Amíg a kormány betart, a diákok kitartanak - Videó!

Publikálás dátuma
2015.04.23. 07:04
Fotó: Pálfalvi Kitti/Népszava
Semmilyen garanciát nem látnak a diákok az egyetemi autonómia szétverésének visszavonására, a szakok megszüntetését is magában foglaló törvénymódosítás visszavonására, ezért is vonultak tegnap újra utcára - ezúttal sokkal többen, mint hétfőn. Ráadásul kiderült, hogy a diákok, szülők tiltakozása ellenére biztosan költöznie kell Ludovika utcai épületéből a fővárosi Raoul Wallenberg Szakközépiskolának, a Közszolgálati Egyetemnek kell a hely, így holnap újabb tüntetés lesz. A demonstráción készült képeket itt nézheti meg!

"Nem számíthatunk valódi változásokra, amíg nem vetkőzzük le a kicsinyes külön alkuk földszintes gondolkodásmódját" - foglalta össze az újabb tüntetés célját tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) fővárosi Szalay utcai épületénél Deák Dániel, a Corvinus Egyetem oktatója. A diákok és a tanárok ugyanis semmilyen garanciát nem láttak arra, hogy a kormány módosítaná az egyes szakok, így a nemzetközi tanulmányok és a kommunikációképzés megszüntetését célzó terveit, hiába állított mást a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László. Az oktatók és a diákok ezért a hétfői tüntetés után tegnap ismét bevették a várost, és az Emmi épületétől az Orczy-parkhoz vonultak; kiderült ugyanis, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolát a szülők és a diákok tiltakozása ellenére mindenképp bezáratná a kormány, kell a hely ugyanis a Közszolgálati Egyetemnek.

Ezúttal sokkal többen csatlakoztak a tömeghez, mint hétfőn; az este 6 órai kezdésre még néhány százan, ám 7-re, amikor a Deák Ferenc térre ért a menet, már 1000-1500-an is lehettek. Deák a Szalay utcában arról is beszélt, szerintük nem az a fő baj, hogy az egyetem képviseletét a rektornak kényszerűen meg kell osztania egy felülről kinevezett kancellárral, és hogy a tervezet szerint felállítandó úgynevezett konzisztóriumok révén az intézmények önállósága csorbul, hanem az, hogy mindezt az egyetemek választott vezetői eltűrik, "napi megalkuvásaikkal hozzájárulnak a rendszer fenntartásához". A "Szabad ország, szabad egyetemet!" felkiáltással megindult tüntetők hiába kiáltották az Emmi épülete felé, hogy "gyertek ki", nem jött ki senki; a résztvevők végig lelkesek és hangosak voltak.

A maratoni vonulás este fél 9-re érte el a Ludovika - az egykori Kun Béla - téren lévő szakközépiskolát, ahol az intézmény diákjai külön molinókkal várták a tömeget: "Miénk a Raoul!". Az iskola kapujában állva a diákok skandálták: "Együtt maradunk!". Itt Dinók Henriett jogvédő külön kiemelte a Kúria tegnapi, a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában a szegregáció megtörténtét elutasító döntését, amit a tömeg hangos fújolással fogadott.

A tüntetés részvevői azt követelték, hogy hétfőig a kormány hozza nyilvánosságra az összes hatástanulmányt.

Nem hisznek a kormány ígéreteinek FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

Nem hisznek a kormány ígéreteinek FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

Kedden ülésezett ugyan a Felsőoktatási Kerekasztal, ám a tüntetés szervezői szerint a testület egyáltalán nem hallott meg semmit a kérésekből és követelésekből. "Nem a felsőoktatás van a kormányért, hanem fordítva" - nyilatkozták lapunknak a szervezők, akik szerint a kerekasztal-tárgyaláson elhangzottak semmire sem nyújtanak garanciát. "Nem volt igazán hatással a hétfő esti diáktüntetés a kerekasztal keddi ülésére" - ezt Palkovics tegnap reggel jelentette ki a Kossuth Rádióban, arra utalva, hogy az ülés után bejelentette, megmaradhat a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak. Ám szerinte ezt nem a tüntetők érték el, hanem hosszas, több hónapos egyeztetés eredménye lett. Palkovics azt is elmondta, a rektori konferencia koncepcionális javaslatot tesz arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak és a kommunikációs képzés struktúráját. Ám a jelek szerint ezt az érintett oktatók és diákok nem tudták elfogadni, hiszen a döntésekből kihagyták őket, ezért sem lehet garanciaként tekinteni az ígéretre - hiszen a kormány csak folytatja az oktatás szétverését.

