Ha 2015. április 12-én, Tapolcán kialakult helyzet ok és okozati összefüggését vizsgáljuk, akkor a képlet egyszerűnek tűnik. Az okozat: a Jobbik egyéni mandátumot nyert, ezzel átlépte a részére korábban meghatározott keretet, maga mögé utasította a kétszer kétharmadot nyert Fideszt, és azt az MSZP-t, is amely az elmúlt 25 évből három ciklusban kormányzó erő volt. Az ok is egyértelműnek tűnik: az emberek többsége kiábrándult az elmúlt 25 év, azon belül is az elmúlt 5 év gyakorlatából, illetve abból, hogy mindig ők húzták a rövidebbet. Keresik azt az erőt, amely reményt adhat az érdemi változtatásra. Magyarországon az elmúlt 25 évben mindig voltak szélsőjobbos erők. 1998-ban a MIÉP 14 mandátummal parlamenti párt lett, de 2002-ben a választáson már csak 2,2 százalékos volt a támogatottsága, és kiesett a parlamentből. A stafétabotot a Jobbik vette át. 2010-ben, a választáson 16,6 százalékkal és 47 mandátummal bejutott a parlamentbe. 2015-re pedig a második legtámogatottabb párt lett. Ebből adódik, hogy a tapolcai eredmény nem a véletlen műve.
A szélsőjobb lebecsülése elősegítette ezen erők térnyerését. Orbán Viktor korábban kijelentette: „a sas nem kapkod legyek után”, most bekapta a legyet, megakadt a torkán, azt sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja. A Fidesz az elmúlt négy évben is szemet hunyt a Jobbik szélsőséges megnyilvánulásai felett. Nem emelte fel a szavát a Horthy rendszer népszerűsítését célzó tevékenysége, ezen belül Horthyról készült szobrok felállítása, utcák, terek elnevezése ellen. A demokratikus erők széttagoltsága, ebből eredő gyengesége is hozzájárult a kialakult helyzethez. Az is elősegítheti a Jobbik további térnyerését, ha a választók többsége a nekik tetsző szép szavak, ígéretek hallatán elfelejti a Jobbik háza táján történteket. Elfelejtik a fekete ruhás bandák félelemkeltő masírozását, Morvai Krisztina gyűlöletkeltő kijelentéseit, az európai zászló égetését, az Európai Unióból való kilépés hangoztatását. Hogy a cigánygyerekek hangosságát géppuskával kellene lecsendesíteni. Egy biztos a demokratikus ellenzék, főleg annak főereje az MSZP, de a regnáló kormány is jókora pofont kapott. Hogy erre mi lesz a válaszuk - nem tudni.
Tény, hogy a Jobbik felismerte a neki kedvező helyzetet, lépést váltott. Felkerült az álarc, szelídebb szavak kerültek előtérbe. A Jobbik vezetőinek nyilatkozataiból az is kiderült, hogy ők nem koalícióra, a hatalom megszerzésére törekszenek. Vannak olyan nézetek, hogy a Jobbik nem jelent veszélyt, hogy térnyerésének megvannak a korlátai. Az európai kormányok többsége nem fogadná el a Jobbikot, mint kormányzó erőt, ha a szélsőséges erők - a nép akaratából - kerülnének hatalomra, akkor ez ellen Európa, a szankciókon kívül semmit nem tehetne. Ha rendkívüli dolog nem történik, akkor a választásokig még van 3 év, ez az idő elegendő lehet ahhoz, hogy a demokratikus erők észhez térjenek, a többség által elfogadható programmal alternatívát jelentsenek a regnáló kormánnyal szemben. Fontos, hogy a választók többségével megértessék, hogy a szép szavak mögött mi rejlik, hogy azok kellő mérlegelés nélkül való elfogadása milyen veszélyeket rejt magában.