Rendőrök bántalmazták? Eltört a gerince a rabszállítóban, meghalt a férfi

Több százan tiltakoztak szerda este az Egyesült Államokban, a többségében afroamerikaiak lakta Baltimore-ban egy rendőri őrizetbe vett fekete férfi halála miatt.

A 27 éves Freddie Graynek vasárnap reggeli elfogása után tisztázatlan körülmények között eltört a gerince, amibe belehalt. Az eset miatt hat rendőrt felfüggesztettek a szolgálatból. Közülük öten önként, videóra vett vallomást tettek szerdán a marylandi állami ügyészség és a szövetségi igazságügyi minisztérium párhuzamos vizsgálata alatt álló esetről.

Grayt azért akarták őrizetbe venni, mert egy társával együtt futni kezdett a rendőrök elől a város egyik kevéssé biztonságos negyedében. A férfit, akinek a zsebében rugós kést találtak, egy rabszállító furgonba tuszkolták, ahol a rendőr-szakszervezet közleménye szerint "valami történhetett".

Amikor Grayt kiemelték a járműből, egy amatőr videofelvétel tanúsága szerint nem volt eszméleténél. A kórházban halt bele súlyos sérülésébe. 

Freddie Gray halála ismét felszínre hozta azt a problémát, hogy amerikai fehér rendőrök több esetben indokolatlanul vagy vitatott körülmények között okozták fegyvertelen feketék halálát. A 18 éves Michael Brown tavalyi megölése Fergusonban Amerika-szerte erőszakos tiltakozásokat váltott ki. Dél-Karolinában április elején egy rendőr több lövéssel megölt egy afroamerikai férfit, aki megpróbált elmenekülni egy közlekedési rutinigazoltatás helyszínéről. 

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) összesítése szerint Maryland államban 2010 és 2014 között 109-en vesztették életüket a rendőrséggel való konfrontáció következtében, közülük a legtöbben, 31-en Baltimore-ban. A 109-ből 45-en fegyvertelenek, 75-en feketék voltak.

Szerző

Tapolca hozadéka

Ha  2015. április 12-én, Tapolcán kialakult helyzet ok és okozati összefüggését vizsgáljuk, akkor a képlet egyszerűnek tűnik. Az okozat: a Jobbik egyéni mandátumot nyert, ezzel átlépte a részére korábban meghatározott keretet, maga mögé utasította a kétszer kétharmadot nyert Fideszt, és azt az MSZP-t, is amely az elmúlt 25 évből három ciklusban  kormányzó erő volt. Az ok is egyértelműnek tűnik: az emberek többsége kiábrándult az elmúlt 25 év, azon belül is az elmúlt 5 év gyakorlatából, illetve abból, hogy mindig ők húzták a rövidebbet. Keresik azt az erőt, amely reményt adhat az érdemi változtatásra. Magyarországon az elmúlt  25 évben mindig voltak szélsőjobbos erők. 1998-ban a MIÉP 14 mandátummal parlamenti párt lett, de 2002-ben a választáson már csak 2,2 százalékos volt a támogatottsága, és kiesett a parlamentből. A stafétabotot a Jobbik vette át. 2010-ben, a választáson 16,6 százalékkal és 47 mandátummal bejutott a parlamentbe. 2015-re pedig a második legtámogatottabb párt lett. Ebből adódik, hogy a tapolcai eredmény nem a véletlen műve.  

A szélsőjobb  lebecsülése  elősegítette ezen erők térnyerését.  Orbán Viktor korábban kijelentette: „a sas nem kapkod legyek után”, most bekapta a legyet,  megakadt a torkán, azt sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja. A Fidesz az elmúlt négy évben is szemet hunyt a Jobbik szélsőséges  megnyilvánulásai felett. Nem emelte fel a szavát a Horthy rendszer népszerűsítését célzó tevékenysége, ezen belül Horthyról készült szobrok felállítása,  utcák, terek elnevezése ellen. A demokratikus erők széttagoltsága, ebből eredő gyengesége is hozzájárult a kialakult helyzethez. Az is elősegítheti a Jobbik további térnyerését, ha a választók többsége a nekik tetsző szép szavak, ígéretek hallatán elfelejti a Jobbik háza táján történteket. Elfelejtik a fekete ruhás bandák félelemkeltő  masírozását, Morvai Krisztina gyűlöletkeltő kijelentéseit,  az európai zászló égetését, az Európai  Unióból  való kilépés hangoztatását. Hogy a cigánygyerekek hangosságát géppuskával kellene lecsendesíteni. Egy biztos a demokratikus ellenzék, főleg annak főereje az MSZP, de a regnáló kormány is  jókora  pofont kapott. Hogy erre mi lesz a válaszuk - nem tudni.  