A Raoul Wallenberg megszüntetése egyébként a tegnapi kormányülésen is napirenden volt, a beszámolók szerint mindössze két percet szenteltek rá: a döntés az lett, az iskolának július első napján mennie kell. A Wallenberg diákjainak és az érintett szülőknek újabb ok a pénteki tüntetésre: már csak azért is, mert az iskolában zajló egészségügyi szakképzés minden ága hiányszakma, a pedagógiai szakmacsoport pedig csak a mostani szakközépiskolában biztosított, és a jogutódként kijelölt intézményekben szerintük nincsenek meg a színvonalas oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek.

Az ELTE TTK követelései
1. Követeljük, hogy az Emmi vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!
2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!
3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!
4. A XXI. században ne az állam döntse el, kiből mi lesz! Ne az állam döntse el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést se tiltson be, illetve ne monopolizáljon a kormány egyeteme számára.
5. Szakmailag előkészített döntések szülessenek, és hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!
6. Törvényi garanciákat követelünk arra, hogy a szakmai, oktatói, hallgatói szervezetek részt vehessenek a felsőoktatást érintő döntéshozatalban.
7. A kormány kövesse az európai trendeket! Ne ássa alá a jövőnket és ne lehetetlenítse el Magyarország érvényesülését a világban.

Palkovics egyenlő jogokat is ígért

A nemzetközi tanulmányok szak és a kommunikációképzés megszüntetése mellett a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) befolyását csorbító tervek esetében is visszakozott a kormány a keddi Felsőoktatási Kerekasztal ülésén. A felsőoktatási törvény pénteken kiszivárgott módosításában ugyanis még azt tervezték, hogy a HÖK-ösök másodrendű taggá változnak a szenátusokban, vagyis a hallgatók képviselői nem rendelkeztek volna szavazati joggal az egyetem “képzési és kutatási feladataiban” - valamint ezek ellenőrzésében sem -, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezését is eltörölték volna. Lapunk kérdésére azonban Vámosi Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese azt mondta, az Emmi felsőoktatási államtitkára azzal nyugtatta a HÖOK delegációját, hogy minden szenátusi tag ugyanolyan szavazati joggal fog rendelkezni, ahogyan a HÖK is. "Garancia valójában nincsen Palkovics László szavaira, de bízunk az államtitkár ígéretében" – fogalmazott Vámosi. A felsőoktatási törvény módosításában az önkormányzatokkal kapcsolatosan szerepelt az is, hogy legfeljebb két évig lehetnek tisztségben azoknak a vezetői, így akadályozva meg azt, hogy bizonyos HÖK-ösök pozíciókat sajátítsanak ki. Vámosi szerint viszont nincs ok ezen a változtatáson felháborodni, hiszen a tisztségek esetében a felső időkorlát bevezetését pont a HÖOK forszírozta, éppen az ezekkel való visszaélésekkel szemben.

A tervek szerint egy évvel tovább fizetné az állam a doktoranduszképzést, és a hallgatók több ösztöndíjat is kapnának - mondta Palkovics László az M1 aktuális csatornának szerda este.

Megszüntetnek kilenc gyakorlóiskolát
Tegnap esti közlése szerint az Emmi kilenc gyakorlóiskolát venne át a 25-ből állami fenntartásba: Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskola, Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma, Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája, Kaposvári Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskola, Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium, Pécsi Tudományegyetem 1. Számú Gyakorló Általános Iskola, Szent István Egyetem Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium és az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola.

A demonstrációról készült videófelvételt itt nézheti meg!

Szerző

Csáki Judit lehet zsűritag

Publikálás dátuma
2015.04.22. 17:18
Csáki Judit Fotó: Népszava
Megegyezett egymással a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége arról, hogy a júniusi Pécsi Országos Színházi Találkozó zsűrijébe mindkét szervezet négy-négy jelöltet állít önállóan. A versenyből kilépni szándékozó színházakat is visszavárják.

