A vidék fejlődésének kulcsa a vidéki városok fejlődése, ezért a kormány létrehozta a Modern városok elnevezésű programot. Ezt Sopronban, turnéja első állomásán maga a miniszterelnök jelentette be. Beszélt arról, hogy mind a 23 megyei jogú városba ellátogat majd, és megállapodik a vezetőkkel az együttműködésről, mert a következő években a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat elsősorban a helyiek döntése alapján akarják szétosztani. Azt is bejelentette, hogy 2018-ig az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-rendszerbe.
Azt Egerben árulta el, hogy a kormány 1200 milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt oszthat szét a megyéknek és a megyei jogú városoknak. Heves megye székhelyén azzal hízelgett, hogy a kormányban van „egy kis vidékies beütés”, ezért fontosnak tartják, hogy ott dőljenek el a dolgok, ahol az emberek élnek, és itt is ígért autóutat. Miskolcon közölte: „Rám a miskolciak számíthatnak, abban, hogy élhetőbb legyen a város, támogatom az önkormányzatot a nyomortelepek felszámolásában is.” Kriza Ákos fideszes polgármester szerint a nyomortelep felszámolása, az, hogy a számozott utcákból kiköltöztetik az ott lakókat, közegészségügyi, közbiztonsági és gyermekvédelmi kérdés.
Orbán a tapolcai választási vereség után két nappal roadshow-zott Zalaegerszegen, ahol elismerte, hogy a Fidesz vesztett, amit tudomásul kell venni. Pedig tíz nappal az időközi parlamenti voksolás előtt 2,3 milliárdos fejlesztést ígért a tapolcai kórház fejlesztésére a kormány. Ebből meg lehet erősíteni a sürgősségi ellátást, valamint a minden hétköznap működő egynapos sebészetet, új mentőállomást építeni és korszerű műszereket vásárolni. Azt még nem tudni, hogy valóban költ-e akár a kórház fejlesztésére a kabinet, a megígért veszprémi uszoda ugyanis a Fidesz számára szintén kudarcos időközi országgyűlési választás után elúszni látszik. Veszprémben alig másfél héttel a voksolás előtt Orbán négymilliárd forintot adott közpénzből az uszodára. A Magyar Közlönyből kiderült, hogy a beruházás részletes programjáról szóló előterjesztést az illetékes tárcavezetőktől március 31-ig várják. A kormány az előkészítésre azonnal elkülönített 25 milliót, értesülésünk szerint azonban még semmi nem történt az ügyben. A veszprémi megyeszékhelynek emellett a decemberi utolsó kormányülésen nyolcszázmillió forint támogatást is megszavaztak.
Szerettük volna megtudni, hogy legközelebb mikor, hol lép fel Orbán Viktor. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azonban lapunknak csupán annyit válaszolt, amint egy-egy program szervezése befejeződik, a rendezvényt azonnal feltüntetik a kormany.hu honlap eseménynaptárában. A naptárban viszont azonkívül, hogy a kormányfő ma részt vesz az Európai Tanács rendkívüli ülésén, egyelőre más nem szerepelt.
Eddig négy város, több százmilliárdos ígérettel
Sopron: 2018-ig megépül az M85-ös kétszer kétsávos autóút Sopron és Csorna, valamint Sopron és az országhatár között, felújítják a barokk belvárost, fejlesztik a Fertő tavi világörökségi területet. Az M85-ös autóút fejlesztése meghaladhatja a 100 milliárd forintot, ezt az Unió a jelenlegi ciklusban nem tudja támogatni, így az adófizetők pénzéből fog megépülni. 2018-ig meg kell, hogy épüljön az út, mert a cél az, hogy addigra az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-rendszerbe és legyen összeköttetésük az országhatárral. A barokk belvárosról a város vezetői konzultációt hirdetnek majd, hogy a város polgárai érezzék, beleszólhatnak a pénz elköltésébe. Ami a Fertő tó világörökségi fejlesztését illeti, Orbán szerint nem lehet különbség az osztrák és a magyar oldal között.
Eger: Sopronhoz hasonlóan itt is négysávos autóút épül 2018-ra, amely az M3-as autópályával kötné össze a várost, közvetlen kapcsolatot teremtve a település, illetve az ország északi, északkeleti és nyugati régiója között. Az uszodát 6,3 milliárd forintból nemzeti úszó- és vízilabdaközponttá fejlesztik. Emellett – a már zajló rekonstrukciókon túl – 6 milliárd forintból folytatódik az egri vár fejlesztése is. A MÁV átad Egernek egy kilenchektáros területet, hogy abból ipari park létesülhessen, amely a város saját területeivel együtt 20 hektáros lehet majd. A kormányfő összesen 50 milliárd forint értékű fejlesztési programról beszélt. „Lejárt a kis halak és a nagy halak ideje, ma már a gyors halak a vizek urai” – mondta.
Zalaegerszeg: A kétszer kétsávos útnak a zalai megyeszékhely esetében is 2018-ig kell elkészülnie. A 76-os főút fejlesztésével az M7-es autópályával kapcsolják majd össze a megyeszékhelyet. Gyorsforgalmi út épül Zalaegerszeg és Vasvár között, figyelemmel a leendő M9-es gyorsforgalmi útra is. Egymilliárd forintos támogatással bővítik az inkubátorházat, befektetői igények esetén iparvágányt építenek az északi ipari parkba. Egy Mindszenty József előtt tisztelgő zarándokközpont építése is szerepel a csomagban. Befejeződik a Zala Megyei Kórház 5,4 milliárdos beruházása. A vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar számára új intermodális, azaz „értelmes közlekedési” központot kell létrehozni, de „a számokat még tisztázni kell”. A jövő évben elkezdődhet egy tízpályás és tanmedencés létesítmény építése. Másfél milliárd forint támogatással Alsóerdőn sport- és rekreációs központ jöhet létre.
Miskolc: Orbán Viktor itt is autópályával kedveskedett, amely a várost Kassával köti majd össze. A sztráda Kassától az országhatárig már elkészült, most Miskolctól kell megkezdeni az építkezést, a kivitelezés várhatóan 2018–2019-re elkészül, a kormány 150 milliárd forintot fordít a beruházásra. Folytatódik a miskolctapolcai strandfürdő fejlesztése, miként a diósgyőri váré is, és ezerhektáros iparterületet alakítanak ki a borsodi megyeszékhelyen. Miskolctapolcán a strand első ütemének beruházását hárommilliárd forinttal támogatta az állam, a további fejlesztésekhez pedig ötmilliárd forintot ad. A diósgyőri vár rekonstrukciója és a hozzá kapcsolódó fejlesztések is folytatódnak, a hatmilliárd forintos beruházáshoz 4,5 milliárd forintot az állam áll. Az ezerhektáros új miskolci iparterület kialakításához a kormány jelentős támogatást nyújt – ígérte Orbán.