Nem tetszenek az Európai Központi Banknak az MNB által finanszírozott ingatlanbefektetési és a pénzügyi ismereteket támogató programokat, valamint a magyar műalkotások, és kulturális vagyontárgyak megvásárlása, hiába tekinti ezeket Matolcsy György MNB-elnök szívügyének. Az EKB, mint az Európai Unió integrált pénzügyi szervezete az unortodox költéseket nem hagyta szó nélkül, és a 2014. évről szóló jelentésében egyértelműen megállapította, hogy ezek nincsenek kapcsolatban a monetáris politikával. Ezért az EKB arra figyelmeztette a magyar jegybankot, hogy szoros figyelemmel fogják követni ezeket a műveleteket, azért, hogy a hazai intézmény “ne keveredjen ellentmondásba” a monetáris finanszírozás tilalmával. Emellett kifogásolta az EKB azt is, ahogyan az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottjait a jegybank átvette. A jelentés hivatkozik a programok sokaságára, terjedelmére és méretére, amiből azt a következtetést vonta le a frankfurti székhelyű intézmény, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, vagy más módon pénzügyi előnyöket nyújt az államnak.
Most "a labda a magyar állam, illetve az MNB térfelén" pattog - így jellemezte lapunknak a jelenlegi helyzetet Róna Péter. Az Oxfordi Egyetem tanára, a korábbi MNB felügyelő bizottság tagja szerint most már minden azon múlik, hogy képes-e orvosolni a magyar jegybank az EKB kifogásait. Az uniós pénzintézet a jelentésében foglaltakról értesítette az Európai Bizottságot, emellett feltehetően felvették a kapcsolatot az MNB-vel is, és részletesen kifejtették álláspontjukat. Ez, Róna Péter álláspontja szerint, azt tartalmazhatta, hogy nem volt törvényes alapja annak, hogy a magyar jegybank feladatának aligha tekinthető programokat finanszírozott. (Erről az MNB korábbi felügyelő bizottsága tájékoztatta a megelőző Országgyűlést.) A szakember emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány uniós csatlakozásunkkor - a többi között - vállalata, hogy tartózkodik a monetáris finanszírozásról, vagyis nem vállal át állami feladatokat.
Ha ésszerű határidőn belül a magyar kormány nem hajtja végre a szükséges korrekciót, akkor az Európai Bizottság eljárás indít hazánk ellen, és 340 milliárd forint kiadással - az MNB monetáris finanszírozási összegével - megterhelteti a magyar költségvetést. Ebből egyenesen következik, hogy a kötelezően előírt, a maastricht-i követelményeknek megfelelő, 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiánycélt túllépjük, aminek messzemenő következményei lehetnek - figyelmeztetett Róna Péter.
Az EKB fenyegetésének árnyékában sem volt tétlen tegnap az MNB Monetáris Tanács. Az testület az elemzői várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így az most 1,8 százalékon áll. Kiss Mónika, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett rá, hogy ez volt a második kamatcsökkentés a márciusban megkezdett új ciklusban. A Monetáris Tanács tagjai az elmúlt hónapokban úgymond felkészítették a befektetőket erre a lépésre. Április elején az MNB úgy nyilatkozott, hogy másodkörös deflációs hatásokra számít és addig csökkenti az irányadó rátát, amíg az inflációs cél elérhető közelségbe nem kerül. A szakember nem számít arra, hogy egy 15 bázispontos kamatcsökkentés jelentősen gyengébb forintárfolyamot eredményezne. Kiss Mónika jóslata bevált, az újabb kamatvágás hatására kis mértékben bár, de erősödött a forint az euróhoz képest.
