A Burgtheater válaszolt Vidnyánszkynak

A Burgtheater igazgatója postafordultával megválaszolta Vidnyánszky Attila levelét - közölte szerdán este a bécsi színház sajtóosztálya az MTI-vel. Ausztria egyik vezető bloggere blamázsnak nevezte a Burgtheater vasárnapi akcióját.

A Burgtheater intendánsa, Karin Bergmann az MTI-nek kifejtette, hogy a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) való részvételüket megtiszteltetésnek vették, ezért kifejezetten köszönetet is mondtak, egy esetleges újabb meghívás esetében szívesen érkeznek ismételten Magyarországra. Hangsúlyozta: a Burgtheaterben véleményszabadság van, és ezt képviselik más színházakban is. A Vidnyánszky Attilának írt válaszlevelet a Burgtheater nem hozza nyilvánosságra - közölte a színház az MTI-vel.

Mint ismeretes, vasárnap este egy váratlan akció keretében egy, a magyarországi demokráciát féltő politikai nyilatkozatot olvasott fel a Burgtheater Sirály-előadása után a bécsi társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban. A MITEM-re - az előzetes programtól eltérően - sem Karin Bergmann, sem a darab rendezője, Jan Bosse nem jött el a társulattal. Vidnyánszky Attila hétfőn levelet írt Karin Bergmann-nak, amelyben magyarázatot kért a történtekre.

Ausztria egyik vezető és mérvadó politikai blogjának szerzője, Andreas Unterberger blamázsnak nevezte szerdán a bécsi színház magyarországi akcióját, amely szerinte nem odaillő és tartalmilag nevetséges volt. A szerző megjegyezte: igaz ugyan, hogy a magyar kormány pártpolitikai szempontok alapján nevezett ki vezetőket néhány színház és más intézmény élére, de Ausztriában is ugyanez történik. El tudja valaki képzelni, hogy Ostermayer (az Osztrák Szociáldemokrata Párt által delegált kultuszminiszter) nem baloldali embert helyez egy állami színház élére? - teszi fel a kérdést a Die Presse korábbi főszerkesztője.

A szerző szerint a Burgtheater munkatársainak minden okuk meglenne arra, hogy színházuk legutóbbi pénzügyi botránya után a saját munkájukra koncentráljanak, és ne a magyarok "nehéz helyzetére", majd megjegyzi: "az ugyanis 30 évvel ezelőtt, a kommunista diktatúra alatt ezerszer nehezebb volt. A magyar gazdaság az utóbbi időben pedig sokkal jobban fejlődik, mint az osztrák." Andreas Unterberger a magyarok válaszát, hogy a nyilatkozat alatt megidézték az aradi vértanúkat, briliánsnak nevezi, és úgy véli, "az osztrákok a szégyen miatt csak a fejüket csóválhatják kétségbeesve"

Szerző

Szakszervezetek a rendvédelmi törvény ellen

Két szakszervezet közös levélben arra kérte Áder János államfőt: ne írja alá az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos jogviszonyáról szóló törvényt, mert annak értelmében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok dolgozói nem hozhatnak létre szakszervezetet.

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerdán az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: a törvény szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekek védelmére érdek-képviseleti szervet nem hozhatnak létre.

A szakszervezetek szerint ez a passzus több, Magyarország által korábban ratifikált egyezménnyel ellentétes. Emellett az elfogadott jogszabály - mint fogalmaztak - "súlyosan sérti a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománytagjainak szervezkedési szabadságához fűződő alapvető emberi jogát, de sérti a jogállamiság, a jogbiztonság alaptörvényi követelményét is, amikor semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a törvény következményeiről a már több évtizede ezen a területen működő szakszervezetekre".

"A törvény korrekciójával Magyarország mentesülhet olyan nemzetközi eljárásoktól, amelyek a jogszabály változatlanul hagyása esetén elkerülhetetlenül bekövetkeznek", rossz hírét keltve ezzel az országnak - írta levelében a két szervezet, egyúttal arra kérve a köztársasági elnököt, ne írja alá a múlt héten elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos jogviszonyáról szóló törvényt.

Szerző

Szakszervezetek a rendvédelmi törvény ellen

Két szakszervezet közös levélben arra kérte Áder János államfőt: ne írja alá az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos jogviszonyáról szóló törvényt, mert annak értelmében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok dolgozói nem hozhatnak létre szakszervezetet.

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerdán az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: a törvény szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekek védelmére érdek-képviseleti szervet nem hozhatnak létre.

A szakszervezetek szerint ez a passzus több, Magyarország által korábban ratifikált egyezménnyel ellentétes. Emellett az elfogadott jogszabály - mint fogalmaztak - "súlyosan sérti a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománytagjainak szervezkedési szabadságához fűződő alapvető emberi jogát, de sérti a jogállamiság, a jogbiztonság alaptörvényi követelményét is, amikor semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a törvény következményeiről a már több évtizede ezen a területen működő szakszervezetekre".

"A törvény korrekciójával Magyarország mentesülhet olyan nemzetközi eljárásoktól, amelyek a jogszabály változatlanul hagyása esetén elkerülhetetlenül bekövetkeznek", rossz hírét keltve ezzel az országnak - írta levelében a két szervezet, egyúttal arra kérve a köztársasági elnököt, ne írja alá a múlt héten elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos jogviszonyáról szóló törvényt.

Szerző