Így Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság ügyvivője, azt mondta a Népszavának, hogy Csáki Judit, akit nem fogadott el zsűritagnak a Magyar Teátrumi Társaság, és emiatt sok neves személyiség bojkottot is aláírt a POSZT ellen, lehet zsűritag. És ezt mondta megkeresésünkre Szabó László is, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. Csáki lapunkkal annyit közölt, hogy őt ebben az ügyben még senki nem kereste meg. És addig nem is kíván nyilatkozni arról, hogy vállalja-e a zsűritagságot. Vajda Márta beszélt arról, hogy az MSZT-nek szervezeti szempontból hat tagja van, az egyik a Bábművészek Szövetsége, őket nem szokták felkérni, hogy jelöljenek valakit a zsűribe. Rajtuk kívül vannak a színészek, a kritikusok, a dramaturgok, a tervezők és a rendezők. Abban maradtak, hogy mivel van külön színész zsűri, a színészeket most a másik zsűriből kihagyják. És a további négy tagszervezetüket szólítják meg, hogy ajánljanak valakit. Akiket ők javasolnak, az zsűritag lesz. Ők ebbe eddig sem szóltak ebbe bele, de most már az ajánlásaikba a Magyar Teátrumi Társaság sem szólhat bele. Írtak egy szöveget erről, amit valamennyi tagszervezet megkap, azok is, akik emiatt az ügy miatt kiléptek, így a Színházi Kritikusok Céhe és az Örkény Színház is. Annak ellenére, hogy a kritikusok kiléptek, az ő javaslatukra is számítanak, aztán ők eldöntik, hogy mit akarnak.

Szabó László a Népszavának elmondta, hogy a két elnökség tagjai találkoztak, és úgy döntöttek, tenni kell egy gesztust a versenyből visszalépő színházak felé azzal, hogy a zsűri összeállításának rendszerét megváltoztatják. Világossá teszik, hogy a két szakmai tulajdonos azonos mennyiségben jelöl zsűritagokat, és elfogadják egymás jelöltjeit. Arra a kérdésre, hogy miközben örvendetes, hogy sikerült egyezségre jutni, ez nem demonstrálja-e még inkább azt, hogy itt van két fél, és nem ugyanazt akarják, Szabó azt válaszolta, hogy de igen. Ez a nyilvánosság számára azt üzeni, hogy meg tudott állapodni a két szakmai tulajdonos, mint ahogy sok mindenben eddig is, de most húztak egy vonalat, négy zsűritag innen jön, négy pedig onnan. Ha ez tud a megállapodás lenni, akkor nekik ez is jó. Arra a felvetésre, hogy őket szokták azzal vádolni, hogy sok mindent politikai okok miatt tesznek, így nincs-e meg annak a veszélye, hogy politikai és nem szakmai alapon jelölik a zsűritagokat, a titkár azt válaszolta, hogy a Teátrumi Társaság részéről is szakemberek fognak jönni, ahogy eddig is azok jöttek.

Szerző

Burgtheater akció - Szinetár: kár volt elrontani egy jó előadás hangulatát

Szinetár Miklós rendező szerint kár volt a Burghteater akciójával elrontani egy jó és sikeres előadás hangulatát. Blaskó Péter színművész pedig nyílt levelet írt a Burghteater intendánsának, és bocsánatkérést vár a bécsi színháztól, amiért társulatának egy tagja a Sirály előadása után politikai nyilatkozatot olvasott fel vasárnap este a Nemzeti Színházban.

Az MTI megkeresésére Szinetár Miklós rendező kedden elmondta: elvben nem szereti, ha előadások végén ilyenfajta politikai megnyilvánulás történik. De ha Magyarországon egy olyan politikai képződmény, mint a Jobbik ilyen rohamosan tör előre, akkor bizony van értelme a demokrácia féltésének. Hozzátette: nem biztos, hogy ezt a félelmet egy előadás végén, a tapsrendben kell elmondani.

"Gondolom, hogy annak idején, amikor az ugyancsak szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra került Ausztriában, akkor is elmondták a Burgtheater művészei az aggályaikat a színpadon" - fogalmazott.