Tény, hogy a Jobbik felismerte a neki kedvező helyzetet, lépést váltott. Felkerült az álarc, szelídebb szavak kerültek előtérbe. A Jobbik vezetőinek  nyilatkozataiból az is kiderült, hogy ők nem koalícióra, a hatalom megszerzésére törekszenek. Vannak olyan nézetek, hogy a  Jobbik nem jelent veszélyt, hogy térnyerésének megvannak a korlátai. Az európai kormányok többsége nem fogadná el a Jobbikot, mint kormányzó erőt, ha a szélsőséges erők - a nép akaratából - kerülnének hatalomra,  akkor ez ellen Európa, a szankciókon kívül semmit nem tehetne. Ha rendkívüli dolog nem történik, akkor a választásokig még van 3 év, ez az idő  elegendő lehet ahhoz, hogy a demokratikus erők észhez térjenek, a többség által elfogadható programmal alternatívát jelentsenek a regnáló kormánnyal szemben. Fontos, hogy a választók többségével megértessék, hogy a szép szavak mögött mi rejlik, hogy azok kellő mérlegelés nélkül való elfogadása milyen veszélyeket rejt magában.

Tapolca hozadéka

Ha  2015. április 12-én, Tapolcán kialakult helyzet ok és okozati összefüggését vizsgáljuk, akkor a képlet egyszerűnek tűnik. Az okozat: a Jobbik egyéni mandátumot nyert, ezzel átlépte a részére korábban meghatározott keretet, maga mögé utasította a kétszer kétharmadot nyert Fideszt, és azt az MSZP-t, is amely az elmúlt 25 évből három ciklusban  kormányzó erő volt. Az ok is egyértelműnek tűnik: az emberek többsége kiábrándult az elmúlt 25 év, azon belül is az elmúlt 5 év gyakorlatából, illetve abból, hogy mindig ők húzták a rövidebbet. Keresik azt az erőt, amely reményt adhat az érdemi változtatásra. Magyarországon az elmúlt  25 évben mindig voltak szélsőjobbos erők. 1998-ban a MIÉP 14 mandátummal parlamenti párt lett, de 2002-ben a választáson már csak 2,2 százalékos volt a támogatottsága, és kiesett a parlamentből. A stafétabotot a Jobbik vette át. 2010-ben, a választáson 16,6 százalékkal és 47 mandátummal bejutott a parlamentbe. 2015-re pedig a második legtámogatottabb párt lett. Ebből adódik, hogy a tapolcai eredmény nem a véletlen műve.  

A szélsőjobb  lebecsülése  elősegítette ezen erők térnyerését.  Orbán Viktor korábban kijelentette: „a sas nem kapkod legyek után”, most bekapta a legyet,  megakadt a torkán, azt sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja. A Fidesz az elmúlt négy évben is szemet hunyt a Jobbik szélsőséges  megnyilvánulásai felett. Nem emelte fel a szavát a Horthy rendszer népszerűsítését célzó tevékenysége, ezen belül Horthyról készült szobrok felállítása,  utcák, terek elnevezése ellen. A demokratikus erők széttagoltsága, ebből eredő gyengesége is hozzájárult a kialakult helyzethez. Az is elősegítheti a Jobbik további térnyerését, ha a választók többsége a nekik tetsző szép szavak, ígéretek hallatán elfelejti a Jobbik háza táján történteket. Elfelejtik a fekete ruhás bandák félelemkeltő  masírozását, Morvai Krisztina gyűlöletkeltő kijelentéseit,  az európai zászló égetését, az Európai  Unióból  való kilépés hangoztatását. Hogy a cigánygyerekek hangosságát géppuskával kellene lecsendesíteni. Egy biztos a demokratikus ellenzék, főleg annak főereje az MSZP, de a regnáló kormány is  jókora  pofont kapott. Hogy erre mi lesz a válaszuk - nem tudni.  

Tény, hogy a Jobbik felismerte a neki kedvező helyzetet, lépést váltott. Felkerült az álarc, szelídebb szavak kerültek előtérbe. A Jobbik vezetőinek  nyilatkozataiból az is kiderült, hogy ők nem koalícióra, a hatalom megszerzésére törekszenek. Vannak olyan nézetek, hogy a  Jobbik nem jelent veszélyt, hogy térnyerésének megvannak a korlátai. Az európai kormányok többsége nem fogadná el a Jobbikot, mint kormányzó erőt, ha a szélsőséges erők - a nép akaratából - kerülnének hatalomra,  akkor ez ellen Európa, a szankciókon kívül semmit nem tehetne. Ha rendkívüli dolog nem történik, akkor a választásokig még van 3 év, ez az idő  elegendő lehet ahhoz, hogy a demokratikus erők észhez térjenek, a többség által elfogadható programmal alternatívát jelentsenek a regnáló kormánnyal szemben. Fontos, hogy a választók többségével megértessék, hogy a szép szavak mögött mi rejlik, hogy azok kellő mérlegelés nélkül való elfogadása milyen veszélyeket rejt magában.