltakozáshoz szegedi, pázmányos és corvinusos hallgatók is csatlakoztak. Ott az eseményre már több mint ezren jelöltek részvételt. Mindeközben a Műegyetem (BME) Gépészkari Hallgatói Képviselete is közölte, hogy tiltakozik az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzés megszüntetése ellen. Emiatt ők is hallgatói fórumot szerveztek hat órára, a BME Központi Épületének 51-es előadójába, ahova az érintett óbudai és soproni hallgatókat, oktatókat is várják.

Az ellenzék is ellenzi

Szolidaritását fejezte ki a tiltakozó hallgatókkal és az oktatókkal a Demokratikus Koalíció. A párt követeli, hogy a kormány vonja vissza azt a döntését, amelyik alapján több társadalomtudományi alapszakot is megszüntetnének a jövőben – közölte Molnár Csaba. A DK ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy a megszüntetésnek nincsen megmagyarázható oka, ugyanis népszerű és döntően fizetős szakokról van szó, amelyek az egyetemek bevételeinek jelentős részét hozzák. Szerinte a döntés pénzügyileg ellehetetleníti a felsőoktatási intézmények egy részét. Az EP-képviselő úgy értékelte, a kormányzat nyílt háborút folytat az oktatás, az egyetemek és a tudás ellen, ugyanis nem okos fiatalokat, hanem “szorgos alattvalókat” szeretne látni, a kabinet “ellensége a magyarországi gondolkodó embernek”. 

"A korrupt Orbán-rezsim gyűlöli a tudást, fél a fiataloktól" - közölte még a hét végén a Párbeszéd Magyarországért (PM). Erőss Gábor elnökségi tag szerint ugyanis a bejelentett tervek azt jelentik: a kormány szerint "nincs szükség Európát és a világot ismerő fiatalokra, csak Putyin-vazallusokra; nincs szükség a szegényellenes kormánynak tükröt tartó társadalomkutatókra, csak bólogató jánosokra". A PM harcolni fog az egyetemrombolás ellen - közölte, hozzátéve: ezredszer is elismétlik, hogy hazudik a kormány a felsőoktatásról. "Hazudik, mert a munkaerőpiacon minden diploma érték, a főiskolát, egyetemet végzettekre nagy a kereslet, magasabb a bérük, és így több adót is fizetnek. Ez ugyanúgy érvényes a társadalom- és bölcsészettudományokra, mint a műszaki képzésekre" - emlékeztetett. Erőss szerint a felsőoktatás leépítésének tervét csak ostobaság vagy gonoszság szülheti. Épp ezért a PM szolidaritását fejezte ki a tiltakozó középiskolásokkal, egyetemistákkal, oktatókkal. "Ahogyan egyszer már meghátrálásra kényszerült a Fidesz a hallgatókkal szemben, ugyanúgy állítsuk meg most is, közösen" - fogalmazott.