Palkovics László;

Hétfő este diákok és tanárok tiltakoztak a szakok tervezett megszüntetése miatt. Fotó: Vajda József/Népszava

- Meghátrál a kormány? - Palkovics bejelentést tett

Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak a jövőben is - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára a Felsőoktatási Kerekasztal keddi budapesti ülése után. Lapunk megtudta, megtartják a szerda estére szervezett tüntetést az ELTE TáTK hallgatók és oktatóik.

Palkovics László elmondta: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) koncepcionális javaslatot tesz arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is. Hozzátette, az MRK nem támogatta, hogy a pszichológia képzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Egyetért ugyanakkor az MRK a társadalmi tanulmányok szak kivezetésével.     

Az államtitkár azt mondta: álláspontjuk szerint nincs veszélyben az ELTE társadalomtudományi kara, amely emellett még számos képzést hirdethet meg. A kivezetés nem jelenti az ilyen képzést hirdető intézmények számára azt sem, hogy kevesebb pénzt kapnak, a hallgatók az intézmény egyéb hasonló szakjaira jelentkezhetnek – hangsúlyozta.     

Kivezetik a műszaki menedzser képzést is alapszakként, de a mesterképzés továbbra is megmarad - mondta. Ezeket az ismeretek valamilyen konkrét alapszaknál beépítik majd. Kitért arra is: bár a hallgatói létszám csökkent, de az ipari termék és formatervező szak olyan perspektivikus képzés, ami a tartalmának fejlesztése után megmarad a jövőben is.     

Palkovics László jelezte: az agrárképzésben az eredeti javaslat azt tartalmazta, hogy bizonyos területeken állítsák vissza az osztatlan képzést, ebben van még némi bizonytalanság, az MRK ezeket az elkövetkező napokban tisztázza majd. Az egészségügyi szervező szak esetében az egészségügyi államtitkárság véleményét várják – tette hozzá, hangsúlyozva: ha azt mondják, hogy szükség van rá, meg fog maradni. Az államtitkár rögzítette: a változtatások nem érintik az intézményi kapacitásszámot, sem az intézményi struktúrát.     

Úgy látta, hogy a fennálló kérdésekben megállapodásra tudnak majd jutni. Kitért arra is, hogy a teljes intézményi szakstruktúra tartalmát áttekintik a jövőben. Tíz év után jutottak el idáig, korábban meg kellett volna már tenni – jegyezte meg. Palkovics László azt is elmondta: az ütemezés változatlan, a kormányzati döntés májusban várható.     

Kitért arra is, hogy a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó törvénymódosításról is tárgyaltak és véglegesítették azt. Pontosították a duális képzés leírását, oktatói munkakörök, követelmények is változnak, létrehozzák a mesteroktatói munkakört, ezzel a gazdasági gyakorlattal bíró szakembereket emelik be a rendszerbe, akik eddig csak külsősként oktathattak. Meghatározták a hallgatói kompetenciamérést, egyértelműsítették az egyetem, az alkalmazott tudományegyetem fogalmát, rögzítették mit jelentenek a közösségi képzőközpontok, áttekintették a MAB-on túl bizonyos esetekben mely külső akkreditációt igénybe venni.     

A doktori képzés finanszírozását is tartalmazza majd a javaslat – jelezte. Palkovics László azt is elmondta: az ütemezés változatlan, a kormányzati döntés májusban várható. A törvénymódosítást még a tavaszi ciklusban elfogadhatja az Országgyűlés.

Kijelentette: nem cél, hogy felsőoktatási intézmény megszűnjön, vagy elbocsátásokra kerüljön sor.

"Harcolunk, hogy tanulhassunk"

Reagáltak Palkovics László bejelentésére a holnap esti tüntetés szervezői - ELTE TáTK - az esemény Facebook-oldalán

"A kormány megijedt! De NEM értette meg mi a célkitűzésünk!!! A felsőoktatást érintő átalakítások elleni tiltakozások célja az EGYÉNI és INTÉZMÉNYI AUTONÓMIA védelme, amelyet a kormányzati tervezetek továbbra is számos ponton sértenek. A tartalmi problémákon túl elfogadhatatlannak tartjuk azt a kormányzati taktikát, amely a tiltakozók megosztására törekszik nyomásgyakorlással és a különalkukkal, és semmibe veszi az átlátható demokratikus döntéshozatal elvét. Ez az ügy nem egyszerűen egyes szakok megszüntetéséről szól. Az egyedi alkuk elfogadásával a tiltakozások és a tiltakozók céljait árulnánk el. HARCOLUNK, HOGY TANULHASSUNK!"

Döntöttek: "A szerdai demonstrációt megtartjuk! Nem hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek rólunk!!! Követeljük, hogy egyeztessenek velünk a felsőoktatásról!"

Korábban írtuk: Nem hisznek a szaktárca lebegtetett ígéreteinek, szerdára tüntetést szerveznek a felsőoktatási hallgatók és oktatóik, akik hétfőn több egyetemről gyűltek össze, s végül az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) vonultak, hogy kifejezzék tiltakozásukat a kormány felsőoktatási terveivel szemben. A szaktárca először sértegetett, fenyegetett, majd ígért és "barátkozott", ám a kabinet tántoríthatatlannak tűnik a társadalomtudományi karok szétverésében. 

Az ELTE Társadalomtudományi Kar hallgatóinak és oktatóinak követelése:

1. Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!

2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!

3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!

4. A XXI. században ne az állam döntse el, kiből mi lesz! Ne az állam döntse el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést se tiltson be, illetve ne monopolizáljon a kormány egyeteme számára.

5. Szakmailag előkészített döntések szülessenek, és hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!

6. Törvényi garanciákat követelünk arra, hogy a szakmai, oktatói, hallgatói szervezetek részt vehessenek a felsőoktatást érintő döntéshozatalban

7. A kormány kövesse az európai trendeket! Ne ássa alá a jövőnket és ne lehetetlenítse el Magyarország érvényesülését a világban.

Az MSZP szerint a kormány "végső csapást" akar mérni a felsőoktatásra a tervezett átalakításokkal, a felsőoktatást "pártfőiskolává" akarja silányítani.