Burgtheater akció - Szinetár: kár volt elrontani egy jó előadás hangulatát

Szinetár Miklós rendező szerint kár volt a Burghteater akciójával elrontani egy jó és sikeres előadás hangulatát. Blaskó Péter színművész pedig nyílt levelet írt a Burghteater intendánsának, és bocsánatkérést vár a bécsi színháztól, amiért társulatának egy tagja a Sirály előadása után politikai nyilatkozatot olvasott fel vasárnap este a Nemzeti Színházban.

Az MTI megkeresésére Szinetár Miklós rendező kedden elmondta: elvben nem szereti, ha előadások végén ilyenfajta politikai megnyilvánulás történik. De ha Magyarországon egy olyan politikai képződmény, mint a Jobbik ilyen rohamosan tör előre, akkor bizony van értelme a demokrácia féltésének. Hozzátette: nem biztos, hogy ezt a félelmet egy előadás végén, a tapsrendben kell elmondani.

"Gondolom, hogy annak idején, amikor az ugyancsak szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra került Ausztriában, akkor is elmondták a Burgtheater művészei az aggályaikat a színpadon" - fogalmazott.

A rendező hozzátette: a váltott wienerisch és angol szöveg felolvasását nehezen lehetett érteni, az egész akció szakmailag nem volt valami ügyes.

"A képernyőn megjelenő aradi tizenhárom névsora pedig - akár válasz volt a Nemzeti Színház részéről, akár nem - szintén ügyetlen, értelmetlen és zavaró volt" - fogalmazott.

"Kár volt az akcióval elrontani egy jó és sikeres előadás hangulatát" - mondta Szinetár Miklós.

Blaskó Péter, a Nemzeti Színház színművésze, aki szintén tanúja volt az eseménynek, Karin Bergmann Burgtheater-intendánsnak és Jan Bosse rendezőnek írt, az interneten kedden közzétett nyílt levelében azt írta: a színpad nem arra való, hogy politikai brosúrákat olvassunk fel. Éppen ettől kellene távol tartani magunkat nekünk, színházművészeknek.

"Önök ketten gyáva emberek. Ide küldenek Budapestre egy társulatot, a társulatukat, hogy lejárassák Ausztriát" - írta a színész. 

"Egyébként milyen alapon avatkoznak bele egy másik ország belpolitikájába? Milyen jogon használják fel vendégszereplő előadásukat politikai üzenet közvetítésére?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy ez minden vendégjogot sárba tapos.

"Mit szólt volna a bécsi közönség, ha a Katona József Színház nagy sikerű bécsi vendégjátéka után én, mint a darab főszereplője elkezdtem volna Jörg Haiderezni és a színpadról félteni az osztrák demokráciát?" - hangoztatta.

"Otromba gorombaságot csak bocsánatkérés követhet" - fogalmazott a színész.

Az MTI a Burgtheatert kedden megkérdezte arról, hogy kívánnak-e reagálni Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház főigazgatójának hozzájuk írt, hétfőn közzétett levelére, amelyben Vidnyánszky azt írta, magyarázatot vár a történtekre. A bécsi színház az MTI-t kedden délelőtt arról tájékoztatta, hogy még nem kapták meg a levelet.

Mint az MTI-nek a bécsiek válaszukban fogalmaztak, a Sirály vasárnapi előadása után, bár lemondták a közönségtalálkozót, a társulat számára mégis fontos volt, hogy közölje gondolatait a közönséggel. Közleményük az alkalomnak, a helyzetnek és a publikumnak jó és megfelelő volt. Ehhez további hozzáfűznivalójuk nincsen - közölték.

A Nemzeti Színház az MTI kérdésére kedd este azt a választ adta: a levelet a Burgtheater vezetőjének kedden elküldték.

A bécsi Burgtheater Sirály-előadása után a társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) játszott vasárnapi vendégjáték végén politikai nyilatkozatot olvasott fel.

A Dornt játszó Martin Reinke a következő levelet olvasta fel a tapsrend végén németül és angolul: "Mélyen tisztelt Közönség! Tudomásunk van arról a nehéz helyzetről, amelyben a nagyszerű magyar nép és kulturális élet jelenleg van. Demokratikus úton és demokratikus választások által olyan helyzetbe sodorta magát, amely által egyre inkább eltávolodik a demokrácia szellemétől és Európától. Aggodalommal töltenek el minket ezek a fejlemények, mint önök közül is sokakat. Ennek ellenére eljöttünk, és szívesen játszottunk önöknek. Csehov úgy képviseli közös európai kultúránkat, mint talán kevesen. Tudniuk kell, hogy összetartozunk. Köszönjük a meghívást!"

A beszéd alatt a kivetítőre az aradi vértanúk nevét sorakoztatta fel a vendéglátó színház. A MITEM-re - az előzetes programtól eltérően - sem Karin Bergmann, sem a darab rendezője, Jan Bosse nem jött el a társulattal.

Vidnyánszky Attila Karin Bergmann-nak küldött és az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében arra kéri a Burgtheater intendánsát, tájékoztassa: "mi volt az oka annak, hogy a társulatot Ön és a rendező magára hagyta a Nemzeti Színházban és mi az oka annak, hogy egy, az európai színházi kultúrában elfogadhatatlan eszközhöz folyamodtak munkatársai".

Kiemeli: "úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai leveleket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra."