A rendező hozzátette: a váltott wienerisch és angol szöveg felolvasását nehezen lehetett érteni, az egész akció szakmailag nem volt valami ügyes.

"A képernyőn megjelenő aradi tizenhárom névsora pedig - akár válasz volt a Nemzeti Színház részéről, akár nem - szintén ügyetlen, értelmetlen és zavaró volt" - fogalmazott.

"Kár volt az akcióval elrontani egy jó és sikeres előadás hangulatát" - mondta Szinetár Miklós.

Blaskó Péter, a Nemzeti Színház színművésze, aki szintén tanúja volt az eseménynek, Karin Bergmann Burgtheater-intendánsnak és Jan Bosse rendezőnek írt, az interneten kedden közzétett nyílt levelében azt írta: a színpad nem arra való, hogy politikai brosúrákat olvassunk fel. Éppen ettől kellene távol tartani magunkat nekünk, színházművészeknek.

"Önök ketten gyáva emberek. Ide küldenek Budapestre egy társulatot, a társulatukat, hogy lejárassák Ausztriát" - írta a színész. 

"Egyébként milyen alapon avatkoznak bele egy másik ország belpolitikájába? Milyen jogon használják fel vendégszereplő előadásukat politikai üzenet közvetítésére?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy ez minden vendégjogot sárba tapos.

"Mit szólt volna a bécsi közönség, ha a Katona József Színház nagy sikerű bécsi vendégjátéka után én, mint a darab főszereplője elkezdtem volna Jörg Haiderezni és a színpadról félteni az osztrák demokráciát?" - hangoztatta.

"Otromba gorombaságot csak bocsánatkérés követhet" - fogalmazott a színész.

Az MTI a Burgtheatert kedden megkérdezte arról, hogy kívánnak-e reagálni Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház főigazgatójának hozzájuk írt, hétfőn közzétett levelére, amelyben Vidnyánszky azt írta, magyarázatot vár a történtekre. A bécsi színház az MTI-t kedden délelőtt arról tájékoztatta, hogy még nem kapták meg a levelet.

Mint az MTI-nek a bécsiek válaszukban fogalmaztak, a Sirály vasárnapi előadása után, bár lemondták a közönségtalálkozót, a társulat számára mégis fontos volt, hogy közölje gondolatait a közönséggel. Közleményük az alkalomnak, a helyzetnek és a publikumnak jó és megfelelő volt. Ehhez további hozzáfűznivalójuk nincsen - közölték.

A Nemzeti Színház az MTI kérdésére kedd este azt a választ adta: a levelet a Burgtheater vezetőjének kedden elküldték.

A bécsi Burgtheater Sirály-előadása után a társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) játszott vasárnapi vendégjáték végén politikai nyilatkozatot olvasott fel.

A Dornt játszó Martin Reinke a következő levelet olvasta fel a tapsrend végén németül és angolul: "Mélyen tisztelt Közönség! Tudomásunk van arról a nehéz helyzetről, amelyben a nagyszerű magyar nép és kulturális élet jelenleg van. Demokratikus úton és demokratikus választások által olyan helyzetbe sodorta magát, amely által egyre inkább eltávolodik a demokrácia szellemétől és Európától. Aggodalommal töltenek el minket ezek a fejlemények, mint önök közül is sokakat. Ennek ellenére eljöttünk, és szívesen játszottunk önöknek. Csehov úgy képviseli közös európai kultúránkat, mint talán kevesen. Tudniuk kell, hogy összetartozunk. Köszönjük a meghívást!"

A beszéd alatt a kivetítőre az aradi vértanúk nevét sorakoztatta fel a vendéglátó színház. A MITEM-re - az előzetes programtól eltérően - sem Karin Bergmann, sem a darab rendezője, Jan Bosse nem jött el a társulattal.

Vidnyánszky Attila Karin Bergmann-nak küldött és az MTI-hez hétfőn eljuttatott levelében arra kéri a Burgtheater intendánsát, tájékoztassa: "mi volt az oka annak, hogy a társulatot Ön és a rendező magára hagyta a Nemzeti Színházban és mi az oka annak, hogy egy, az európai színházi kultúrában elfogadhatatlan eszközhöz folyamodtak munkatársai".

Kiemeli: "úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai leveleket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra."

Szerző
Témák
Burgtheater MITEM