"Nem számíthatunk valódi változásokra, amíg nem vetkőzzük le a kicsinyes külön alkuk földszintes gondolkodásmódját" - foglalta össze az újabb tüntetés célját tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) fővárosi Szalay utcai épületénél Deák Dániel, a Corvinus Egyetem oktatója. A diákok és a tanárok ugyanis semmilyen garanciát nem láttak arra, hogy a kormány módosítaná az egyes szakok, így a nemzetközi tanulmányok és a kommunikációképzés megszüntetését célzó terveit, hiába állított mást a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László. Az oktatók és a diákok ezért a hétfői tüntetés után tegnap ismét bevették a várost, és az Emmi épületétől az Orczy-parkhoz vonultak; kiderült ugyanis, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolát a szülők és a diákok tiltakozása ellenére mindenképp bezáratná a kormány, kell a hely ugyanis a Közszolgálati Egyetemnek.
Ezúttal sokkal többen csatlakoztak a tömeghez, mint hétfőn; az este 6 órai kezdésre még néhány százan, ám 7-re, amikor a Deák Ferenc térre ért a menet, már 1000-1500-an is lehettek. Deák a Szalay utcában arról is beszélt, szerintük nem az a fő baj, hogy az egyetem képviseletét a rektornak kényszerűen meg kell osztania egy felülről kinevezett kancellárral, és hogy a tervezet szerint felállítandó úgynevezett konzisztóriumok révén az intézmények önállósága csorbul, hanem az, hogy mindezt az egyetemek választott vezetői eltűrik, "napi megalkuvásaikkal hozzájárulnak a rendszer fenntartásához". A "Szabad ország, szabad egyetemet!" felkiáltással megindult tüntetők hiába kiáltották az Emmi épülete felé, hogy "gyertek ki", nem jött ki senki; a résztvevők végig lelkesek és hangosak voltak.
A maratoni vonulás este fél 9-re érte el a Ludovika - az egykori Kun Béla - téren lévő szakközépiskolát, ahol az intézmény diákjai külön molinókkal várták a tömeget: "Miénk a Raoul!". Az iskola kapujában állva a diákok skandálták: "Együtt maradunk!". Itt Dinók Henriett jogvédő külön kiemelte a Kúria tegnapi, a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában a szegregáció megtörténtét elutasító döntését, amit a tömeg hangos fújolással fogadott.
A tüntetés részvevői azt követelték, hogy hétfőig a kormány hozza nyilvánosságra az összes hatástanulmányt.
Nem hisznek a kormány ígéreteinek FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Kedden ülésezett ugyan a Felsőoktatási Kerekasztal, ám a tüntetés szervezői szerint a testület egyáltalán nem hallott meg semmit a kérésekből és követelésekből. "Nem a felsőoktatás van a kormányért, hanem fordítva" - nyilatkozták lapunknak a szervezők, akik szerint a kerekasztal-tárgyaláson elhangzottak semmire sem nyújtanak garanciát. "Nem volt igazán hatással a hétfő esti diáktüntetés a kerekasztal keddi ülésére" - ezt Palkovics tegnap reggel jelentette ki a Kossuth Rádióban, arra utalva, hogy az ülés után bejelentette, megmaradhat a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak. Ám szerinte ezt nem a tüntetők érték el, hanem hosszas, több hónapos egyeztetés eredménye lett. Palkovics azt is elmondta, a rektori konferencia koncepcionális javaslatot tesz arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak és a kommunikációs képzés struktúráját. Ám a jelek szerint ezt az érintett oktatók és diákok nem tudták elfogadni, hiszen a döntésekből kihagyták őket, ezért sem lehet garanciaként tekinteni az ígéretre - hiszen a kormány csak folytatja az oktatás szétverését.
A Raoul Wallenberg megszüntetése egyébként a tegnapi kormányülésen is napirenden volt, a beszámolók szerint mindössze két percet szenteltek rá: a döntés az lett, az iskolának július első napján mennie kell. A Wallenberg diákjainak és az érintett szülőknek újabb ok a pénteki tüntetésre: már csak azért is, mert az iskolában zajló egészségügyi szakképzés minden ága hiányszakma, a pedagógiai szakmacsoport pedig csak a mostani szakközépiskolában biztosított, és a jogutódként kijelölt intézményekben szerintük nincsenek meg a színvonalas oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek.
Palkovics egyenlő jogokat is ígért
A nemzetközi tanulmányok szak és a kommunikációképzés megszüntetése mellett a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) befolyását csorbító tervek esetében is visszakozott a kormány a keddi Felsőoktatási Kerekasztal ülésén. A felsőoktatási törvény pénteken kiszivárgott módosításában ugyanis még azt tervezték, hogy a HÖK-ösök másodrendű taggá változnak a szenátusokban, vagyis a hallgatók képviselői nem rendelkeztek volna szavazati joggal az egyetem “képzési és kutatási feladataiban” - valamint ezek ellenőrzésében sem -, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezését is eltörölték volna. Lapunk kérdésére azonban Vámosi Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese azt mondta, az Emmi felsőoktatási államtitkára azzal nyugtatta a HÖOK delegációját, hogy minden szenátusi tag ugyanolyan szavazati joggal fog rendelkezni, ahogyan a HÖK is. "Garancia valójában nincsen Palkovics László szavaira, de bízunk az államtitkár ígéretében" – fogalmazott Vámosi. A felsőoktatási törvény módosításában az önkormányzatokkal kapcsolatosan szerepelt az is, hogy legfeljebb két évig lehetnek tisztségben azoknak a vezetői, így akadályozva meg azt, hogy bizonyos HÖK-ösök pozíciókat sajátítsanak ki. Vámosi szerint viszont nincs ok ezen a változtatáson felháborodni, hiszen a tisztségek esetében a felső időkorlát bevezetését pont a HÖOK forszírozta, éppen az ezekkel való visszaélésekkel szemben.
A tervek szerint egy évvel tovább fizetné az állam a doktoranduszképzést, és a hallgatók több ösztöndíjat is kapnának - mondta Palkovics László az M1 aktuális csatornának szerda este.
