Előfizetés

Lázárnak címezte felszólítását a Transparency

A Transparency International Magyarország a Miniszterelnökséget vezető miniszternek írt nyílt levelet. A korrupcióellenes szervezet azt várja a kormánytól, hogy akár büntetőjogi eszközökkel is derítse ki, hogy ki felel a korrupt és pazarló EU-s pénzfelhasználásért. 

"Tisztelt Miniszter Úr! A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szerint Magyarországot 35 milliárd forintnyi kár érheti az európai uniós források felhasználását érintő visszaélések és a korrupt közbeszerzési eljárások miatt. Számításunk alapja az Európai Bizottság 2015. április 10-ei, a sajtó útján nyilvánosságra került határozata, amely súlyos gondokat tárt fel a Gazdasági Operatív Program keretében támogatott egyes projektekkel kapcsolatban. A határozat szerint az egyik fő probléma, hogy a támogatásban részesített „műveletek kiválasztására alkalmazott eljárások” hiányosak voltak, ami minden valószínűség szerint megkönnyítette azt, hogy az arra nem alkalmas pályázatok is támogatást kapjanak.

Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a pályázatok értékelői „a költségvetések megvizsgálásakor nem jártak el kellő körültekintéssel.” Vagyis túlárazott projekteket is befogadtak, amelyek keretében a piaci árnál drágább beszerzésekre került sor. Ez sérti a gazdaságosság elvét, amelynek értelmében „a felhasznált erőforrások ára nem lehet magasabb a rendes piaci árnál.”

A határozat szerint a vizsgált projekteket jóváhagyó és a végrehajtást ellenőrző hazai intézményrendszernek lenne hova fejlődnie. Az Európai Bizottság szerint ugyanis ezek „működésében olyan súlyos hiányosságok tapasztalhatók”, amelyek megkérdőjelezik a „kifizetések megalapozottságának igazolására vonatkozó eljárások megbízhatóságát.” Példának okáért a magyarországi „irányító hatóság nem tárt fel nem elszámolható kiadásokat” a túlárazott projektek ellenőrzése során.

Az Európai Bizottság a feltárt hiányosságokra figyelemmel, illetve azért, mert a magyar kormány ezek cáfolatára „nem nyújtott be meggyőző érveket”, felfüggesztette az érintett projektek finanszírozását. Ez az intézkedés összesen 700 milliárd forint ideiglenes zárolásával jár. Az Európai Bizottság szerint „minimum 5%-os korrekció lenne megfelelő”, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a Magyarországnak járó források egy részének az elvonását tervezi. Az elvonás csak az adott projektet érinti, vagyis az elvont összeg elvileg más fejlesztésekre még felhasználható.

Figyelemmel azonban arra, hogy a 2007-2013. közötti finanszírozási ciklusról van szó, aligha valószínűsíthető, hogy Magyarországnak lehetősége nyílik a korrekció keretében elvont források pótlólagos lehívására. A határozatból nem derül ki, hogy az Európai Bizottság pontosan mekkora összeg elvonását tartja indokoltnak, Magyarországnak azonban akár 35 milliárd forint elvesztésével is számolnia kell.

A TI Magyarország egyébként már sokszor felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira, és arra, hogy az európai uniós források magyarországi kezelése sem mentes a korrupciótól. A korrupció ellen küzdő szervezetként már korábban rámutattunk arra, hogy az állami és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat részben maga a közbeszerzési szabályozás teszi lehetővé. A korrupció jeleit észleltük az uniós támogatások elosztását meghatározó szabályozásban is. 2013-as kutatásunkban jeleztük, hogy az uniós beruházások közül azok a leggyanúsabbak, amelyeket a kormány kiemelt projektté nyilvánít, ilyenkor ugyanis verseny nélkül kap támogatást a kedvezményezett.

Legutóbb a kormány korrupcióellenes stratégiájára tett észrevételeinkben hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az uniós projektek egy része túlárazott és a beruházások nem átláthatóak. A túlárazott uniós projektek pedig korrupt közbeszerzésekhez vezetnek, hiszen az uniós pénzeket a nyertes pályázók nagyrészt közbeszerzéseken keresztül költik el. Nemcsak a TI Magyarország, hanem az Európai Bizottság is felemelte a szavát a közbeszerzési korrupció ellen: az Európai Unió korrupció elleni jelentése megállapította, hogy Magyarországon a közbeszerzések közel felében egyetlen cég tesz ajánlatot, vagyis egyszereplős verseny zajlik.

Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti azt, hogy a gyakorlatban miként történik a projektek túlárazása. Az Európai Unióból származó forrásokból megvalósuló projektek túlárazása valótlan tartalmú költségvetési tervek készítésével és a ténylegesnél nagyobb összegről kiállított, azaz valótlan tartalmú számlák felhasználásával történik. Ez a költségvetési csalás, vagy annak kísérlete gyanúját veti fel. Az így megszerzett források felhasználására Magyarországon lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban is felmerül a korrupció gyanúja, hiszen a szerződés összege meghaladta a valós piaci árat. Nem meglepő, hogy az Európai Unió azt várja a magyar kormánytól, hogy tegyen lépéseket „az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás” biztosítása érdekében. Az Európai Bizottság azt is leszögezte, hogy Magyarországnak „jelentősen javítania kell” az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások felderítésére és megelőzésesére szolgáló magyarországi megoldásokat.

A TI Magyarország ezért Miniszter Urat – mint a kormány európai uniós ügyek koordinációjáért, és az európai uniós források felhasználásáért felelős tagját – a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri. Kérjük továbbá, hogy a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást. A költségvetési csalás gyanúja miatt pedig azt kérjük, hogy Miniszter Úr kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását.

Miniszter Úr szíves együttműködését megköszönöm.

Budapest, 2015. április 23.
Tisztelettel:
Martin József Péter
ügyvezető igazgató"

"Távozzanak az MNB felelőtlen és feledékeny vezetői!"

Matolcsy György jegybankelnök és Gerhardt Ferenc alelnök milliós havi fizetési összegeket felejtettek ki a vagyonnyilatkozatukból. A botrányt botrányra halmozó jegybanki vezetőknek felelniük kell! - írja közleményében Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

"Emlékeztetjük a jegybank feledékeny elnökét, hogy nem egy Fidesz-közeli zugbankot, hanem a magyar pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős jegybankot vezeti. A Magyar Nemzeti Bank elégtelen felügyeleti tevékenysége és az emiatt kirobbant brókerbotrány után az emberek pénzügyi rendszerbe vetett bizalma soha nem látott mélyponton van. Erre vesz fel luxusfizetést Matolcsy György és helyettese, és még csak be sem vallják.

Az MSZP felszólítja a brókerbotrány brókerkormány melletti fő felelősét, hogy az abnormális közgazdasági nézetei terjesztése helyett előbb a vagyonnyilatkozatát töltse ki normálisan, majd távozzon az MNB éléről!

Elvárjuk azonban, hogy távozása előtt Matolcsy György számoljon el a teljes jegybanki pénzszórással is, beleértve az áron felül vett Eiffel-palotával, a tiszaroffi luxuskastéllyal és az MNB 6 milliárdos kommunikációs tenderével!

Tóth Bertalan,
frakcióvezető-helyettes"

Megszállták az Emmit az aktivisták - Videó!

Publikálás dátuma
2015.04.23. 15:37
Fotó: Kökényesi Gábor
Párbeszéd Magyarországért négy aktivistája felmászott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai székházának erkélyére egy létrán, hogy molinóval tiltakozzon a szociális rendszer átalakítása ellen - számolt be tudósítónk. 

A fiatalok, köztük Barabás Richárd, a párt önkormányzati képviselője egy létrán jutott fel az erkélyre, amit négy másik társuk tartott. Ezt követően egy "4 millió embert hagytatok az út szélén!" feliratú molinót kötöztek a korláthoz.

Szabó Tímea, a párt társelnöke a helyszínen újságíróknak azt mondta, az elmúlt öt évben folyamatosan romlanak Magyarországon a szegénységi mutatók. A kormány látja ezeket az állapotokat, de mégsem törődik "ezzel a borzalmas méretű szegénységgel" - folytatta.

A kabinet tovább "tetézte ezt az állapotot", mert a szociális rendszer március átalakítása miatt több mint hatszázezren maradhatnak ellátatlanul - közölte. Hozzátette, a kormány a jövőben sem a gyest, sem a családi pótlékot nem fogja emelni.

Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

A Párbeszéd Magyarországért felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegyenek valamit a szegénység ellen. Tegyenek azokért, akik önhibájukon kívül kikerültek a munka világából! - közölte Szabó Tímea, hozzátéve: párta alapjövedelemről szóló javaslata segítséget adna a nehéz sorsú embereknek.

A nyolc aktivistát a rendőrök igazoltatták, majd elengedték. A molinót a minisztérium dolgozói vették le, és adták vissza a tiltakozóknak - számolt be tudósítónk.

A felvételt készítette Kökényesi Gábor.