Szerző
Témák
Burgtheater MITEM

Aggasztó a melegrekordok gyakorisága

Publikálás dátuma
2015.04.22. 13:51
Forrás: MTI
Egyre nő a melegrekordok gyakorisága, a változás egyértelműen a globális felmelegedést támasztja alá, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, ha eléri a 2 Celsius-fokot a Föld ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletéhez képest - közölte Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője.

Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) közzétett jelentése alapján minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve.

A magyar klímakutató szerint ha pusztán egyetlen egy rekordról lenne szó, az nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről időre megdőlnek, ám az utóbbi évtizedekben egymás után nagyon sok új rekordot mértek. 

Bartholy Judit rámutatott, hogy a 135 éves globális meteorológiai mérések idősorából emelkedik ki az utóbbi évek időszaka, és nemcsak néhány tized Celsius-fokkal, hanem akár egy fokot meghaladó mértékben is. Ha a térképeket is megnézzük, jól látható, hogy ez a rekord különösen Észak-Európát érinti - tette hozzá.

Noha Európa mediterrán térségében - Spanyolországban, Olaszországban - találhatók olyan hűvösebb területek, ahol nem dőltek meg az első negyedévben a melegrekordok, a Skandináv-félszigeten, Észak-Európa sok területén óriási értékeket mértek, nem tizedfokokkal, hanem 1,5-1,8 Celsius-fokkal volt melegebb a 20. század átlagánál - fejtette ki a kutató.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2014-ben kiadott jelentése is kiemeli, hogy az elmúlt húsz-harminc évben szinte minden évben megdőlt a melegrekord. A sarkvidéki jégsapkák olvadása közismert, ez különösen az Északi-sarkra vonatkozott, most azonban a Déli-sarkvidék jegének olvadása is rekordot döntött - részletezte a klimatológus.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

 

"Átlagértékekről beszélünk, ezek változása önmagában is elég aggasztó, ha azonban a szélső értékek változását nézzük, vagyis többek közt a rekordmeleget, akkor azt látjuk, hogy ezek változása még nagyobb ütemű, mint az átlagértékeké. A két jelenség együtt már igen aggasztó" - vélte Bartholy professzor.

Elmondta, hogy már vitathatatlan, a melegedés hátterében legnagyobb részt emberi tevékenység áll, nem természeti tényezők, az IPCC-jelentés szerint is az antropogén eredetű melegedés dominál. Ennek fő oka az üvegházhatású gázok növekvő mértékű kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy amíg az ember nem tesz semmit, addig a felmelegedés nem fog megállni.

"Jelenleg nincs új megállapodás a kibocsátás csökkentéséről, a kiotói egyezmény lejárt, ugyan valamelyest meghosszabbították, de nem 5-6 százalékos, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség. Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható változásokhoz vezethetnek" - összegezte a tudós.

Szerző

Aggasztó a melegrekordok gyakorisága

Publikálás dátuma
2015.04.22. 13:51
Forrás: MTI
Egyre nő a melegrekordok gyakorisága, a változás egyértelműen a globális felmelegedést támasztja alá, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, ha eléri a 2 Celsius-fokot a Föld ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletéhez képest - közölte Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője.

Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) közzétett jelentése alapján minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve.

A magyar klímakutató szerint ha pusztán egyetlen egy rekordról lenne szó, az nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről időre megdőlnek, ám az utóbbi évtizedekben egymás után nagyon sok új rekordot mértek. 

Bartholy Judit rámutatott, hogy a 135 éves globális meteorológiai mérések idősorából emelkedik ki az utóbbi évek időszaka, és nemcsak néhány tized Celsius-fokkal, hanem akár egy fokot meghaladó mértékben is. Ha a térképeket is megnézzük, jól látható, hogy ez a rekord különösen Észak-Európát érinti - tette hozzá.

Noha Európa mediterrán térségében - Spanyolországban, Olaszországban - találhatók olyan hűvösebb területek, ahol nem dőltek meg az első negyedévben a melegrekordok, a Skandináv-félszigeten, Észak-Európa sok területén óriási értékeket mértek, nem tizedfokokkal, hanem 1,5-1,8 Celsius-fokkal volt melegebb a 20. század átlagánál - fejtette ki a kutató.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2014-ben kiadott jelentése is kiemeli, hogy az elmúlt húsz-harminc évben szinte minden évben megdőlt a melegrekord. A sarkvidéki jégsapkák olvadása közismert, ez különösen az Északi-sarkra vonatkozott, most azonban a Déli-sarkvidék jegének olvadása is rekordot döntött - részletezte a klimatológus.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

 

"Átlagértékekről beszélünk, ezek változása önmagában is elég aggasztó, ha azonban a szélső értékek változását nézzük, vagyis többek közt a rekordmeleget, akkor azt látjuk, hogy ezek változása még nagyobb ütemű, mint az átlagértékeké. A két jelenség együtt már igen aggasztó" - vélte Bartholy professzor.

Elmondta, hogy már vitathatatlan, a melegedés hátterében legnagyobb részt emberi tevékenység áll, nem természeti tényezők, az IPCC-jelentés szerint is az antropogén eredetű melegedés dominál. Ennek fő oka az üvegházhatású gázok növekvő mértékű kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy amíg az ember nem tesz semmit, addig a felmelegedés nem fog megállni.

"Jelenleg nincs új megállapodás a kibocsátás csökkentéséről, a kiotói egyezmény lejárt, ugyan valamelyest meghosszabbították, de nem 5-6 százalékos, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség. Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható változásokhoz vezethetnek" - összegezte a tudós.

Szerző